EU közlekedésbiztonság: távolodás a közösségi célkitűzések teljesítésétől

• Az ETSC adatai szerint 2023-ban 20 418 fő vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió útjain, ami csekély, 1,37%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
• Az elmúlt tíz év folyamatát megvizsgálva kedvezőbb a helyzet, az áldozatszám csökkenés mértéke 2013 és 2023 között 16,0%.
• Az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok számának uniós átlaga 46 fő, az egyes országok között jelentős, akár háromszoros különbségek is vannak.
• Kontinensünk legbiztonságosabb úthálózatával továbbra is Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság rendelkezik, a sor végén Bulgária és Románia található.
• A súlyosan sérült személyek száma egy év alatt – becsléssel számítva – 6,7%,-kal, az elmúlt négy év viszonylatában pedig mintegy 10%-kal csökkent, ugyanakkor az eltérő fogalmi meghatározások, valamint a nem teljes idősorok miatt az egyes országok teljesítményét hitelt érdemlő módon összehasonlítani jelenleg nem lehet.
• A közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme egyre elmarad attól, mint ami az évtizedünkre meghatározott uniós célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges.
• Magyarország az elmúlt évi teljesítményével az uniós tagállamok középmezőnyében található. Kedvező adat, hogy a közúti halálozások terén az utóbbi 4 év vonatkozásában hazánk lett az ötödik legjobban teljesítő tagállam.

Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) 2023. június 19-én adta ki a 18th PIN (Performance Index) jelentését. A dokumentumban az ETSC ismertette az Európai Uniós tagállamok, valamint öt közösségen kívüli ország közúti közlekedésbiztonsági helyzetében bekövetkezett legfrissebb változásokat, a közúti halálozási és súlyos sérülési adatok 2023. évi alakulását, valamint az elmúlt egy évtized jellemző folyamatait. Az ETSC a jelentés kiadásával egy időben bejelentette, hogy a 2023. évi európai közúti közlekedésbiztonsági díjat (PIN AWARD 2023) a közlekedésbiztonság terén végzett több évtizedes erőfeszítések elismeréseként Finnországnak ítélte oda.

a) Közúti halálozások alakulása

Az ETSC jelentése alapján az elmúlt évben nem történt érdemi előrelépés a közúti halálozások számának csökkentésében.

Az elmúlt évben összesen 20 418-an haltak meg balesetben az Európai Uniót képező 27 tagállam úthálózatán, amely mindössze 1,3%-os csökkenést jelent a 2022. évi helyzethez képest (akkor 20 692 halálos áldozatot regisztráltak). Ez az eredmény messze elmarad attól a 6,1%-os éves szintű csökkentéstől, amely az Európai Bizottság által megfogalmazott közösségi célkitűzések teljesítéséhez, a halálos áldozatok számának 2030 végére történő felére csökkentéséhez szükséges lenne.

A 20 418 halálos áldozat egyben azt is jelenti, hogy 2023-ban naponta átlagosan 56 ember vesztette életét közúti balesetben a közösség úthálózatán, míg hetente átlagosan 394 főt vártak otthon hiába, mert oda már soha nem érkezett meg.

Az ETSC jelentése alapján az EU tagállamokon belül az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékű csökkenést Máltán (38,5%), Luxemburgban (27,8%), Belgiumban (10,6%), valamint Magyarországon (10,4%)* mérték. Ezzel szemben két balti államban, Litvániában 33,3%-kal, Lettországban pedig 25,7%-kal nőtt a közúti balesetben életüket vesztett személyek száma.

(Megjegyzés: az alacsonyabb népességű országok, mint például Málta és Luxemburg esetében már kisebb halálos áldozatszám növekedés is jelentős arányváltozást eredményezhet. Az elmúlt évben Máltán 26 főről 16 főre, Luxemburgban 36 főről 26 főre csökkent a halálos áldozatszám, és ez a 10 fős csökkenés eredményezte az uniós átlagot messze meghaladó teljesítményt. Portugáliában a csaknem azonos mértékű, 9 fős áldozatszám csökkenés mindössze 1,5%-os fejlődést jelentett az előző évhez képest).

