Ahol a pénzbírságok a fogyasztói árindex alakulását követik – avagy: új sebességmérők, és szigorúbb büntetések Norvégiában

• Norvégia a Föld legbiztonságosabb úthálózatával rendelkező országa az egymillió lakosra vetített halálos áldozatszám alapján.
• Bár 2022-ben a hosszú évek óta kedvező baleseti trend megtorpant, a nyugat-skandináv ország kimagaslóan jó baleseti mutatókkal rendelkezik.
• A norvégok nem elégednek meg az eddigi eredményekkel, elhivatottan törekednek a balesetek, sérülések és halálozások számának további visszaszorítására.
• A közelmúltban 200 db új, negyedik generációs, korszerű lézeres sebességmérő készüléket szereztek be a gyorshajtásokkal szembeni fellépés jegyében.
• Norvégiában politikai döntés alapján a pénzbírságokat a fogyasztói árindex előző évi alakulásához igazítják.
• Ennek megfelelően 2024. február 01-től a közlekedési jogsértések elkövetése miatt kiszabott pénzbírságok összegét megemelték, mely akár a 15 850 koronát is elérheti.
• A jelentős mértékű gyorshajtások nem rendőri, hanem bírói hatáskörbe tartoznak.

Norvégia több mint tíz éve a világ legbiztonságosabb úthálózatával rendelkező országa a legáltalánosabb nemzetközi mutató, az egymillió lakosra jutó közúti halálozások alapján. Kimagasló közlekedésbiztonsági eredményei mellett a nyugat-skandináv ország a közlekedési szabályok megszegésekor alkalmazható szankciók szigoráról is hírhedtté vált. A hosszú évek óta tartó kedvező baleseti trendben 2022-ben némi törés következett be, amikor a közúti halálozások, valamint a súlyosan sérültek száma egyaránt nőtt (a 2023. évi baleseti statisztikai adatok jelenleg még nem ismertek, azokat várhatóan májusban teszik közzé). Két évvel ezelőtt összesen 116 ember vesztette életét az egyébként 5,4 milliós lakosságú ország útjain, 36 fővel többen, mint 2021-ben – olvasható a norvég statisztikai hivatal, a Statista honlapján. A kedvezőtlen változásnak több oka is van. Más európai országokhoz hasonlóan a fiatal járművezetőket érintő közúti halálozások a norvég statisztikákban is túlreprezentáltak. Emellett legnagyobb arányban a motorkerékpáros halálos áldozatok száma nőtt (Norvégia egyre népszerűbb a motorkerékpárosok körében, nem csak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is), de az elektromos meghajtású kisebb közlekedési eszközök, például az e-rollerek vezetői is egyre gyakrabban válnak közúti baleset áldozatává.

Gyorshajtó motorkerékpáros a norvég utakon (kép: UP)

A két évvel ezelőtti megtorpanás ellenére adatok azt mutatják, hogy 2022-ben az egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma Norvégiában 21 fő volt (összehasonlításképpen: a szomszédos országokban, Svédországban és Finnországban ez az érték 22 fő, illetve 34 fő, az EU átlaga pedig 46 fő volt ugyanabban az évben), ami nemzetközi mércével mérve páratlan értéknek számít. A hosszú távú tendencia is azt mutatja, hogy Norvégiában a közúti közlekedésbiztonság helyzete kimagaslóan jó, és egyre kevesebben veszítik életüket a skandináv ország úthálózatán.

A norvégok ugyanakkor nem elégednek meg az elért eredményekkel, és a közúti balesetek, sérülések és halálozások számának további visszaszorítására törekednek. Intézkedéseik fókuszában leginkább a halálos sérülések kialakulásáért leginkább felelős jogsértő magatartások állnak, ezen belül is kiemelve a gyorshajtásokat, mint a legfőbb közúti gyilkosokat. A gyorshajtások visszaszorításának „norvég receptje” a sebességellenőrzések fokozása, a mobil és fix kamerahálózat bővítése, az intenzív rendőri jelenlét folyamatos biztosítása, a szigorú szabályozási és szankcionálási háttér megteremtése (a túlzott, illetve az ismétlődő gyorshajtás a vezetési jogosultság elvesztését vonja maga után), valamint a megelőző és felvilágosító jellegű kommunikációs tevékenység.

