Az égieknek nincs felelősségbiztosításuk!

  • Egyre több problémát, és egyre nagyobb károkat okoz a klímaváltozás a közlekedésben.
  • Sokba kerülhet a karosszéria javítása egy-egy jégverés után, de nem megoldhatatlan.
  • Hogyan védhetjük meg autónkat a jégveréstől vezetés közben, és hogyan, amikor parkol?

Április 30-án 15-20 perc alatt nagy területeken tönkretette, több helyen teljesen megsemmisítette a vetést a jégverés Vas vármegye egyes térségeiben. Helyiek beszámolói szerint hirtelen sötét fekete felhők jelentek meg felettük, majd percekkel később leszakadt az ég. Borsó nagyságú jégdarabok záporoztak, verték a veteményeskerteket, az ablakokat, amit csak értek. Amikor elállt a vihar olyan fehér volt minden, mint karácsonykor.

Károk keletkeztek az ingatlanokban is, részben a jégverés, részben a vihart követően az utakat jeges-sáros folyókká alakító csapadékvíz miatt.

Még tart a károk pontos felmérése. Egyelőre nem tudni, hogy a jégverés mekkora kárt okozott a vihar idején úton lévő és a szabad ég alatt parkoló gépjárművekben.

A Vas vármegyei jégverés után az Aegon Biztosító külön közleményben figyelmeztette ügyfeleit, hogy

„a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapkockázatok között nem térít jégkárt”.

Az égieknek viszont nincs biztosításuk!

Nem véletlen a felhívás! Bár az elmúlt években szerencsére elkerülték hazánkat a „fél országot letaroló” nagy jégverések, azonban lokális viharok, amelyek olykor kis területen nagy jégveréssel is járnak, egyre gyakrabban előfordulnak és okoznak jelentős károkat az adott területeken.

A hosszútávú prognózisok szerint egyre gyakrabban kell számítani szélsőséges időjárási jelenségekre. Nemcsak extrém melegre, tavaszi hóesésre, hanem viharokra, jégverésre is. Olyankor is, amikor „nem szokott ilyesmi történni”.

Szakemberek a klímaváltozással magyarázzák az egyre szélsőségesebb időjárást térségünkben. 2022-2023 fordulóján szinte alig voltak igazi hideg, hóeséses téli napok. Még, ahol volt is, számuk és a lehullott hó mennyisége messze elmaradt attól, amit az ott élők megszoktak.

Klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy hosszútávon az időjárás egyre szélsőségesebbé válhat térségünkben. Nemcsak a nyarak lehetnek forróbbak és az elmúlt száz év átlagához képest szárazabbak, egy-egy évszakon belül is jelentős – szélsőséges – változásokra kell számítani. Villámárvizekre, jégverésekre, hóhullámokra, hidegbetörésekre és hasonlókra.

Komoly kihívások elé állítják az ilyen és hasonló változások az autósokat. Ha leszakad az ég (és az eső mellett jégdarabokat is hullajtanak a felhők) sokszor már nemigen lehet mit tenni. Ahogy akkor sem, ha a viharban fa dől az autóra vagy féktávolságon belül elé.

Jószerivel minden tizedik viharkár fakidőlés és faág-letörés miatt következik be, még valamivel több is.

Ha a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának van cascója, a megoldás kézenfekvő. Kifizeti a kárát a biztosító, majd a társaság elszámol a fa tulajdonosával, kezelőjével vagy annak a biztosítójával. Akivel kell.

Csakhogy Magyarországon az amúgy is öreg gépjárműpark ötödének van csupán cascója.

Casco hiányában a károsult autótulajdonosnak a fa tulajdonosát kell megkeresnie, tőle kell kérnie a kára megtérítését. Általában az tekintendő a fa tulajdonosának, akinek a telkén a fa áll. Előfordulhat azonban, hogy mégsem ő lesz a felelős a kárért. Például, ha az adott fát már rég ki akarta várni, de nem kapott rá engedélyt.

Akkor sem a telek- és/vagy fatulajdonos lesz a felelős a fakidőlés-ágletörés miatt keletkezett kárért, ha a fa kezelésével mást bízott meg. Önkormányzatok területén gyakori, hogy bár a terület az önkormányzaté, az út és a mellette lévő fák a közútkezelőhöz tartoznak, vagy a területen működő erdőgazdasághoz. Esetleg az önkormányzat megbízott valakit a fák kezelésével.

Mi a teendő fakidőlés, faágtörés okozta kár esetén?

