Egy kicsit még az ittas sofőrök is gyengébben teljesítettek

  • 1500-zal kevesebb baleset történt az ország útjain az első félévben, mint a múlt év azonos időszakában.
  • Csupán három ittasan okozott baleset kellett volna ahhoz, hogy a részeges sofőrök a tavalyival azonos számú balesetet hozzanak össze, de ezért nem bánkódunk.
  • A kerékpárosok majdnem annyi balesetet okoztak, mint a motorosok, a segédmotorosok és a gyalogosok együtt.

A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások és az ezzel összefüggésben a még azóta is érzékelhető közúti forgalomcsökkenés hatása máig érzékelteti hatását a közlekedésbiztonságban. Az év első hat hónapjában 1501-gyel kevesebb személyi sérüléssel járó balesethez riasztották a mentőket és a rendőrséget, mint az előző év azonos időszakában. Ekkora balesetszám-csökkenést egyik évről a másikra még nem mértek Magyarországon.

Az első félévben regisztrált halálos és súlyos, illetve könnyű sérülésekkel járó közlekedési balesetek száma (6003) azonban messze alulmúlja még a közlekedésbiztonság bezzeg évének tartott 2013 mutatóit is: akkor 6715 balesetet jegyeztek fel a statisztikában.

2020 első félévében egy kivételével minden fő közlekedésbiztonsági mutató jobb, mint az előző év azonos időszakában volt, de még az azt megelőző időszakkal összevetve messze legjobb évnek számító 2013 adataihoz képest is! Csak az ittasan okozott balesetek összes balesethez viszonyított aránya nőtt országosan a tavalyihoz képest, minden más csökkent.

Június 30-ig 157 halálos balesetben 171-en vesztették életüket az ország útjain. 1740 súlyos sérüléssel végződő baleset 1976-an, míg a 4106 csak könnyű sérüléseket okozó balesetben 5738-an sérültek meg. Mindez azt jelenti, hogy országos átlagban ötödével kevesebb személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt Magyarországon az idén, mint 2019 első félévében.

Ezen belül azonban jelentős különbségek láthatók. Komárom-Esztergom megye útjain hozzávetőlegesen az országos átlag kétszeresével (36,8%) csökkent a balesetek száma, Békés megyében 28,5% a csökkenés, de még a balesetek számát tekintve örökös csúcstartó Budapesten is az előző év negyedénél is nagyobb mértékben 26.5%-kal csökkent a balesetek száma.

A legkisebb mértékben, mindösszesen 1,7 százalékkal Tolna megyében csökkent a személyi sérüléssel végződött közlekedési balesetek száma, de Hevesben is messze elmaradtak az országos átlagtól, csak 6,1 százalékos volt a csökkenés, míg Szolnok megyében 7,2%.

Egyedül az ittasan balesetet okozóknak sikerült megközelíteniük a múlt évi teljesítményüket. Mindössze hárommal kevesebb balesetet okoztak (610) az év első hat hónapjában, mint 2019 első félévében (613). Így viszont újra 10 százalék fölé emelkedett (10,2 százalék lett)  az ittasan okozott balesetek aránya az összes személyi sérüléssel végződő eset között.

Tavaly az összes sérüléssel járó közlekedési baleset 8,2 százalékát okozták ittas közlekedők, ám mégsem a két százalékpontos növekedés az aggasztó, sokkal inkább az, hogy a  kijárási korlátozások és a múlt év azonos időszakához képest jelentősen kisebb közúti forgalom ellenére sikerült három híján ugyanannyi balesetet okozniuk a részeg sofőröknek, mint tavaly.

Persze némiképp magyarázhatja az ittas vezetés arányának  növekedését az a tény, hogy a múlt év első félévéhez képest kevesebb rendőrt vezényeltek közlekedési feladatokra, és más jellegű szolgálati feladataik miatt azok is – az első év első hat hónapjához viszonyítva – 7,11 százalékkal kevesebb időt tölthettek a forgalomban résztvevők ellenőrzésével, így az ittasan vezetők kiszűrésével is, mint egy évvel korábban.

Emlékezzünk azonban arra, hogy már a koronavírus-járvány idején látszott, hogy egyesek pálinkával védekeznek a megfertőződés ellen, és eközben vezettek is. A rendőrség már akkor figyelmeztetett, hogy ennek, ahogy más, akkoriban elharapózni látszó szabálysértésnek is, lesznek még következményei. Akkor is, ha ezek miatt nem nő a balesetek száma.

A főbb baleseti okok lényegében ugyanazok, mint az elmúlt években voltak. A balesetek 36 százalékát 2020 első félévében is a gyorshajtásra vezették vissza a vizsgálatok, 24 százalékban volt a fő baleseti ok az elsőbbségadás  és 15 százalékban a kanyarodás szabályainak a megsértése. Száz személyi sérüléssel vagy halállal végződött balesetből hét azért következett be, mert az érintettek valamelyike nem tartott biztonságos követési távolságot az előtte haladótól.

Százból öt baleset a gyalogosok hibájából történt, négy pedig azért, mert a járművezetők nem tartották be az előzés szabályait. A többi esetet pedig egyszerűen a közlekedők figyelmetlenségének a számlájára írták a statisztikákban. Végül is mi mással lehetne magyarázni azt például, ha valaki a kilométerekről is tisztán látható terelés ellenére belerohan az út karbantartóinak furgonjába, vagy azt, amikor a zenét hallgató, mobiltelefonjával babráló gyalogos autó vagy vonat elé lép.

A legtöbb balesetet – a 6003-ból 3966-ot, azaz az összes eset 66 százalékát – a gépjárművezetők okozták. A második legtöbbet, 709-et a kerékpárosok. Ők 11 híján annyi balesetért felelősek az első félévben, mint a motorosok (237), a segédmotorosok (210) és a gyalogosok 273 együttvéve. Az imént említetteken túl a tehergépkocsi-vezetők összesen 441, míg a buszsofőrök 54 balesetet okoztak az első félévben.

F.Gy.A.