Az abroncsgyilkos kátyú újra támad

• A téli időszakban gyakrabban alakulhatnak ki burkolathibák.
• Mostanában sok eső, hó esett, és ha napközben plusz, éjszaka mínusz fokok vannak, akkor a repedésekbe beszivárgó víz megfagyva megrepeszti a betont is.
• Nem véletlenül hangsúlyozzák az útépítő és karbantartó mérnökök, hogy az utak legnagyobb ellensége a víz.

Télvíz idején megszaporodnak a sajtóban a kátyúk miatti károkról beszámoló híradások. Az egyik, mostanában felröppent hír szerint Komárom-Esztergom megyében, különösen Tatabánya körül szaporodtak meg a panaszok. A Magyar Közút szerencsére gyorsan beavatkozott, de ettől függetlenül igaz, hogy az országban szinte bárhol bele lehet szaladni egy-egy nagyobb huppanóba. Ha túlzott a sebesség és mély a kátyú, akkor defekt, de akár komolyabb felni- vagy futómű-sérülés is keletkezhet.

A hazai utak egy része a 31 ezer kilométernyi országos közúthálózat (ebből nem egészen 2000 kilométert tesznek ki a gyorsforgalmi utak, a csomóponti ágakkal együtt), másik része a megközelítőleg 175 ezer kilométeres önkormányzati közúthálózat. Emellett a mező- és az erdőgazdasági kezelésű, úgynevezett magánutak  hossza közel 53 ezer kilométert tesz ki. Az országos közutak gyakorlatilag minden szakasza szilárd burkolattal ellátott, ugyanakkor a helyi hálózat 74%-a, míg a magánutak több mint 75%-a nem rendelkezik burkolattal.

A burkolt utak létesítésétől az üzemeltetésig a mérnökök legfőbb célja, hogy megakadályozzák a víz bejutását a burkolat alá, az út szerkezetébe. Az átlag autós, látva a burkolat gyűrődéseit, repedéseit, kátyúit, a súlyos vagy talán túlsúlyos teherjárműveket okolja. Az útügyi mérnökök azonban mindig a víz nyomait keresik az út szerkezetében.

A szakemberek például megvizsgálták, hogy az M7-es autópályán miért alakultak ki burkolathibák. Úgy találták, hogy a mozaikrepedések esetében a kopó- és a kötőréteg közötti tapadás gyengének minősült, a georadarral végzett vizsgálat a rétegek között víz jelenlétét mutatta ki. A hosszirányú repedések fő okozóját az elnedvesedett földmű gyenge teherbírásában találták meg. A keresztirányú repedések okaként az aszfaltrétegek magas víztartalmát jelölték meg.

Akármi is okozza, a kátyú a bosszúságon túl jelentős anyagi kárt is okozhat, míg a kátyúk folyamatos kerülgetése közlekedésbiztonsági kockázattal is járhat. Ha egy-egy szakaszon lényegesen romlik a burkolat állapota, a közútkezelő figyelmeztető táblát helyez ki, esetleg sebességkorlátozásra is sor kerül. De a járművét féltő autós sem tehet mást, mint hogy lassabban és nagyobb figyelemmel közlekedik. A távolról beazonosított úthibára hatékonyabban reagálhat a járművezető, mintha az utolsó pillanatban rántja el a kormányt.

Érdemes bekapcsolni a navigációs alkalmazások valamelyikét, ugyanis közülük egyik-másik az autósok visszajelzése alapján előre jelzi a nagyobb úthibát.

N.V.