Az ETSC PIN programja által megfigyelt 32 ország közül 18 országban regisztrálták a közúti halálesetek számának csökkenését, 2 országban stagnálás tapasztalható, míg 12 országban többen haltak meg közúti balesetben, mint egy évvel korábban. Csak összehasonlításképpen: 2022-ben a helyzet kedvezőtlenebb volt, hiszen mindössze 13 országban csökkent az áldozatszám, míg az adatok 19 országban növekedést mutattak (Az ETSC PIN programja az EU 27 tagállama mellett az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Szerbia és Izrael – azaz összesen 32 ország – közúti baleseti adatait veszi nagyító alá.)

Amennyiben az elmúlt év közúti halálozási adatát nem 2022, hanem a világjárvány előtti utolsó esztendő megfelelő adatával hasonlítjuk össze, akkor a helyzet valamivel kedvezőbb, hiszen a 2019. évi 22 761 halálos áldozathoz képest tavaly 2 343 fővel kevesebben haltak meg közúti balesetben, ami 10,3%-os csökkenésnek felel meg. Az eltelt négy év távlatában a közúti halálozások alakulásában a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak. A legnagyobb mértékű, 30%-ot meghaladó csökkenés Lengyelországban (34,9%) és Cipruson (34,6%) történt, a két tagállamot Belgium (25,0%), Dánia (22,1%) és Magyarország (20,1%) követi a sorban. (Megjegyzés: Lengyelország, Ciprus és Dánia átlag feletti teljesítményét az ETSC már az egy évvel korábbi hasonló jelentésében is kiemelte). Máltán a közúti halálesetek száma 2019-hez képest nem változott.  Az előzőekkel szemben az elmúlt négy évben a közúti halálos áldozatok száma jelentős mértékű növekedése figyelhető meg Írországban (32,1%), Luxemburgban (18,2%) valamint Észtországban (13,%).

Az európai uniós tagállamok összességében 10,3%-kal voltak képesek csökkenteni a balesetben meghaltak számát 2019 és 2023 között, ami kevesebb, mint a fele annak, mint amely az EU 2030-ra kitűzött céljához időarányosan szükséges lenne – ahhoz ugyanis legalább 22,3%-os csökkentésre lett volna szükség.

(Az ETSC által monitorozott 32 ország közül 20 területén csökkent a közúti halálesetek száma 2019 óta, egy országban stagnálás, 11-ben pedig növekedés mutatkozott.).

Még hosszabb időintervallumot, az elmúlt egy évtizedet alapul véve azt állapíthatjuk meg, hogy 2013 és 2023. között a közúti balesetben meghalt személyek száma uniós szinten 16,0%-kal csökkent (24 296 halálos áldozatról 20 418 főre). Megjegyezhetjük, hogy tíz év távlatában egy ilyen mértékű csökkenés – az előző két évtized folyamatait és sikereit alapul véve – kifejezetten szerény eredménynek számít.

Az természetesen elismerésre méltó, örömteli tény, hogy a vizsgált időszakban a különböző intézkedések által 20 981 emberi életet sikerült megmenteni az EU területén ahhoz képest, ha a halálos áldozatszám mindvégig a 2013 évi szinten maradt volna. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy további 52 754 élet lett volna megmenthető akkor, amennyiben a közúti halálesetek csökkenésének előző évhez mért aránya minden évben elérte volna az uniós program teljesítéséhez szükséges 6,1%-ot.

Az elmúlt tíz év uniós közlekedésbiztonsági folyamatait hullámzó tendencia jellemezte.  Az első évben, 2013-ban az adatok még kifejezetten jól alakultak, hiszen egy év alatt 8%-kal csökkent a közúti halálesetek száma (a 2013 évet megelőző helyzet az ábrán nem látható). A pozitív kezdést azonban hat év stagnálás követte, a 2014-2019-es időszakban ugyanis mindössze 6%-os (éves szinten átlagosan 1-1%-os) csökkenés következett be. A pandémia évében, 2020-ban soha nem tapasztalt mértékű, 17%-os csökkenést tapasztalhattunk az egy évvel korábbi helyzethez képest. Ez az eredmény azonban erősen összefügg a Covid-19 világjárvány miatt bevezetett európai utazási korlátozásokkal, a közúti forgalom erőteljes visszaesésével, valamint szerkezeti átrendeződésével. A következő két év folyamatai kedvezőtlenül alakultak. 2021-ben a közúti halálesetek száma 5%-kal, 2022-ben pedig 3,7%-kal haladta meg az előző évi állapotokat, majd következett a 2023. év, amikor – az előzőekben ismertetettek szerint – a halálos áldozatszám szerény, 1,3%-os csökkenést mutat 2022-hez képest.

