Élet a járművezetés után
Egy amerikai kutatási jelentés szerint azoknál az idős embereknél, akik felhagynak a gépkocsivezetéssel, gyakran megfigyelhető a mentális és fizikai állapot romlása. Az Amerikai Geriátriai Egyesület tizenhat megjelentetett tanulmányt összefogó áttekintése szerint az idősek, miután abbahagyták a vezetést, hajlamosak rosszabb egészségi mutatókat, különösen a depresszió tüneteit produkálni.
A kutatók szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az egészségügyi problémák egyenes következményei lennének az autókulcs letételének. Ugyanakkor leszögezték, hogy ez egy ördögi kör: sokan a romló egészségi állapot – látásproblémák, fizikai korlátok, gyengülő memória és ítélőképesség stb. – miatt hagyják abba a vezetést, ám éppen ez az, ami egyúttal gyorsíthatja is a hanyatlást.
„Ez egy nagyon összetett problémakör” – jelentette ki dr. Guohua Li, a Columbia Egyetem Orvostudományi Központ Járványtani és Prevenciós Központjának alapító főmunkatársa. Egyrészt az idősebb sofőröknek szükségük van a megfelelő fizikai és szellemi képességekre, hogy magukra és a többi közlekedőre való tekintettel is biztonságosan tudjanak vezetni. És valóban, bizonyos pontokon sokaknak fel kell adniuk a vezetést. Másrészt ez a döntés komoly következményekkel jár. Az idősek, akik abbahagyják a vezetést, sok esetben úgy érzik, szociálisan elszigeteltté válnak, ami a depresszió melegágya lehet. Ehhez kapcsolódóan fizikailag is inaktívabbá válnak, ami ronthatja a testi kondíciót. „Kényes egyensúly – szögezte le Li –, a vezetés felfüggesztéséből fakadó előnyöket és a hátrányokat egyedi elbírálás alapján kell mérlegelni.”
Az Amerikai Geriátriai Egyesület online folyóiratában nemrég megjelent jelentés számba vett tizenhat tanulmányt, amelyek összehasonlították a vezetést abbahagyó időseket azokkal, akik még mindig az utakon vannak. A tanulmányok közül öt a depressziós tünetekre fókuszált, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vezetés abbahagyása esetén összességében a depresszió kialakulásának vagy súlyosbodásának valószínűsége kétszeres, még úgy is, ha számításba vették az olyan további tényezőket, mint az életkor, a fizikai egészségi állapot és a szellemi hanyatlás. „A járművezetés-megvonás volt leginkább kapcsolatban a depresszió kockázatával – mondta Li –, de az egészségre gyakorolt hatások valójában szélesebb körűek ennél.”
Néhány másik tanulmány megállapította, hogy miután a korosabb sofőrök szögre akasztották a kulcsot, gyakran rosszabb fizikai állapotba kerültek, a memóriájuk és egyéb szellemi képességeik is nagyobb ütemben romlottak. Akik feladták a vezetést, nagyobb valószínűséggel hunytak el az elkövetkező három-öt évben, mint társaik, akik továbbra is vezettek, úgy is, hogy a kutatók figyelembe vették a kezdeti egészségi állapotot és szellemi frissességet.
Dr. Marian Betz, az amerikai Öregedéskutató Szövetség szóvivője elmondta, hogy a jelentés kiemel egy fontos kérdést: miként találja meg a társadalom az egyensúlyt a közlekedésbiztonság és a „számos előny” között, amelyet az idősek a vezetéstől kapnak? „A sztereotípia azt tartja, hogy az idősebb vezetők veszélyesek” – mondta Betz, hozzátéve, hogy sok idősnél valóban olyan körülmények alakulnak ki, amelyek akadályozhatják a vezetést. De van más megoldás is, mint elvenni tőlük az autókulcsot. Az idősek és családjaik számba vehetik a járművezetés korlátozásának lehetőségeit. Kerülhető például az éjszakai vezetés, a forgalmas utakon, csúcsidőben való közlekedés, esetleg az olyan egyéb helyzetek, amelyek zavaróak lehetnek. „A fizikai korlátok, mint például a merev nyak, problémát jelenthetnek, de ezekben segítséget nyújthatnak a különböző terápiás kezelések” – mondta Betz, ugyanakkor megemlítette, a terápia költsége magas lehet, ha a társadalombiztosítás nem terjed ki rá.
Sok idős korú, aki abbahagyja a vezetést, olyan alternatívák felé fordul, mint a családi fuvarok vagy a buszozás, taxizás. De azt senki sem tudja, hogy ez vajon megakadályozza-e az egészségügyi következményeket. Egy kisebb kutatás irányult erre a problémára is, és van néhány bizonyíték, hogy az alternatív közlekedés nem védi ki a depressziót. „A közlekedés puszta elérhetősége nem biztos, hogy elég” – vetette fel Li. Betz szerint pedig a vezetés annyira szerves része a felnőtt életnek, hogy az idősek úgy érezhetik, az identitásuk egy részét vesztik el, amikor felhagynak vele. A depresszió valószínűleg a szociális elszigeteltséggel is kapcsolatban állhat. „Ennek alapján bármi hasznos lehet, amit azért tehetünk, hogy a közösség tagjai maradhassanak” – mondta Betz. Azt javasolta, hogy az idősebbek és a családjuk keressék a helyi nyugdíjas szervezeteket segítségért. Li egyetértett, és azt mondta, alapvető szükség van több programra, hogy az idősek megőrizhessék mobilitásukat és társadalmi szerepüket, miután abbahagyják a vezetést.
Forrás: usnews.com
Fordította: Kovács Frigyes
