Egyesek autóval mennek a kocsmába, majd onnan haza is

• Komárom-Esztergom megye: Ahol a mai szankciók már szinte hatástalanok.
• Kezd visszaromlani a közlekedési morál és a fegyelem a pandémia előtti szintre.
• Csökkent az ittasan okozott balesetek aránya, de azért látni olykor furcsaságokat.

„Minden kapitányság rendszeresen szervez sebességellenőrzési akciókat, gyakran vannak megyei összehangolt akciók is, sokan vannak azonban, akiket nem érdekel, ha gyorshajtáson érik, és megbírságolják. Kifizetik a büntetést, tudomásul veszik, ha a feljelentjük őket, és hajtanak tovább, mint ha mi sem történt volna. Olykor az az érzésem, a jelenlegi szankciók szinte hatástalanok nálunk” – mondta Farkas László százados, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának kiemelt főelőadója.

Szerinte megfontolandó lenne szigorítani a szankciókat, mert túl sokan vannak, akiket – mert gond nélkül ki tudják fizetni a jelenlegi bírságösszegeket – ma már nem tartanak vissza semmitől.

„Nem egyszer előfordul, hogy egyesek oda-vissza belefutnak a traffipaxba. Egy vállrándítással tudomásul veszik, hogy fizetniük kell, és kész. Volt, akit fél óra leforgása alatt kétszer is bemértünk ugyanazon az útszakaszon.”

A százados szerint a jogosítványukat azonban ők is féltik, ezért talán ezen a pontot lehetne fogást találni rajtuk. A vezetői engedély elvesztésének lehetősége talán nagyobb visszatartó erőt jelentene a notórius szabályszegőkkel szemben.

Farkas Lászlónak lennének még ötletei a balesetek számának csökkentésére. Radikálisak, bár a baleseti adatok azt mutatják, nem minden alap nélkül mondja, amit mond.

„Országos szinten a balesetek 27 százalékát 25 év alatti sofőrök okozzák. További 25 százalékát pedig a 60 felettiek. Ha ebben a két korcsoportban szigorodnának a jogosítványhoz jutás, illetve a vezetési engedély meghosszabbításának a feltételei, meglehet, a gondjaink jó része is egycsapásra megoldódna”, mondta.

Komárom-Esztergom az ország legkisebb területű megyéje. Közel 300 ezres népességét tekintve azonban már inkább középmegyének számít. Ennek ellenére (vagy talán épp ezért?) minden megtalálható a területén, ami gondot okozhat a közlekedésrendészetnek. Fejlődő és leszakadóban lévő városok, ipari övezetek, idegenforgalmi szempontból frekventált területek és eldugott aprófalvak kis forgalmú utakkal.

A megyében öt év alatt duplájára nőtt a forgalomba helyezett gépjárművek száma.

Az idén a tavalyihoz képest kis mértékben nőtt a személyi sérüléses balesetek száma. Nem jelentősen, a növekedés még azon a határon belül van, amit egy fekete hétvége nagyon leronthat, de egy néhány balesetmentes nap, már, ha létezik olyan egyáltalán, még akár javíthat is rajta.

„Épp a napokban történt egy újabb halálos baleset az M1-en. Percek óta nem mozdult a sor, amikor egy autó az előtt álló járműszerelvénybe rohant”, mondta némi csalódottsággal a hangjában Farkas százados. Jó eséllyel soha nem derül már ki, hogy mi vonhatta el a sofőr figyelmét az előtte feltorlódott autók sokaságáról. Lehet, hogy fáradt volt és elaludt, vagy csak nem koncentrált kellőképpen és későn vette észre, hogy előtte a járműszerelvény áll”.

Komárom-Esztergom megye közlekedésbiztonsági szempontból nem lóg ki a sorból. Ugyanazok a főbb baleseti okok, mint a megyék többségében: gyorshajtás, az elsőbbségadás, illetve a kanyarodás szabályainak a megsértése. Ezek a baleseti mutatók romlásának legfőbb okai is egyben.

És persze a figyelmetlenség.

