Elsőfokon 3 év 8 hónapot kapott a két rendőr halálát okozó részeg sofőr
- Jogosítvány nélkül, részegen vezetett, kis ívben kanyarodott balra, majd cserbenhagyta áldozatait.
- Nem tudni miért, de túl gyorsan, kék lámpa nélkül hajtottak a rendőrök, ezt enyhítő körülményként értékelte a bíróság, amikor elítélte a vétkes sofőrt
- Két ember meghalt kettő súlyosan megsérült, a vétkes sofőr pedig segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt
Három év és nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság azt a 37 éves férfit, aki még 2015. február 7-én autójával féktávolságon belül egy rendőrautó elé hajtott. Ezen felül a vétkes sofőrt hét évre eltiltotta a járművezetéstől és négy évre a közügyek gyakorlásától.
A balesetben két rendőr a helyszínen életét vesztette, további két személy – egy a karambol pillanatában éppen ott haladó taxis és utasa – súlyosan megsérült.
Az eset még 2015. február 7-én éjszaka történt Budapesten az Üllői út XVIII. kerületi szakaszán a Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésben. A nyomozás adatai szerint a balesetet okozó sofőr az Üllői útról balra akart kanyarodni a Mikszáth Kálmán utcába. A kereszteződéshez közeledve – ahogy azt a KRESZ előírja – behúzódott balra, a felezővonal mellé.
„Akkor még reagált a forgalmi változásokra, észlelte a vele szemben haladókat”, jegyezte meg az ítélethirdetéskor a bíró. Azonban, amikor megkezdte a kanyarodást, már nem nézett körül, egyáltalán nem reagált a közeledő rendőrautóra, ezért nem vette észre a vele szemben nagy sebességgel közeledő rendőrautót.
Ennek a bíróság szerint az lehetett az oka, hogy a sofőr a baleset idején – a szakértői vizsgálat szerint – közepesen ittas volt, ezért próbálhatott meg bekanyarodni a rendőrautó féktávolságában belül a Mikszáth Kálmán utcába. Az ütközést ekkor már semmiféle manőverrel nem lehetett elkerülni.
Az ütközés hatására a rendőrautó megpördült és egy éppen akkor arra haladó taxiba csapódott. Ennek a becsapódásnak a hatására a taxi vezetője maradandó fogyatékosságot okozó súlyos sérülést szenvedett, míg utasa nyolc napon túl gyógyulót.
A balesetet okozó autó vezetője segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt. Később egy közeli utcában fogták el őt a rendőrök.
Mindezekért az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség ittas állapotban elkövetett járművezetéssel és a vészhelyzetet előidéző általi segítségnyújtás elmulasztásának bűntettének elkövetéséért emelt vádat a baleset okozója ellen.
A 2019. november 20-ai tárgyaláson kihirdetett elsőfokú ítéletben a bíróság rögzítette, amit már korábban is tudni lehetett, hogy a megkülönböztető jelzés nélküli rendőrautó a szakértői vizsgálat szerint 136-139 km/h sebességgel hajtott. Az ítélet indoklásában a bíróság azt is kimondta, hogy „az eljárásban nem volt bizonyítható, hogy a rendőrségi autó sebességtúllépésének szolgálati indoka lett volna”.
Ezzel együtt, vagy ha úgy tetszik ettől függetlenül, a bíróság úgy ítélte meg: a balesetért az ittas sofőr a felelős, aki több ponton is megszegte a KRESZ előírásait. Mindenekelőtt azzal, hogy közepesen ittasan vezetett. Továbbá, hogy amikor be akart kanyarodni a Mikszáth Kálmán utcába, és ezért balra húzódott, a nagy sebességgel közeledő rendőrautó féktávolságán belül kezdte meg a manővert.
A bíróság ezt is a balesetet okozó sofőr ittasságának tudta be. Az ítélet indoklása szerint:
„A vádlott és a sértett is jelentősen megszegték a közúti közlekedés szabályait, de a bíróság álláspontja szerint a vádlott ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra. Nem járt el az elvárható gondossággal a közlekedési környezet felmérése tekintetében, így a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre”.
A sofőr azonban akkor éppen az elfogyasztott szesz hatására minden bizonnyal éppen egyfajta „nem érdekel engem semmi, én megyek” állapotban volt, vélhetően ezért nem foglalkozott a vele szembe közeledő rendőrautóval.
Azt a tényt, hogy a rendőrautó is szabályt sértett (vezetője szolgálati érdek és kék lámpa használata nélkül lépte túl jelentősen az adott útszakaszon megengedett maximális sebességet) a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az ítélet kiszabásakor. Ugyancsak enyhítő körülményként esett latba az idő múlása, és az, hogy a vétkes sofőr az eljárás során részleges beismerő vallomást tett.
A balesetet okozó férfi a bíróság előtt nem szólalt meg. A rendőrségen tett részben beismerő vallomását ismertették a tárgyaláson. Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán azonban bocsánatot kért áldozatai hozzátartozóitól, amit azok nem fogadtak el.
„Ezt már a baleset után meg kellett volna tennie”, mondták a tárgyalás után az őket kérdező újságíróknak az elhunyt rendőrök hozzátartozói. Szerintük a vádlott megnyilvánulása nem volt őszinte, az enyhébb ítélet reményében kért bocsánatot a férfi.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor, hogy a baleset a vádlott többszörös szabálysértése miatt következett be, és a négyrendbeli segítségnyújtás elmulasztását, lévén, hogy a baleset egyik áldozatának sem nyújtott segítséget. És az is súlyosító körülményként esett latba, hogy a vádlott a baleset időpontjában is büntetőeljárás hatálya alatt állt, jogosítvány nélkül engedély nélkül és ittasan vezetett, továbbá, hogy többszörösen megszegte a KRESZ szabályait.
A bíróság mindezekre tekintettel a férfit három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá hét évre eltiltotta a vezetéstől, négy évre a közügyek gyakorlásától, s egymillió forintot bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség súlyosításért, a védelem az ítélet enyhítéséért fellebbezett. Az ügyészség legalább hat és fél éves szabadságvesztést tartana indokoltnak, a védelem ezzel szemben azt reméli, másodfokon a kiszabott büntetésnél is enyhébb, felfüggesztett szabadságvesztéssel is megússza a vádlott az ügyet.
Másodfokon a Fővárosi Törvényszék várhatóan a jövő év első felében mondja ki majd a – vélhetően akkor már – jogerős ítéletet. Kérdés, hogy azt az ítéletet miképpen befolyásolja majd az idő múlása…
F. Gy. A.