Az eltelt tíz év során egyetlen EU tagállamnak sem sikerült 50%-kal, vagy azt meghaladó mértékben csökkentenie a közúti balesetben meghaltak számát. A legmagasabb értékkel, 43,6%-os eredményével Lengyelország, majd 42,2%-kal Luxemburg emelkedik ki a tagállamok mezőnyéből (Lengyelország tavaly az ETSC európai közúti közlekedésbiztonsági díját is elnyerte). Az EU 16%-os átlagánál további 13 tagállam teljesített jobban (Litvánia, Belgium, Szlovénia, Finnország, Görögország, Észtország, Horvátország, Csehország, Ciprus, Lettország, Dánia, Magyarország és Románia). Tíz éves periódusban három ország területén a közúti halálozások száma nem csökkent, hanem nőtt, ezen belül Hollandiában (20%) és Szlovákiában (19,7%) jelentős mértékben.

 

b) Egymillió jutó halálos áldozatszám alakulása

Az egyes tagállamok összehasonlításának általánosan alkalmazott módszere az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám alakulásának a vizsgálata, melyre 2010 óta az ETSC által összesített adatok alapján van lehetőség. Bár léteznek egyéb nemzetközi szintű mutatók is az ETSC, IRTAD stb. adatbázisaiban, melyek bizonyos összehasonlításra nyújtanak lehetőséget (például az egymilliárd vezetett kilométerre jutó halálos áldozatszám, mely a lakosságra vetített közúti halálozásnál objektívabb adatnak tekinthető azáltal, hogy a közlekedés dinamikáját, a megtett kilométereket veszi alapul). Utóbbi adatok azonban nem teljes körűek, mivel nem minden tagállam gyűjt ilyen adatokat (2023-ban összesen 19 tagállam küldött meg erre vonatkozó adatot az ETSC részére – lásd a következő fejezetben).

A következő ábra az uniós tagállamok rangsorát mutatja be az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma alapján. Ezen mutató terén az élmezőnyben és a „sereghajtók” vonatkozásában jelentős változások nem történtek, utóbbiaknál időnként, szinte tradicionálisan két kelet-balkáni ország váltogatja egymást. Az elmúlt évben az Európai Unión belül a közutak Svédországban (22 halálos áldozat/egymillió lakos) és Dániában (26 halálos áldozat/egymillió lakos) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Bulgáriában (82 halálos áldozat/egymillió lakos), valamint (Romániában (81 halálos áldozat/egymillió lakos). Látható, hogy az egyes tagállamok adatai között jelentős, akár több mint háromszoros különbségek is léteznek.

2023-ban az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 46 közúti halálozás volt, ami megegyezik az előző évi adattal, fejlődés tehát ezen a területen nem történt. Az ábrán a balkáni államok átlagosnál jelentősen kedvezőtlenebb, valamint a skandináv országok kiemelkedően jó helyzete egyaránt megfigyelhető. Az EU-ban 2023-ban a legjobban teljesítő, ezáltal a rangsor élén álló öt tagállamból három skandináv ország volt (Svédország, Dánia és Finnország).

Amennyiben a PIN programban érintett valamennyi, azaz 32 országot vesszük alapul, akkor az abszolút rangsor élén is egy skandináv ország, Norvégia áll (a 21 halálos áldozat/egymillió lakos arányával Svédországot is megelőzi), mely immár hosszú évek óta büszkélkedhet az elsőségével, és amelyet napjainkban a világ legbiztonságosabb úthálózatával rendelkező országaként jegyeznek. A kibővített PIN lista végén szereplő öt országból pedig négy ország a balkáni térséghez tartozik (Románia és Bulgária mellett Horvátország, valamint az uniós tagjelölt Szerbia).

