Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2021-ben – 2. rész

A közúti közlekedésbiztonsági helyzet alakulását érzékeltető előzetes baleseti statisztikai adatokat minden évben a rendőrség gyűjti és teszi közzé. Ezek az adatok a balesetet követő 24 órás helyzetnek felelnek meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) véglegesített adatainak megjelenése – a legfontosabb alapadatok tekintetében – néhány hét múlva várható, míg a részletes adatokat az év közepén ismerhetjük meg. Az évtizedes tapasztalatok szerint az előzetes adatok csekély mértékben még változhatnak ugyan, de ezek az összesített értékelést érdemben nem befolyásolják.

1) A balesetben meghalt személyek számának alakulása

A Föld minden pontján a közúti közlekedés biztonság terén a legfontosabb baleseti mutató a halálos áldozatok számának alakulása. Valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az nemzeti, vagy közösségi, vagy globális szintű – célként tűzi ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.

Közúti balesetben meghalt személyek száma (forrás: ORFK)

Hazánkban 2021. január 1. és december 31. között 77 fővel, azaz 16,7%-kal többen vesztették életüket a hazai utakon, mint 2020-ben. Amíg 2020-ban 460 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2021-ben – az előzetes adatok szerint – 537 fő vált baleset áldozatává.

A táblázatból látható, hogy hat megye kivételével mindenhol nőtt a halálos áldozatszám, több helyen 50%-ot meghaladó mértékben. A legnagyobb növekedés Jász-Nagykun-Szolnok (71,4%), Somogy (66,7%), Hajdú-Bihar (57,1%), Borsod-Abaúj-Zemplén (55,0%), valamint Csongrád-Csanád megyében (53,3%) történt, de Békés, Vas és Heves megyében is 50%-kal többen haltak meg közúti balesetben, mint egy évvel korábban. Az előzőekkel szemben Komárom-Esztergom megyében a halálos áldozatszám nem változott, míg öt megyében csökkenés történt (a legnagyobb mértékű, 45,5%-os csökkenést Nógrád megye útjain regisztrálták, ami konkrétan azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőtti 11 fővel szemben 6 fő vesztette életét hazánk legkisebb területű megyéjének úthálózatán).

 (Az adatok pontosabb és teljesebb értékelése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a kisebb területű, lélekszámú megyék – mint például Nógrád, Komárom-Esztergom, Heves megye – esetében az adatoknál nagyobb az éves ingadozás lehetősége, mert már néhány „többlet” baleset, illetve közúti halálozás jelentős változásokat eredményezhet a területi szintű statisztikában.)

Az előzőekben ismertetett adatokból látható, hogy a halálos áldozatok terén az elmúlt évben kedvezőtlen változások történtek. Ugyanakkor, ha a tavalyi áldozatszámot nem az előző évvel, hanem hosszabb idősorok adataival vetjük össze, akkor egészen más a helyzet. A 2020. esztendőt követően ugyanis 2021. lett a második olyan év, amikor a baleseti statisztikai adatok a legkevesebb közúti halálos áldozatról számolnak be Magyarországon, az elmúlt bő hat évtized viszonylatában (a közúti halálozási adatok az 1950-es évek közepén regisztrált helyzetnek felelnek meg).

2) A balesetben megsérült személyek számának alakulása

A halálos áldozatok alakulása mellett ugyancsak kiemelt baleseti mutató a súlyosan sérült személyek számának alakulása, melyet az Európai Unió is kiemelten kezel. (a súlyosan sérült személyek számának felére csökkentése a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó nemzeti, valamint uniós program egyik fő célkitűzése).

Közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma (forrás: ORFK)

Hazánkban 2020. és 2021. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma 2,6%-kal csökkent (4 655 főről 4 532 főre). Ezen a területen mindössze nyolc megyében mértek növekedést, míg Budapesten és az ország többi megyéjében kivétel nélkül mindenhol kevesebb súlyos sérültet regisztráltak. A legnagyobb arányú éves csökkenés Zala megyében (19,9%) tapasztalható, míg a fővárosban is jelentős mértékben (csaknem 140 fővel, 17,0%-kal) csökkent a súlyosan megsérültek száma. Az ellentétes oldalt is megvizsgálva: a súlyosan sérültek száma legnagyobb mértékben Békés (25,0%), Fejér (23,4%), valamint Tolna (23,1%) megyékben nőtt.

A halálos áldozatok alakulásához hasonlóan tavaly a könnyen sérültek száma is növekedést mutat 2020-hoz képest, ennek mértéke országos szinten 7,1% volt (13 061 főről 14 021 főre).

Közúti balesetben könnyen sérült személyek száma (forrás: ORFK)

Az elmúlt évben a megyék többségében (valamint a fővárosban) többen szenvedtek könnyű sérülést az utakon, mint az évtizedforduló évében, és az adatok hat megyében mutatnak csökkenést.

3) Az ittasan okozott közúti balesetek alakulása

Az előzetes adatok alapján a 2020. évi 1 361 fővel szemben az elmúlt évben 10,8%-kal kevesebb, azaz összesen 1 214 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban.

Utóbbi adat egyben azt is jelenti, hogy:

• tovább folytatódott a 2008. év óta tartó kedvező trend,
• a 2021. évet az ittasan okozott balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.

(Bár az a tény, hogy tavaly minden tizenegyedik-tizenkettedik személysérüléses balesetet ittas közlekedő – járművezető, illetve gyalogos – okozott, azt jelzi, hogy van még teendő ezen a területen.)

Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában az egyes megyék között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Az ország túlnyomó részében, a fővárosban és 13 megyében csökkent az ittas balesetek száma. Ezzel szemben 5 megyében (Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében) az előző évinél több ittas balesetet regisztráltak, Fejér megyében pedig ezen a területen nem történt változás.

Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya 2021-ben 8,6% volt, mely ugyancsak kedvező változás a 2020. évi 9,9%-kal szemben.

Az ittas balesetek aránya jóval az országos 8,6%-os átlag felett van Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,7%), Bács-Kiskun (10,8%), Pest (10,8%), és Borsod-Abaúj-Zemplén (10,5%) megyében, míg ez az arány a fővárosban (5,4%) és Hajdú-Bihar megyében (6,1%) bizonyult a legalacsonyabbnak.

Az ittasan okozott balesetek aránya az összes személysérüléses közúti baleseten belül (forrás: ORFK)

G.I.

(Folytatjuk)