Fekete jégfolt, vagy összefüggő jégpáncél?

• Az ónos eső okozta jégpáncél olykor annyira csúszik, hogy sokan még az autójukig sem jutnak el.
• A fekete jég csak bizonyos helyeken alakul ki, ezért teljesen meglepheti az autóvezetőt.
• Az ónos eső igazi ellenszere az otthon maradás, a fekete jég ellen csak a rutin segít.

Az ónos eső a tudományos magyarázat szerint túlhűlt vízcseppekből álló csapadék, amely a talajra (aszfaltra, járdára, villanyvezetékre, faágra, kerítésre, tetőcserépre) hullva azonnal megfagy és egyre vastagodó, hízó jégkérget képez. Kialakulását az idézi elő, ha a felső és alsó hideg légréteg közé egy melegebb légréteg szorul. Az autósnak nem teszi könnyebbé a napját, ha tudja, miként keletkezik az ónos eső, azt ellenben pontosan tudja, mit eredményez. Kéz- és lábtörést, akár már a lakóház külső lépcsőjén, vagy a járdán megtett első lépések után. Az autós el sem jut az autójáig, ami talán nem is baj, mert ha azzal megcsúszik, másfél-két tonna csúszik az ember maga 60-80-100 kilójával szemben.

De az ónos eső még a parkoló autóra is veszélyes. Nem csak a teljes járművet beborító jég, hanem a fa alatt parkolók esetében a lezuhanó ágak okozta károk miatt is.

Legfőbb ellenszere az utak sózása, azonban a nátrium-klorid a csapadék mennyiségétől és a hőmérséklet alakulásától függően olvasztja meg a jeget. Ha enyhülés jön, fellélegezhetünk, ha hűlés, akkor a jégkéreg újra ráfagyhat az útra. Ha ezek váltakoznak, akkor lesz igazán nagy a baj.

Hasonló okokból veszélyes a fekete jég, mármint a váratlansága, kiszámíthatatlansága miatt. A fekete jég (black ice) az utat borító vékony, átlátszó jégfilm. Színe valójában persze nem fekete, csupán annak tűnik a tiszta jégrétegen, mint üvegen áttetsző sötét útburkolat miatt. Innen kapta a nevét is.

Ha az út hőmérséklete fagypont alá süllyed, akkor a már rajta lévő, vagy vele érintkezésbe kerülő nedvesség ráfagy. Csakhogy a fekete jég kialakulásához nincs szükség kemény télre, 0 fok vagy valamivel az alá süllyedő hőmérséklet elég hozzá, sőt, éppen ez a legveszélyesebb hőmérséklet.

Miből képződik? Lecsapódó párából, szitálásból, korábbról maradt esővízből, de akár a járművek kipufogójának a kondenzgázából kicsapódó vízcseppekből is. Mikor képződik? Éjszaka vagy hajnalban, amikor legalacsonyabb a hőmérséklet és enyhe a forgalom. Hol képződik? Hidakon, felüljárókon, fákkal szegélyezett, falak által árnyékolt utakon, fagyzugos völgyekben, hegyvidéki utakon.

Vezetés szempontjából a váratlanul fellépő csúszóssága jelenti a legnagyobb kockázatot. Míg a normál, opálos, fehéres színű jég jól látható és azonosítható bevonatot alkot, addig a fekete jég inkább csak nedves csillogásnak tűnik az úttesten.

Mit tehet a sofőr, ha csúszós útszakaszon kell áthaladnia? Nem fékezni, nem adni gázt, szilárdan tartani az irányt. Ismert útvonalon autózók tudják, hol szárad fel leglassabban eső után az aszfalt, hol gyűlik meg a víz általában. Ezeken a részeken már eleve lassabban kell hajtani, nagyobb követési távolságot tartani, nem használni tempomatot, és sasszemmel figyelni az előttünk haladó viselkedését. A legkisebb iránymódosítás, farolás, csúszás jelezheti a fekete jég jelenlétét.

Ki a felelős, ha a csúszós úton balesetet szenvednek a járművek? A közútkezelő, a meteorológiai intézet, a téligumi gyártója? Nem, az ADAC, a német autóklub szakértője a KRESZ rendelkezéseiből azt olvasta ki, hogy mindig a járművezető a felelős, ugyanis a jármű sebességét mindig az úttest állapotához, a látási és időjárási viszonyokhoz kell igazítania.

N.V.