  • A fáról, az autóról és a területről készítsen fényképeket, amelyek a későbbi bizonyítási eljárásnál hasznos segítséget jelenthetnek. Legyen a képen egyértelműen azonosítható a helyszín és az is, hogy pontosan hol állt a gépjármű.
  • Közterületi kár esetén nem elég csupán a biztosítónkat értesíteni a lehető legrövidebb időn belül, a terület kezelésében illetékes szervezetet (az önkormányzatot, vagy az önkormányzat illetékes cégét, a terület tulajdonosát) is tájékoztatni kell.
  • Bár ilyenkor mindenki szeretné mielőbb megjavíttatni és újra használni az autóját, csak akkor rendelje meg a javítást, ha a kárszemlét követően arra a biztosítótól engedélyt kapott. Különben a biztosító mentesülhet a kártérítés aló

Forrás: MABISZ

Vannak azonban amolyan „pénz az ablakban” helyzetek is, amikor senki nem lesz felelős a fakidőlés, ágtörés miatt bekövetkező gépjárműkárért. A MABISZ már évekkel ezelőtt felhívta az autósok figyelmét (és azóta többször is), hogy

amennyiben a fa egészséges volt, a viharban pedig a szél sebessége meghaladta az 54 km/órát, vis major helyzet áll elő, azaz a kárért senki nem felelõs!

Egyebek között ezért sem szerencsés forró nyári napokon közvetlenül fák alatt parkolni. Lehetséges, hogy lombkoronájuk árnyéka sokáig védelmet nyújt a nap sugaraitól az autóban, így a belseje nem melegszik fel 60-70 ℃-ra, csak 40-50-re (van különbség?), de igen sokba kerülhet a parkolás, ha hirtelen kitör egy szélvihar.

Tekintettel a magas alkatrészárakra és munkadíjakra, a biztosítóknak sem áll érdekükben népszerűsíteni a szolgáltatásaikat az öreg autók tulajdonosai körében és a tulajdonosok sem szívesen fizetnének évente több tízezer forintot cascóra és/vagy különféle kiegészítő biztosításokra. Pedig ma már egy szélvédő vagy visszapillantó csere is százezres nagyságrendű költséget jelenthet.

Ami a jégverést, a hirtelen támadt viharokkal érkező jégesőt illeti, fontos tudni, hogy az ezek okozta károkat lényegesen könnyebb megelőzni, mint később a következményeiket felszámolni. Bár ma már vannak kifejezetten a jégveréses karosszériák javítására szakosodott szervizek, amelyek igen hatékony „egyengető” technológiákkal rendelkeznek, a jégverte karosszéria javítására,

a számla a horpadások számától és méretétől (nem mellesleg az autó típusától) függően pár tízezer forinttól akár másfél-két millióig is terjedhet.

Ennek fényében érdemes értékelni és mérlegelni a fizetendő biztosítási díjakat, vagy beletörődni abba, hogy a jövőben a jégverés okozta horpadások lesznek az autónk egyedi azonosítói.

Ha menet közben éri a jégverés

  • azonnal a lassítson, és a biztonsága érdekében jelezzen a többieknek az elakadásjelző bekapcsolásával,
  • amint teheti, álljon meg egy biztonságos helyen, a fentiekre tekintettel lehetőség szerint ne öreg fák hatalmas lombja alatt,
  • ha a közelben van ilyen, álljon be egy mélygarázsba, fedett parkolóba, de alkalmasint – az elakadásjelzőt működtetve – egy felüljáró alatt is kivárhatja, hogy a vihar elcsendesedjen, vagy legalább a jégverés abbamaradjon!

Hasznos lehet, ha van az autóban pár elnyűtt pokróc. Szálljon ki és terítse rá az autójára. Az eső pillanatok alatt átáztatja annyira, hogy a mégoly erős szél sem ragadja magával, viszont csökkenti a karosszériára, szélvédőre hulló jégdarabok becsapódási energiáját, ezzel pedig védi az autót, mérsékelheti, akár teljesen meg is előzheti, hogy kárt okozzon a járműben a jégverés!

Célszerű figyelni az időjárás előrejelzést! Különösen, ha valaki hosszabb útra indul. Legyen felkészült legalább az előre jelzett várható időjárásra, főleg, ha az előrejelzések vihart, nagy mennyiségű esőt vagy jégverést valószínűsítenek.

Parkolóhelyet pedig lehetőség szerint olyan helyen válasszunk, ahol az autót akkor is biztonságban tudhatjuk, ha az égiek lecsapnak rá. Egy könnyen fel-leemelhető ponyva például kifejezetten jó szolgálatot tehet szinte bármely időjárás mellett.

F.Gy.A.