Magyarország az elmúlt évi 49 áldozat/egymillió lakos aránnyal az uniós tagállamok középmezőnyében található, sorrendben a 17. helyen, 10 tagállamot megelőzve (a KSH adatai alapján hazánk népessége 2023-ban 9,6 millió fő, a halálos áldozatok száma pedig 472 volt). Bár hazánk teljesítménye csekély mértékben ugyan alatta marad az uniós átlagnak (46 helyett 49 halálos áldozat/egymillió lakos), de az előző évhez képest ezen a téren is említésre méltó eredményt ért el. (Magyarország 2022-ben még az uniós rangsor 21. helyén szerepelt, 55 halálos áldozat/egymillió lakos teljesítménnyel, és egy év alatt sikerült megközelítenie az uniós tagállamok teljesítményének átlagát.)

Rangsor (2023)	Tagállam megnevezése	Közúti halálozások száma 2023-ban (fő)	Egymillió lakosra vetített áldozatszám 2023-ban	Egymillió lakosra vetített áldozatszám 2022-ben
1.	Svédország	229	22	22
2.	Dánia	155	26	26
3.	Málta	16	30	50
4.	Finnország	182	33	35
5.	Németország	2 830	34	33
6.	Írország	185	35	31
7.	Ciprus	34	37	41
8.	Spanyolország	1 779	37	37
9.	Hollandia	684	38	37
10.	Szlovénia	82	39	40
11.	Luxemburg	26	39	56
12.	Belgium	483	41	46
13.	Észtország	59	43	37
14.	Ausztria	402	44	41
15.	Csehország	502	46	50
16.	Franciaország	3 167	48	50
17.	Magyarország*	472	49	55
18.	Szlovákia	267	50	49
19.	Lengyelország	1 893	52	50
20.	Olaszország	3 094	52	54
21.	Litvánia	160	56	43
22.	Görögország	621	60	61
23.	Portugália	600	60	60
24.	Horvátország	274	60	71
25.	Lettország	142	75	60
26.	Románia	1 545	81	86
27.	Bulgária	526	82	78
	EU-27 átlaga	20 418	46	46

 Egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma 2022-ben és 2023-ban az EU-ban (ETSC)

(*A táblázat Magyarország vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal adatát, a 472 fő közúti halálos áldozatot tartalmazza, mely eltér ugyan az ETSC által megadottól, de a valós helyzetet tükrözi. Ez alapján hazánkban 2023-ban az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma 49 fő volt, mely az uniós rangsorban a 17. helyezést jelenti. Az eredeti dokumentumban az ETSC – általunk ismeretlen okból, tévesen – 481 halálos áldozattal számolt, mely alapján az egymillió lakosra jutó áldozatszám 50 főre módosult volna)

Egy évtizeddel ezelőtt, azaz 2013-ban az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma az Európai Unió átlagában még 55 fő volt.

	Egymillió lakosra vetített áldozatszám 2013-ban	Egymillió lakosra vetített áldozatszám 2023-ban
Svédország	27	22
Dánia	34	26
Málta	43	30
Finnország	48	33
Németország	41	34
Írország	41	35
Ciprus	51	37
Spanyolország	36	37
Hollandia	34	38
Szlovénia	61	39
Luxemburg	84	39
Belgium	69	41
Észtország	61	43
Ausztria	54	44
Csehország	62	46
Franciaország	51	48
Magyarország	60	49
Szlovákia	41	50
Lengyelország	88	52
Olaszország	57	52
Litvánia	65	56
Görögország	80	60
Portugália	64	60
Horvátország	86	60
Lettország	88	75
Románia	93	81
Bulgária	83	82
EU-27 átlaga	55	46

Egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma 2013-ban és 2023-ban az EU-ban (ETSC)

A táblázat adatai alapján jól látható, hogy az egyes tagállamok milyen eredményt értek el a tíz évvel ezelőtti helyzetükhöz képest. Svédország elsősége, valamint a balkáni országok mélyen átlag alatti teljesítménye már 2013-ban is megfigyelhető volt. Érdemes egy megjegyzést fűzni a holland változásokhoz. Hollandia évtizedekig Európa (és ezáltal a Föld) egyik legjobb közúti közlekedésbiztonságával rendelkezett, Svédország és az Egyesült Királyság mellett „a nagy hármas” tagjaként, és 2013-ban is csak a svéd mutató volt a hollandokénál kedvezőbb. Az elmúlt években Hollandia közlekedésbiztonsági teljesítménye némileg visszaesett (bár még mindig jobb az EU átlagánál), és 2023-ban az uniós rangsor 9. helyére esett vissza.

