Bajba kerülhet, aki nem ismeri az autóját!

• Milyen hibák miatt hívják a leggyakrabban a Sárga Angyalokat?
• Ezer kilométereket utazni miközben hibaüzenet villog a műszerfalon?
• Az esetek többségében kerék-, akkumulátorcserét kérnek az Angyaloktól.
• Nem biztos, hogy jó lesz télen a nyáron még kifogástalan akkumulátor.
• A start-stop rendszer benzintakarékos, ám gyorsan megeszi az aksit.

Több tízezer esetben segítenek bajbajutott autósokon, motorosokon, újabban már kerékpárosokon is a „Sárga Angyalok”.

A Magyar Autóklub 1965 óta működtet segélyszolgálatot. Kezdetben elsősorban Budapesten és a Balaton-felé vezető utakon bajba jutottak számíthatnak rájuk, ma már országos lefedettséggel dolgoznak és külföldről is hívhatók a +36 (1)345 1744-es számon.

Szerelőik ma már a Trabanttól a Tesláig minden típuson képesek elvégezni azokat a javításokat, amik ahhoz kellenek, hogy az utasok eljussanak úti céljukig. Ha ez nem lehetséges, segítenek szervizbe szállíttatni a járművet.

A helyszíni hibaelhárítás a nemzetközi szabványoknak megfelelően nem jelent teljeskörű javítást. Az út szélén vagy egy parkolóban ez reálisan el sem várható. Azonban a segélyszolgálatosok az esetek többségében életre tudják kelteni a „megszokott módon” beindíthatatlan a motort, akkumulátort töltenek, valamint kereket és izzókat cserélnek.

Mindemellett – amennyire persze az út mentén lehetséges – átnézik járművet és kiderítik, biztonságosan mekkora távolságot tehetnek meg még a bajba jutott járművel biztonságosan az utasok. Lehetőség szerint 30-40 perc alatt működőképes állapotba hozzák a legtöbb járművet az út szélén. Ha ez mégsem lehetséges, mert sokkal nagyobb a baj, mint elsőre látszott, akkor már csak az elszállíttatásban tudnak segédkezni.

Fődarabokat (motort, futóművet féket) nem bontanak, nem javítanak és a hatályos környezetvédelmi előírások miatt azokon sem tudnak segíteni, akik a frissen vásárolt dízel autójukba megszokásból benzint tankoltak. Nekik is csak az autójuk szervizbe szállíttatásában tudnak segíteni. Ahogy az olyan esetekben is, amikor gyári előírás és/vagy a garancia tiltja, hogy a szakszerviz kivételével bárki más hozzányúljon az autóhoz.

Labodics János műszaki igazgatót és Riesz Róbertet, a Magyar Autóklub Országos Segélyszolgálatának szolgálatvezetőjét arról kérdeztük, melyek a leggyakoribb műszaki hibák, út közben felmerülő problémák, amelyek javításához, elhárításához a 188-as segélyhívószámot, azaz a Sárga Angyalokat hívják az autósok?

A hibák két nagy csoportba sorolhatók, mondták. Egyfelől: az autójuk reggel, vagy – például a hosszabb téli pihenő után vagy a nyaralás végén – hosszabb állást követően nem indul el. Másfelől: menet közben állt le a jármű, vagy hallat olyan furcsa zajokat, amelyek miatt a sofőr nem mer tovább közlekedni vele, esetleg kigyulladt valamelyik veszélyt vagy hibát jelző LED a műszerfalon.

Gyakoriak a defektek és olyan hibajelzések miatti riasztások, amikor az autó guminyomás ellenőrző rendszere jelez, de a sofőr nem érti miért és az autót körüljárva nem is találja a probléma lehetséges okát.

Az autóklub szakemberei szerint ilyenkor sokan elkövetik azt a hibát, hogy az útpadkán megállva próbálják megvizsgálni a kerekeiket. Ha csak nem egy kátyú vagy járdaszegély okozta defekt miatt jelzett a rendszer (az elmúlt öt-hat évben forgalomba helyezett autókban már van keréknyomás-jelző, és nemcsak a prémium kategóriájú járművekben), nem biztos, hogy rátalál a hibára.

Riesz Róbert szerint ilyenkor célszerűbb elautózni az első parkolóig és sima, kemény, lehetőleg vízszintes talajon megvizsgálni a kerekeket. Alkalmasint az autó fedélzeti rendszerén keresztül is lehet ellenőrizni a kerekek nyomását, esetleg egy újrakalibrálást is el lehet végezni. A vélhetően alacsony nyomású kereket pedig egyszerű szemrevételezéssel megtalálhatja bárki.

Olykor előfordul, volt már rá példa, hogy a gumicsere során sérült meg az automatika érzékelője, amit a szervizben nem vettek észre, vagy nem ugyanarra az oldalra, vagy tengelyre került vissza a kerék, ahonnan levették – bár a legújabb abroncsnyomás-jelző rendszerek ezt emberi beavatkozás nélkül is felmérik és emiatt nem jeleznek hibát.

