Barnariasztás!

  • Halálos gázolások 2021-ben: 7 ezer névtelen  áldozat országszerte az utakon.
  • Ilyenkor nem látnak és nem hallanak a hormonoktól, a KRESZ-t sem ismerik.
  • Mostantól lesznek csak igazán veszélyesek az erdei utak az autósok számára.

Figyelmeztetést adott ki az Országos Vadászati Kamara: kezdődik az őzek párzási szezonja, ami egyben az országúti őz-elütések időszaka is. Ilyenkor a sutákat kergető bakok hatalmas területeket járnak be, miközben – mint Földvári Attila, a kamara szóvivője fogalmazott a Hír TV-nek adott nyilatkozatában –, sem nem látnak, sem nem hallanak a hormonoktól.

Július végétől – augusztus elejétől nagyjából szeptember elejéig, közepéig tart az őzek párzási időszaka. Ilyenkor olyan területeken is felbukkanhatnak, ahol máskor nemigen látni őket. És üzekedés közben a legváratlanabb helyen és pillanatban futhatnak, ugorhatnak ki az útra. Olyan területeken is feltűnnek, ahol máskor soha nem látni őket.

375-400 ezresre becsült egyedszámával az őz Magyarország legelterjedtebb nagy vadja. Gyakorlatilag az ország egész területen megtalálható. Emberkerülő, azonban a párzási időszakban a legkevésbé sem zavarja, ha emberlakta területre téved, vagy éppen az utakon, az őz szempontjából félelmetes autók között. A hormonok felülírják a vele született félelmét az embertől, olyankor mennek, amerre az ösztöneik vezetik őket.

A Vadvédelemről és vadgazdálkodásról szóló törvény alapján, ha egy őz kifut vagy kiugrik az útra és ezzel balesetet okoz, fő szabályként a területileg illetékes vadásztársaságnak kellene megtéríteni a keletkezett kárt. Ugyanis az őz az adott területen vadászatra jogosult társaságé. Neki kell jótállnia a vadjai által okozott mindenféle kárért. Emiatt minősül lopásnak, ha valaki fogja az elgázolt őz tetemét, és hazaviszi, hogy pörköltöt készítsen belőle. Az őz, élve és elpusztulva is a vadásztársaság tulajdona.

De a helyzet mégsem ilyen egyszerű! Ugyanis az idézett törvény azt is kimondja, hogy „a vadgazdálkodás fokozott veszéllyel járó tevékenység”, azaz a maga módján egyfajta veszélyes üzem. Épp ezért, megint csak a törvény betűje szerint, a vad és egy másik veszélyes üzem (például egy autó) ütközése esetén a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Jogilag tehát az őz, ahogy más vad is, akár szerelmes, akár nem, veszélyes üzemnek minősül. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy őzgázolás esetén mindenki maga viseli a saját kárát. A vadásztársaság nem téríti meg az autóban keletkezett károkat és természetesen a sofőr sem fizet az elgázolt vadért, viszont az állat tetemét köteles átadni a vadásztársaságnak.

Ilyenkor, párzási időszakban, nincs recept az őzbalesetek megelőzésére. Persze máskor sincs, csak „szezonon kívül” inkább számíthatunk arra, hogy az őzek elkerülik a zajos-forgalmas utakat.

Aki hisz benne, szereljen fel az autójára vadriasztó sípot, vagy más olyan eszközt, amit – a gyártók szerint – figyelmezteti az állatokat, hogy egy veszélyes valami közeledik feléjük. Senki nem garantálja azonban, hogy az üzekedő őzek meg is halljék a vadriasztót és ha meg is hallják, úgy reagálnak rá, ahogy az autó vezetője szeretné.

Egy fokkal jobb megoldás a vadrács, legalábbis azoknak, akik rendszeresen közlekednek nagy vadak járta területeken. Ha szakszerűen szerelik fel, viszonylag jó védelmet nyújthat vadgázolás esetén a karosszériának.

A szakemberek azt javasolják, erdős-ligetes területen az elkövetkező hónapokban (az őzek párzási időszaka után nem sokkal kezdődik a szarvasok párválasztási-párzási ideje) mindenki vezessen sokkal óvatosabban. Ahol csak lehetséges, egészen közel a felezővonalhoz, így, ha felbukkan egy vad az út szélén, több idő és hely marad a kitérő manőverekre és a lassításra.

Bár az esetek többségében az őz (a szarvas) felbukkanásakor még megijedni sem igen marad ideje a sofőrnek, ha mégis lát esélyt a gázolás elkerülésére, akkor is legyen nagyon megfontolt. Egy hirtelen kormánymozdulattal meglehet elkerülheti a frontális ütközést az állattal, viszont a kocsi megcsúszhat alatta, megpördülhet és ha sodródni kezd, kiszámíthatatlan, hogy hol és minek csapódik neki.

A legrosszabb, ha az autó az oldalával egy fának csapódik. Ez akár az állatot óvni akaró sofőr (ha a másik oldalával éri el a fát, az utasa) életébe kerülhet. Akkor már inkább a frontális ütközés a vaddal. Nagy valószínűséggel az állat így sem, úgy sem éli túl a gázolást. Azonban az autó a szemből ütközés következményeitől védi a leginkább a bennülőket.

Fontos, hogy vadkárbiztosítása legyen annak, akik gyakran autózik vadveszélyes területeken! A casco nem elég, a legtöbb módozat vadkárra nem is nyújt fedezetet. Azonban éves szinten pár ezer forintért váltható speciális vadkár-biztosítás, és akkor a saját kárunkat mégsem nekünk kell viselnünk egy esetleges vadgázolás után sem. Márpedig a mai alkatrész és szervízárak mellett ez igen fontos szempont lehet!

F.Gy.A.