A táblázat alapján a magyarországi adatok kedvező alakulása is nyomon követhető: 2013-ban egymillió lakosra még 60 halálos áldozat jutott hazánkban, mely 2023-ban a már említett 49 főre csökkent.

c) Egymilliárd vezetett kilométerre jutó halálos áldozatszám (három év átlagában)

Az egymilliárd vezetett kilométerre jutó halálos áldozatszám mutató hasznos kiegészítője az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám alakulásának. Előnye, hogy a valóságot jobban tükröző, objektívabb adatokat szolgáltat azáltal, hogy a közlekedés dinamikáját, az országokban megtett (gépjárművezetők által vezetett) kilométerek összességét veszi alapul. Hátránya ugyanakkor, hogy az adatszolgáltatás nem teljes körű, ilyen adatokat az ETSC PIN programban részt vevő országok közül mindössze 19 gyűjt. Ezen túlmenően a norvég és holland adatok nem tartalmazzák a motorkerékpárosok által megtett kilométereket, míg Magyarországon az adatok gyűjtése kizárólag a főútvonalakra terjed ki, a gyorsforgalmi úthálózatra nem.

Három egymást követő év adatainak átlagát (alapvetően a 2021-2023, a megjegyzésben jelölt országok esetében a 2020-2022 évek átlagát) mérve Norvégiában, Svédországban, Dániában, Írországban és Svájcban a legalacsonyabb a közúti halálozási kockázat a naprakész adatokat megadó országok közül.

Ország	Közúti halálozások (fő), 3 év átlagában	Járműkilométer (millió), 3 év átlagában	Egymilliárd vezetett km-re jutó halálos áldozatszám (fő), 3 év átlagában	Megjegyzés
Norvégia*	102	45,432	2,2	motorkerékpárok nélküli adat
Svédország	222	81,328	2,7
Dánia	146	51,733	2,8
Írország	144	41,906	3,4	2020-2022
Svájc*	226	64,624	3,5
Szlovákia	246	67,896	3,6
Németország	2 723	707,667	3,8
Finnország	201	47,918	4,2
Szlovénia	94	20,420	4,6
Ausztria	359	75,640	4,7	2020-2022
Észtország	55	11,505	4,8	2020-2022
Franciaország	2 917	579,455	5,0	2020-2022
Hollandia	646	124,036	5,2	2020-2022 (motorkp. nélkül)
Izrael*	340	61,674	5,5	2020-2022
Olaszország	3 043	435,009	7,0
Portugália	574	73,364	7,8
Csehország	525	54,947	9,6	2020-2022
Lettország	133	12,871	10,3	2020-2022
Horvátország	280	26,983	10,4
Lengyelország	2 548	242,292	10,5	2020-2022
Litvánia	142	13,090	10,9
Magyarország	535	44,388	12,1	2020-2022 (csak főutakon)
EU-19 tagállam átlaga	15 219	2 652 680	5,7

*nem tagja az Európai Uniónak

Egymilliárd vezetett km-re jutó halálos áldozatszám három egymást követő év átlagában (ETSC)

Az országok közötti különbségek alapvetően olyan szempontok eltéréseiből adódhatnak, mint a közúti közlekedés szerkezete, a motorkerékpározás, kerékpározás, illetve a gyaloglás elterjedtsége, a tömegközlekedési eszközök használatának gyakorisága, a forgalom mértéke (intenzitása), a gépjárművek évi átlagos futásteljesítménye, valamint az egyéb szempontok.

Magyarország besorolása ezen mutató terén kedvezőtlen, ami részben arra vezethető vissza, hogy hazánkban az adatgyűjtés – valamennyi más vizsgált országtól eltérően – csak a főutakra terjed ki, míg a jelentősebb tranzitforgalmat lebonyolító, az átlagosnál biztonságosabb közlekedést lehetővé tévő gyorsforgalmi utakra nem.

d) A súlyosan sérültek számának alakulása

Az Európai Bizottság 2018-ban döntött arról, hogy a 2030-ig tartó közlekedésbiztonsági program célkitűzései sorában – a hasonló programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérültek számának csökkentését szerepeltetni fogja. Ennek megfelelően a hatályos uniós program egyik fő célkitűzése a közúti balesetben súlyosan sérült személyek számának 50%-os csökkentését határozza meg 2019 és 2030 között.

