Az egészségtelenül élők kockázatosabban vezetnek?

Színes rövidhírek a közúti közlekedés és közlekedésbiztonság világából – 1. rész

• Két évtizedig tartó észt kutatás állapította meg, hogy jelentős összefüggés van a kockázatos közlekedési magatartások, valamint bizonyos életmódbeli szokások között.
• Lényegében: akik kevésbé élnek egészségesen (pl. rendszeresen gyorsételeket fogyasztanak, fizikailag megerőltető munkát, testmozgásokat végeznek), gyakrabban követnek el durva szabályszegéseket.
• Az energiaitalok fogyasztói között kétszer annyi a gyorshajtó, mint az ilyen itallal nem, vagy csak ritkán élők körében.
• A közlekedési kockázatvállalás alakulásában a gének is szerepet játszhatnak.
• Hamarosan módosul a DIN 13164 szabvány. Ezáltal kötelező lesz a védőmaszk az elsősegély dobozokban? Hogyan érinti ez a magyar szabályozást?
• És végezetül: búcsút inthetünk a bőr autóbelsőnek, a vegán lesz a trendi?

Az egészségtelen életmód és a közlekedési kockázatvállalás összefüggései

„Akik kevésbé egészségesen élnek, általában kockázatosabban vezetnek!” Ez a megállapítás nem a harmadik sör elfogyasztása után keletkezett egy zajos talponállóban, és nem is anonim szakértők húzták elő hirtelen a farzsebükből, hanem egy hosszú távú, két évtizedes észt kutatómunka eredménye. A kutatás 2001-ben indult és idén, 2021-ben fejeződött be. A vizsgálatban önkéntes alapon részt vevő nőket és férfiakat (mintegy ezer főt) már a kezdetekkor alapos teszteknek vetették alá. Az érintettek kérdőíveket töltöttek ki, melyben többek között meghatározták életmódjukat, étkezési szokásaikat, agresszivitásra való hajlamukat stb., emellett egy sor orvosi vizsgálaton, valamint genetikai elemzéseken is átestek. Aztán következett a hosszú tesztidőszak, mely során a kutatást végzők a rendőrségi (szabálysértési, baleseti stb.) és a biztosítási adatbázisokból is fontos információt nyerhettek. A mintegy két évtizedig tartó kutatás megállapította, hogy jelentős összefüggés van a kockázatos közlekedési magatartások, valamint bizonyos életmódbeli szokások között. Csak néhány területet kiemelve: a túlzott és megerőltető testmozgás, a rendszeres alkoholfogyasztás, az alapvetően egészségtelennek tartott gyorsételek, valamint energiaitalok fogyasztása egyaránt összefüggést mutatott a felelőtlen kockázatvállalással, a durva szabályszegések elkövetésével, valamint az agresszív járművezetési stílus megjelenésével, gyakoribbá válásával.

A vizsgálat egyik részeredménye volt, hogy azok a tesztalanyok, akik hetente legalább egyszer fogyasztottak energiaitalt, kétszer olyan gyakran vezettek a megengedett sebességértéket túllépve, mint azok, akiknek az életében ezek az italok csak nagyon ritkán, illetve egyáltalán nem játszanak szerepet. A vizsgálat másik fontos megállapítása, hogy a kockázatvállalási hajlandóság alakulásában az egészségtelen életmód mellett a gének is szerepet játszanak. Az alanyok genetikai jellemzőinek vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy a szerotonin transzportját szabályozó gén bizonyos változatai kockázatos vezetési magatartást eredményeznek (az említett gén egyébként a depresszió kialakulásában is szerepet játszik).  A hosszú távú észt kutatás egyes eredményei meglepetést keltettek a neurológusok, valamint a közlekedésbiztonsági szakemberek körében. A kutatás főbb megállapításait néhány héttel ezelőtt, 2021. október elején ismertették  az alkalmazott idegtudományok területén legjelentősebb európai szervezet, az „European College of Neuropsychopharmacology” éves kongresszusán.

Kötelező lesz a maszk az elsősegély dobozokban?

2022 elején várható a DIN 13164 számú szabvány módosítása, mely a különböző típusú elsősegély készletek tartalmát határozza meg. A tervek szerint a jövőben a gépjárműben kötelezően tartandó egységcsomagoknak 2 db száj-és orrvédő maszkot is tartalmazniuk kell, függetlenül attól, hogy az új koronavírus-helyzet hogyan alakul, illetve a járvány véget ért-e, vagy sem.

Az még nyitott kérdés, hogy a régebbi elsősegély dobozok tartalmát ki kell-e egészíteni a maszkokkal – bár tegyük hozzá, hogy ez alapvetően mindenkinek a saját érdeke, az előírásoktól függetlenül. Habár a DIN egy német szabvány (a mozaikszó a Deutsches Institut für Normung kezdőbetűiból adódik), a napjainkban gyártott személygépkocsik jelentős része olyan elsősegély csomagokkal ellátva kerül a fogyasztókhoz, melyek a 13164-es szabványnak felelnek meg. Ezáltal nem kétséges, hogy hazánkba is eljutnak majd a maszkos dobozok, függetlenül attól, hogy Magyarországon az MSZ1355 szabvány alapján a védőmaszk – legalábbis napjainkban – nem kötelező tartalmi elem. De maradjon a következő elv: inkább legyen több, mint kevesebb! (Megjegyzés: hazánkban az elsősegélynyújtó felszerelés járművekben való tartására a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet kötelezi a tulajdonosokat, valamint az üzemben tartókat.)

Trendi lesz a vegán autóbelső?

A bőr autóbelső a luxus egyik alapvető megtestesítője volt a múltban, és lényegében még napjainkban is az. Mindez annak ellenére, hogy évtizedek óta már nem csak a prémium autómárkák modelljeihez, hanem a nagy tömegek számára gyártott gépkocsik akár gyengében felszerelt változataihoz is kaphatunk bőr kormányt, kéziféket, valamint sebességváltó kart, továbbá rendelhetünk opcionálisan bőr üléshuzatot. Úgy látszik, ennek a korszaknak hamarosan vége lehet, és a „teljesen állatmentes”, azaz vegán autóbelső lesz a trendi. Ezzel kapcsolatban a svéd Volvo autógyár az elmúlt hetekben bejelentette, hogy 2030-tól kizárólag olyan elektromos autókat hoz forgalomba, melyek teljes mértékben bőrmentesek. Már a jelenleg megrendelhető SUV Coupé C40 Recharge-hez sem lehet bőr extrákat kérni. A valódi állatbőr megfelelő pótlása azonban lépéseket követelt. Erre a célra fejlesztették ki az úgynevezett Nordico anyagot, amely lényegében újrahasznosított parafából, valamint műanyag alkotóelemekből készül.

Napjainkban a Volvo mellett a BMW, a Mercedes és a Land Rover is kínál vegán jellegű bőr alternatívákat, egyelőre még csak opcionálisan. Természetesen nem minden gyártó gondolkodik így, mert például a Mini – legalábbis egyelőre – ragaszkodik a valódi bőr autóbelsőhöz. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az állatbőrt, mint anyagot az autógyártók egyre szélesebb köre kezdi idejét múltnak tekinteni, és amennyiben a trend folytatódik, egy-két évtized múlva akár véglegesen is búcsút vehetünk a kényelem, az elegancia és a luxus egyik tradicionális jelképétől.

G.I.