„Természetesen nem vesszük kézpénznek, ha a sofőr azt mondja »jaj, csak figyelmetlen voltam, nem vettem észre….«. A jármű és a környezet rongálódásából látni lehet, ha nemcsak a figyelemmel volt baj, hanem például a sebességet sem megfelelően választották meg”.

A Komárom-Esztergom megyei közlekedésrendészet ugyanazzal a problémával küzd, mint az összes többi megye és a főváros: 2020, a bázis év kirívóan jó volt. 1956 óta nem történt olyan kevés sérült és nem halt meg olyan kevés ember az utakon közlekedési balesetben az utakon, mint a pandémia évében. Részben még 2021-ben is voltak korlátozások, még nem állt vissza az élet teljes egészében a régi kerékvágásba.

Úgy tűnik, a rendőrség minden erőfeszítése dacára Komárom-Esztergom megyében is kezd „visszaromlani” a helyzet a pandémia előtti szintre. Farkas László százados szerint ez azért túlzás.

„Persze minden viszonyítás kérdése, mondta, de még a pandémia előtti évekhez képest sem állunk rosszul. Ami aggasztó, az a romlás ténye. Már kevésbé fegyelmezettek és szabálykövetők a közlekedők, mint az előző két évben, de főleg 2020-ban voltak”, mondta.

Az autópályán a fáradtan, már-már zombikként száguldozók, máshol a „mezei gyorshajtók” adnak munkát a megye közlekedési rendőreinek, a Gerecse és a Vértes szerpentinjein pedig a motorsok teszik időről időre kockára saját és mások életét. A 1119-es út miattuk hírhedt. Az 1-es, a 81-es és a 10-es a többiek miatt.

„Minden kapitányságunkon használnak drónt a forgalomellenőrzéshez. Hatásos eszköz, mert nehéz észrevenni, viszont rendkívül éles képekkel képes dokumentálni a szabálysértéseket olyan helyeken is, ahol más módon reménytelen lenne hatékony ellenőrzést tartani”, magyarázta a százados.

„De van nekünk egy civilnek látszó rendőrmotorunk is – eredetileg rendőrségi célokra készült csak átalakíttattuk civil motorrá –, amivel ellenőrzéseket végzünk. Sok szabálytalanul közlekedőnek okoztunk már vele kínos meglepetéseket. Ám a kérdés, mint minden más esetben ezeknél az ellenőrzéseknél is az, hogy a későbbi eljárásokban milyen szankciókkal kell számolniuk a vétkeseknek és azoknak vajon kellő visszatartó erejük lesz-e vagy sem”, mondta.

A megyében megannyi kistelepülés található, köztük olyan utakkal, amelyeket jószerivel csak a helyiek használnak. Általános vélekedés azon a vidéken, hogy „itt csak hébe-hóba látni rendőrt, leginkább csak akkor, ha balesethez, bűncselekményhez riasztják őket”. Emiatt – más, hasonló eldugott helyeken fekvő kistelepülésekhez hasonlóan – arra felé is előfordul, hogy egyesek autóval mennek a kocsmába, majd azzal mennek onnan haza is.

„Azért mi igyekszünk tenni arról, hogy egyre kevesebb helyen gondolhassák ezt, és hogy a »hébe-hóba« mind gyakoribb legyen”, jegyezte meg a százados. Az ittasan okozott balesetek aránya most hat százalék körül van. Jobb ez az arány, mint volt. És a finn módszerrel tartott ellenőrzések tapasztalatai sem azt mutatják, hogy az ittas vezetés kiemelt probléma lenne a megyében.

Nem is este, hanem reggel és hétvégén van belőle a legtöbb probléma. Amikor az esti itókázás hatását (vagy épp a reggeli »szemnyitogató pálinkáét« egyes sofőrök már nem is érzik, vagy ha egy kicsit mégis, már nem törődnek vele. Ha ilyenkor belefutnak egy közúti ellenőrzésbe, ami automatikusan szondáztatást is jelent, lebuknak.

F.Gy.A.