Ezért ugyan nem büntet a rendőr…

  • Mikor kell és mikor lehet használni a ködfényszórót, és mikor tilos?
  • Tényleg keményen bünteti a rendőrség a ködfényszórók használatát.
  • Mire számítson, aki ál-büntetőfékezésre használja a ködfénylámpát?

Időről időre heves viták témája autós berkekben a ködfényszóró és a ködlámpa használata; az előbbi az első, az utóbbi elnevezés a hátsó korlátozott látási viszonyok között használható fényforrást jelöli a gépjárműveken. Nemrég felröppent egy hír, miszerint a rendőrség akcióba kezdett és szisztematikusan bünteti a ködfényszóró használatát lakott területen és máshol is, ahol a rend őrei szerint nem lenne szabad bekapcsolni azt.

A rendőrség érdeklődésünkre kategorikusan cáfolta a kampányszerű bírságolásról szóló álhíreket!

Sokan teljességgel feleslegesnek tartják a ködfénylámpát, mondván a ködfényszóró használata esetén sem lát jobban az autó vezetője – bár azt még a használatát legvérmesebben ellenzők is elismerik, hogy a kialakítása, a tompított fényforrásnál nagyobb fényereje és amiatt, hogy a fő lámpatestnél alacsonyabban helyezkedik el, valamivel erősebben és szélesebben világítja meg az úttestet.

Mások ezzel szemben úgy vélik, ha a használatának köszönhetően a látási viszonyok nem is javulnak jelentősen (bár szerintünk javulnak), a ködfényszóróval és ködlámpával autózókat általában könnyebben és távolabbról észrevehetik a többiek, mintha csak tompított fényt használnának.

Az ellenzők szerint „a rosszul beállított ködfényszóró rendkívül zavaró a szembejövők számára, ezért akár veszélyesnek is mondható”. A pártolói szerint azonban ez gyenge érv, hiszen bármelyik fényforrás zavaró és ilyetén veszélyes lehet, ha rosszul állították be.

Mi a helyzet akkor a ködfényszóróval és a ködfénylámpával?

Két jogforrásra is támaszkodhatunk, elvileg, ha választ keresünk erre a kérdésre. A 6/1990 (IV. 12) KÖHÉM rendelet, amelyben 71-szer írták le a ködfényszóró (a rendelet a hátsó ködfénylámpát hol ködfényszóróként említi, hol hátsó helyzetjelző ködlámpaként), hogy milyen funkciói lehetnek a ködfényszórónak és hogyan kell kialakítani. A használatával kapcsolatban nem ad eligazítást.

A másik jogforrás a KRESZ, amelyből viszont csak annyi derül ki, hogy „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.” Továbbá, hogy „Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”

Azt viszont egyik jogszabályból sem lehet kiolvasni, hogy mikor, azaz milyen körülmények bekövetkezése esetén minősülnek indokoltnak a látási viszonyok a ködfényszóró használatára. Ami bizonyos, de ezt sem a jogszabály, mint inkább a józan ész mondatja: ha leszáll a köd, célszerű, de akkor sem kötelező a használata.

Bár a gyakorlatban ezt a szabályt kevesen tartják be, a parkolóban vagy az út szélén várakozó autók tompított fényszóróit le kell(ene) kapcsolni, mert 1) ezt írja elő a KRESZ, 2) feleslegesen zavarhatja a többi közlekedőt és 3) mert a még távol lévő autók vezetőiben azt a hamis érzetet kelti, hogy szembe közlekedik vele valaki. A ködfényszóró használata pedig ilyenkor épp annyira szabálytalan, mint a reflektoré! Bár sűrű ködben, egy közvilágítással nem túl jól ellátott településen az út szélén, azzal párhuzamosan parkoló autó esetén a hátsó ködlámpa működtetése nem tűnik éppen indokolatlannak!

De akkor mikor és főleg hogyan használjuk a ködfényszórót?

Kezdjük azzal, mire ne! Ne kapcsolgassuk fel-le, ha valaki túlságosan ránk áll. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel, mivel a hátsó ködfénylámpa fényét nem mindenki tudja megkülönböztetni a féklámpáétól, így, ha felvillan ösztönösen a fékre lépnek, noha az előttük haladó nem fékezett.

Csakhogy ez így is egy olyan megtévesztő manőver, amivel veszélyhelyzetet idézhet elő, aki így próbálja nagyobb követési távolság tartására bírni a mögötte haladót. Ő ugyanis jó eséllyel büntetőfékezésként fogja értékelni a féklámpáéhoz nagyban hasonló erős vörös fények felvillanását és a fékre fog taposni, amivel hirtelen fékezésre kényszeríti a mögötte haladókat is.

Ám, ha a ködlámpával megbüntetett autóban van fedélzeti kamera és a ködfényszóró-villogtatás miatt baleset történik, a szakértőknek nem kell sok, hogy kiderítsék: az elől haladó szándékosan keltette azt a hamis látszatot, hogy lassítania kell, de nem lassított. Ekkor már nem mondhatja azt a büntető-villogtató (ál-büntetőfékező) sofőr, hogy rókát, nyulat vagy úthibát látott.

Pillanatokon belül egy közúti veszélyeztetési ügy gyanúsítottjaként találja magát, ami – ha elítélnek érte valakit – általában nem olcsó mulatság és hosszan tartó következményei is lehetnek, például néhány hónapos eltiltás, ha nem sérül vagy hal meg senki!

A szakemberek azt javasolják: a ködlámpát csak ködben, sűrű hóesésben vagy esőben használják az autósok és a motorosok. Olyankor, amikor úgy érzik, több fény kell a biztonságos közlekedéshez vagy ahhoz, hogy jobban látszódjanak a hátulról közeledők számára. Amikor a tompított fényhez képest érezhetően jobb látást biztosít a sofőr számára, a reflektor használata pedig értelmetlen, mert a köd, a sűrű hó vagy eső oly mértékben veri vissza a fényét, hogy a végén még annyit sem lát az autós, mint nélküle.

Fontos tudni, hogy a ködfénylámpa (elől és hátul egyaránt) rendkívül zavaró lehet, ha nem rendeltetésszerűen használják. Ezért, ahol nem szükséges, ne használják például fényszóró helyett, ahogy azt sajnos sokan teszik olyan útszakaszokon, ahol a reflektort amúgy nem használhatnák!

Udvarias gesztus a mögöttünk haladókkal szemben lekapcsolni a ködlámpát akkor is, ha már utolért minket, mert őt zavarhatja az erős vörös fény. Olyan érzés huzamosabb ideig egy hátsó ködfénylámpáját működtető autó mögött haladni, mint amikor valaki megáll előttünk a piros lámpánál, de nem húzza be a kéziféket, inkább folyamatosan nyomja a fékpedált.

Bár a ködfényszórók egyaránt javítják látást és a láthatóságot, ez azonban nem jelenti azt, hogy az autósok gyorsabban is haladhatnak vele, mint nélküle. Az útviszonyok (és a fizikai törvényei) esőben, hóban, ködben ugyanis attól még érvényben maradnak, ha valamivel jobban lát a sofőr a ködfényszóróknak hála, és mások is könnyebben észlelik az autóját.

F.Gy.A.