Rendszeresen találkoznak azonban a Sárga angyalok olyan autókkal, amelyeknek a gumijai friss sérülés miatt eresztenek. Például, mert túl nagy lendülettel hajtott be a sofőr a parkolóba, nekiment a szegélykőnek, vagy felhajtott a járdára, aminek igen gyakran már nemcsak az abroncsok látják kárát. Megsérülhet a keréknyomás-jelző érzékelője, de akár a fék és futómű alkatrészei is.

Sok autós azonban még a Sárga Angyalok előtt is tagadja, hogy hibázott volna, pedig nagyban megkönnyítené a szerelők dolgát, ha elmondanák, mi történt és nem kellene „nyomozni” a hiba oka után. Bár a klub rutinos szerelőinek nem kell sok idő, hogy kiderítsék: a sofőr fáradt lehetett, elnézte a kanyar ívét és relatíve nagy sebességgel át- vagy felhajtott valamire – ez okozta a később észlelt problémákat.

A Sárga Angyalok segítségét kérő autósok többsége azonban azért kerül bajba az utakon, mert év közben nem fordított elég figyelmet az autó karbantartására, javítására.

Sokan több száz, de akár több ezer kilométert is képesek autózni úgy, hogy „már egy ideje” világít egy problémát jelző LED a műszerfalon, mondta Labodics János, de mivel nem érzékelnek semmi különöset, nem törődnek vele. Idővel meg is szokják. Ha szerencséjük van, a szervizen felfigyelnek rá és megjavítják a hibát, már, ha olyan hibáról van szó, amit muszáj megjavítani.

Labodics János és Riesz Róbert is azt tapasztalja az utóbbi években, hogy sokan még a műszaki vizsga előtti átvizsgáláson is csak azokat a hibákat javíttatják ki, csak azokat a kopott alkatrészeket cseréltetik ki, amiket feltétlen fontos ahhoz, hogy az autó átmenjen a vizsgán. A többi „ráér”.

Később, jellemzően amikor a legnagyobb szükség volna az autóra, mert épp nyaralni indulna a család vagy már úton is van oda, az év közben megspórolt szervizköltségek többszörösét kell rákölteni az autóra. És akkor még nem számoltunk a tönkretett nyaralás okozta vesztességgel, idegeskedéssel.

Út közben nem rágja meg a nyest az autó vezetékeit. Nem rojtosodik ki egyik ékszíj sem. Amikor a Sárga Angyaloknak olyan hibákat kell javítani, ami megelőzhető lett volna, ha évente legalább a gumicserék alkalmával átnézetik a sofőrök az autójukat, kicseréltetik a már túlságosan kopott alkatrészeket, beállíttatják a futóművet, a fékeket, és mindent, amit csak lehet, mindig kiderül: a spórolás igencsak drága mulatság.

Sokan kerülnek bajba ugyanakkor amiatt is, hogy nem ismerik kellőképpen az autójukat. Ma már egy új autó átadása legalább két, de egy felső kategóriás sok extrás jármű esetében akár öt óra hosszat is eltarthat, mire minden vezetést támogató rendszer működését és minden hibajelzés lehetséges okait elmagyarázzák.

Használt autók esetében azonban általában csak azt beszélik meg az eladó és a vevő, hogy milyen sérülései voltak az autónak, mely alkatrészeket cserélték már ki benne.

Egy felelősen gondolkodó vevő első útja a szervizbe vezet az új autóval, ám az állapotfelmérés után ott is csak legfeljebb annyit tudhat meg, hogy jó vásárt csinált-e és hogy előreláthatóan milyen javításokra kell számítania az elkövetkező fél-, egy évben.

Kevesen tudják azonban például, hogy a mai akkumulátorok már korántsem biztos, hogy „kibírnak” öt évet, mint régen. Már csak azért sem, mert nem mindegy milyen autóba szerelték be azokat. Egy start-stop rendszerben működő autó aksija két év után cserélendő például.

Sokan abban a hitben ülnek autóba, hogy az akkumulátor mindig fel van töltve. Csakhogy ez a mai modern akkumulátorok esetén sosincs így. A szerkezetüket úgy alakították ki és olyan anyagokból állították össze őket, hogy a lehető leggyorsabban töltődjenek és képesek legyenek kiszolgálni az autó igényeit. Üzemanyagot is spórolnak a sofőrök az újfajta akkumulátoroknak köszönhetően, mert mindig csak a szükséges mértékben terheli a generátor a motort, ám ennek árát a gyakoribb akkucserék során kell megfizetniük.

Egy másik közkeletű tévedés, ami miatt aztán a segélyszolgálat beavatkozását kell kérni, amikor kiderül a „nyáron még kifogástalan” akkumulátor télen már az indítómotort sem képes megmozdítani. Az ok igen egyszerű: a hideg jelentősen, akár 30-40 százalékkal is csökkentheti az akkumulátorok kapacitását. Így a nyáron még jónak tűnő, 70-80 százalékos aksi, télen gyakorlatilag már nem éri el a névleges kapacitás 60%-át, már nem indít.

A modern gépjármű-elektronika ugyanis „figyeli” az akkumulátort. 11 V alatt maga a vezérlő számítógép sem működik! Ebből pedig egyenesen következik, hogy az autó sem fog.

F.Gy.A.