A legfrissebb hírek szerint a norvég rendőrség 200 db új mobil sebességmérő készüléket szerzett be a gyorshajtások, valamint az egyéb közlekedési szabályszegések (pl. jogellenes mobiltelefon használat, tilos jelzésen áthaladás, elsőbbség meg nem adása stb.) felderítése, képi rögzítése és bizonyíthatósága érdekében. A LaserCam 4 típusú eszközök korszerű, negyedik generációs, hordozható (kézi) LIDAR készülékek. A beszerzések részben a technikai eszközpark fejlesztését jelentik, másrészt viszont a már kiszolgált régebbi, nehezen szervizelhető és gazdaságtalanul üzemeltethető eszközök amortizációs cseréjére szolgálnak.

Ez még egy régebbi sebességmérő, a TraffiPatrol XS (kép: UP)

Az új eszközök kamerája a mérési tartomány környezetén belül a „célterületet” is mutatja, lehetővé téve a pontos követést és a képfelvételek lehető legtökéletesebb minőségét – akár éjszakai körülmények esetén is. A szabálysértések hagyományos, álló képfelvételekkel, valamint videóval egyaránt dokumentálhatók, a képek vezeték nélküli mobil nyomtatón keresztül akár a helyszínen is kinyomtathatók. A norvég rendőrség tájékoztatása szerint az új sebességmérő készüléket a meglévő eszközök lecserélése előtt alapos tesztelésnek vetették alá. A tesztidőszak során a készülék megbízhatóan működött, és az általa használt algoritmus rendkívül pontos eredményeket adott.

LaserCam 4 típusú lézeres kézi sebességmérő az USA-ban (kép: Kustom Signals)

A beépített új lézer egység hatótávolsága lényegesen nagyobb, mint a korábbi berendezéseké. A maximális mérési távolság 2,4 kilométer, de a tesztelést követően a rendőrség a 30-500 méter közötti mérési távolság alkalmazása mellett döntött – mindezt a megbízhatóság, a pontosság, valamint a későbbi eljárások sikerének biztosítása érdekében. A kisebb távolságokat első sorban lakott területen belül, a hosszabbakat a lakott területen kívüli útszakaszokon alkalmazzák. Az új LaserCam 4 sebességmérők kiosztása már megkezdődött, egy részük a norvég közlekedésrendészet (Utrykningspolitiet, rövidítve: UP) járőreihez kerül, a többit az egyes rendőri körzetek közúti ellenőrzést végző állománya fogja a napi munkája során alkalmazni.

Az UP vezetői szerint évente további 24 emberi életet lehetne megmenteni a norvég utakon, amennyiben mindenki megtartaná a haladási sebességre vonatkozó előírásokat. Ezért a közlekedésrendészet egyik fő feladatának a sebességellenőrzések visszaszorítását tekinti a súlyos kimenetelű közlekedési balesetek megelőzése érdekében. Fontosnak tartják, hogy az általuk használt berendezések technológiailag korszerűek és gazdaságosan üzemeltethetők legyenek. A régebbi lézer elven működő kézi sebességmérőket fokozatosan vonják ki a rendszerből, mert azok javítása és szervizelése egyre nagyobb problémákat vet fel.

Az új sebességmérők beszerzése mellett 2024. február 01-től a gyorshajtások, valamint az egyéb közlekedési jogsértések elkövetése miatt kiszabott pénzbírságok összegét is megemelték. Norvégiában ugyanis az a politikai döntés van érvényben, mely szerint a pénzbírságok összegét a fogyasztói árindex előző évi alakulásához kell igazítani. Amennyiben a fogyasztói árindex csökken, akkor a jogsértőknek kisebb összegű bírságokkal kell szembenézniük a következő évben, ellenkező esetben, az árindex növekedése esetén pedig a szankciók is szigorodnak. Az elmúlt évben ez utóbbi történt, ezért a szabályszegésekhez társuló pénzbírságok összegét felfelé módosították. Február elseje óta az autópályákon, amennyiben 90 km/h alatti sebességkorlátozás nincs érvényben, a legfeljebb 40 km/h mértékű sebességtúllépési bírság összege 15 100 koronáról (~1 336 euró) 15 850 koronára (~1 403 euró) nőtt. A kézben tartott mobiltelefonon történő vezetés közbeni beszélgetés esetén a pénzbüntetés 902 euróra emelkedett.

Autópályán a 40 km/h feletti gyorshajtás, valamint a legfeljebb 60 km/h-s úton a 25 km/h-t, a 61-90 km/h-s úton pedig a 35 km/h-t meghaladó sebességtúllépés már bűncselekménynek minősül, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

G.I.