A vörös kód!
- Egy idő után a szervezet már nem képes verejtékezéssel lehűteni magát, segítségre szorul.
- A hőterhelés és az időjárási frontok mindenkit megviselnek, a kérdés csak az, kit mennyire?
- Először hűtse le a gépkocsi belsejét, csak utána üljön be és induljon el! Fordítva veszélyes!
Minden jel szerint az idei nyár különösen igénybe veszi az időjárás hirtelen és jelentős változásaira leginkább érzékenyek, az idősek és a gyermekek tűrőképességét, de nemcsak az övékét. Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója szerint Magyarországon az emberek közel harmadát érintik súlyosan az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai, az idei nyáron is tapasztalható hőhullámok és a sűrűn váltakozó időjárási frontok.
Nemcsak az idősek és a gyermekek kitettsége nagy azonban – döntően a koruk miatt – az időjárás szélsőségességének. Az emberi szervezet általában 25 fokig érzi komfortosan magát, felette már egyre nehezebben képes kezelni a hőtermelésből adódó problémákat. Egyre nehezebben képes lehűteni magát a szervezet, az izzadás az erek kitágulása és a szív megnövekedő terhelése miatt ugyanis egyre több energiát emészt fel.
- Vérnyomás ingadozás,
- mellkas környéki diszkomfort érzés, heves szívdobogás,
- szélsőségesebb esetekben fulladás, légzési nehézségek,
- mással nem indokolható fáradtság,
- ingadozó munkateljesítmény,
- rosszullét,
- fejfájás,
- feszültség, idegesség,
- pánikszerű érzetek,
- táplálkozási és alvás
Ezek a frontérzékenység jelei, és amik egyben azt is jelzik, ha valakinek a szervezete már nem képes tovább tolerálni az időjárás gyors és szélsőséges változásait.
Ha a hőterhelés tartósan magas, a szervezet egy idő után már nem tud hőegyensúlyt tartani. És ezen a ponton csak egy lépés a hőguta, ami nem tévesztendő össze a napszúrással. Napszúrás ugyanis akár fél óra alatt is érhet valakit a tűző napon, a hőgutához azonban nem szükséges tűző napsütés, azt egy forró kemence mellett, vagy a napon parkolva túlmelegedett autóban ülve is el lehet szenvedni, ha nem figyel az ember! És a hőgutához több időre van szükség, mint egy napszúrás elszenvedéséhez, de hogy pontosan mennyi, az egyénfüggő.
Íme néhány jól azonosítható jel, amelyek arra utalnak hogy a szervezet már oly mértékben túlhevül, hogy az ember hőgutát kap, ami közvetlenül veszélyezteti a szervezet biológiai működését, azaz az ember életét:
- a túlhevült test már nem izzad,
- a bőr elszürkül,
- a hőgutát kapott ember zavarodottan viselkedik,
- zavarosan beszél,
- elájul.
Fontos, hogy mindenki figyelje meg magát, különböző körülmények között és terhelés mellett hogyan reagál a magas hőmérsékletre, és ennek megfelelően alakítsa a programjait, az életét a hőhullámok alatt. A legmelegebb órákban kerülje a túlzott erőfeszítést igénylő fizikai aktivitást. Folyamatosan hűtse magát, kívülről és belülről egyaránt. Lehetőleg vízzel, ásványi sókat is tartalmazó ásványvízzel.
Ha már úgy érzi, elviselhetetlen a forróság, húzódjon be egy légkondicionált helyiségbe.
„De ne csak tíz percre, mert az semmit nem ér, hanem legalább egy órára”, javasolja dr. Pintér Ferenc, emlékeztetve arra, hogy a forró napokon érvényben lévő „vörös kódnak” épp az a funkciója, hogy megnyissa a felfrissülésre alkalmas helyeket mindenki előtt, aki rászorul.
Lakáson belül se elégedjen meg senki annyival, hogy megy a légkondi vagy a ventilátor. Célszerű időnként a zuhany alatt is lehűteni magát mindenkinek.
És még valami, amiről kevés szó esik!
Amikor a szervezet verejtékezéssel próbálja hűteni magát nemcsak vizet, jelentős mennyiségű sót is veszít, amit pótolni kell. Bár az egészségtudatosság jegyében sok étteremben egy ideje már nincs só az asztalon, most célszerűbb lenne, ha lenne. Dr. Pintér szerint az étteremben és otthon is célszerűbb mostanság a szokásosnál kicsit jobban megsózni az ételeket, így pótolni a szervezetből az izzadással távozott sót.
A nagy hőterhelés mellett az idén nyáron (is) frontok jönnek-mennek felettünk, amelyek a hőség nélkül is komoly megpróbáltatást jelentenek sokak számára.
„A frontok mindenkire és mindenütt hatnak, az utcán, a lakásban, az autóban egyaránt, a kérdés csak az, hogy kinek milyen mértékben képes tolerálni a szervezete a légköri folyamatok hatását”, mondta dr. Pintér.
Sokan hiszik, hogy a légkondicionált autóban „nem számít, hogy milyen meleg van odakint”. Pedig számít. A legtöbben az első hibát akkor követik el, amikor úgy ülnek be az előzőleg órákon keresztül a napon parkoltatott autójukba, hogy „jó a légkondi, pár perc alatt lehűti az utasteret, addig meg csak kibírjuk valahogy”. Csakhogy a meteogyógyász szerint az a pár perc, amit az akár 70 fokosra is felhevült autóban töltenek, amíg a légkondi áldásos hatása nem érződik, könnyen végzetes lehet.
A nagy melegben a figyelem tompul, sokan ingerlékennyé válnak, másoknak a reflexei lassulnak, sok hibával döntenek és cselekszenek. Ezek bármelyike veszélyes lehet, együtt pedig halálos kombót alkothatnak az úton. Ilyen hőterhelés mellett a következőket tehetik a gépjárművezetők:
- indulás előtt alaposan kiszellőztetik és lehűtik az autójukat, még mielőtt beülnének;
- igyekeznek a lehető legkipihentebben autóba ülni, ez a fentebb említett okok miatt tartós nagy melegben nem könnyű, de törekednie kell rá;
- zuhanyozzanak le indulás előtt, hűtsék le magukat, amennyire csak lehetséges;
- legyen az autóban hűtőtt folyadék, lehetőség ásványvíz;
- vezetés közben egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a hőség és a frontok mindenkire másképp hatnak, ezért legyen minden sofőr a szokásosnál is óvatosabb, előzékenyebb, türelmesebb, toleránsabb;
- még árnyékban se hagyjon senki gyermeket és házi kedvencet a hátsó ülésen, még annyi időre sem, amíg a benzinkútnál fizet, mivel a nagy melegben percek alatt felforrósodhat a kocsi belseje, aminek könnyen tragédia lehet a vé
F.Gy.A.