Az ETSC becslése szerint 2023-ban 149 061 fő szenvedett súlyos sérülést közúti balesetben az EU 24 tagállamának úthálózatán – amennyiben a súlyos sérülés nemzeti meghatározását, és nem az egységes uniós MAIS3+ értelmezést vesszük alapul (utóbbi alapján jelenleg csak kevés ország képes adatot szolgáltatni). Ez 6,7%-os csökkenést jelent 2022. évhez képest, amikor – ugyancsak becsléssel számítva, a 24 tagállam vonatkozásában – a súlyosan sérültek száma 159 786 fő volt.

Hosszabb időintervallumot alapul véve, az uniós tagállamok mellett az ETSC PIN programjában részt vevő más országok adatait is figyelembe véve a balesetben súlyosan sérült személyek száma 2013 és 2023 között mintegy 10%-kal csökkent.

Érdekesség, hogy ezen a területen Románia teljesítménye emelkedik ki, Görögországgal és Ciprussal együtt, míg a lista végén – a tagállamok közül – Málta, Olaszország és Hollandia látható. Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a már említettek szerint ilyen adatot nem minden ország szolgáltat, másrészt pedig többnyire nem a MAIS3+ közös fogalmi meghatározás alapján, hanem a súlyos sérülés nemzeti értelmezésének megfelelően. A nemzeti meghatározások azonban jelentős mértékben eltérhetnek egymástól, ezért az egyes országok teljesítményét a súlyosan sérültek számában összehasonlítani – legalábbis jelenleg, az egységes értelmezés általános uniós szintű alkalmazásáig – csak becsléssel lehet. Ezért ezek az adatok jelenleg nem tényszerűek, inkább mindössze tájékoztató jellegűek.

e) A hatályos közösségi célkitűzés időarányos teljesülése

Az Európai Bizottság hatályban lévő közlekedésbiztonsági programja meghatározza, hogy 2030-ig 50%-kal kell csökkenteni a közúti balesetben meghalt, valamint – a közösségi programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérült személyek számát. Ez az elhatározás szerepel a hatályos közlekedésbiztonsági stratégiában, az „Europe On The Move” program mellékletét képező közúti közlekedésbiztonsági cselekvési tervben, valamint a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben egyaránt.

A célkitűzés báziséve az Európai Bizottság beavatkozását követően nem az eredetileg megjelölt 2020. év, hanem a pandémia előtti utolsó esztendő, azaz 2019 lett. A közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzés akkor teljesül, amennyiben a közúti balesetben meghalt személyek száma 2030 végén nem haladja meg a 11 400 főt (a 2019. évi 22 800 halálos áldozat felét).

A 2023. évi adatok ismeretében kijelenthető, hogy a közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme (a grafikonon kék színnel jelezve) egyre inkább elmarad attól, mint ami a célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges (utóbbit szaggatott zöld vonal mutatja). A balesetben meghaltak száma (20 418 fő) ugyan 10,3%-kal alacsonyabb, mint 2019-ben, ugyanakkor az időarányos alakuláshoz több mint kétszer ennyire, 20%-ot meghaladó csökkenésre lenne szükség.

Hasonló a helyzet a súlyosan sérült személyek esetében is (sárga vonallal jelezve). Bár 2019. óta a közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma összességében kb. 12%-kal csökkent – az ETSC becslése alapján, az EU24-ek vonatkozásában –, ám ez az arány ugyancsak elmaradást jelent az időarányos teljesítéshez képest.

A fentiek alapján a hatályos közösségi közlekedésbiztonsági program célkitűzéseinek teljesítésében az EU és a tagállamok 2020 óta egyre jelentősebb elmaradásban vannak. Egyes tagállamok már a 2024. első félévi közúti baleseti és halálozási adatai alakulását is nyilvánosságra hozták, és alapvetően ezek sem a fejlődés, a helyzet javulása irányába mutatnak. A közösségi program félidejéhez közeledve szükségesnek látszik a helyzet, a beavatkozási területek és a feladatok újraértékelése. Szükséges megvizsgálni a közúti közlekedésbiztonság napjainkra kialakult helyzetét, a 2019 óta jellemző aktuális trendeket, valamint a szükséges és lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a meghatározott célkitűzések teljesüljenek, és az európai közutak a korábbiaknál is biztonságosabbá váljanak –  a lehető legkevesebb halálozást és sérülést követelve.

G.I.