Figyelni kell a figyelmetlenséget!
- Újabb vezetést támogat rendszerek lesznek kötelezők az új autókban
- A közúti balesetek 90 százaléka emberi figyelmetlenség miatt történik
- Az ADAS rendszerek 30-50% csökkenthetik a közúti balesetek számát
Újabb vezetést támogató rendszerek kötelezővé tételéről döntött az Európai Unió. A közúti biztonság növelését célzó döntések 2026. július 7-én lépnek hatályba.
Két éve az EU már elrendelte fél tucat vezetést támogató automatika beépítését az újonnan forgalomba helyezett gépjárművekbe. Azóta kell minden újonnan forgalomba hozott járműben működnie automata vészfékasszisztensnek, a vezető éberségét figyelő, az elalvás veszélyére figyelmeztető eszköznek, sávtartó automatikának, guminyomás-ellenőrző berendezésnek, intelligens sebességasszisztensnek.
Emellett minden járműben ki kellett alakítani az indításgátló alkoholszonda helyét.
A közúti biztonság javítását célzó intézkedések az idén folytatódnak. Újabb eszközök kerültek fel a járművekbe beépítendő kötelező eszközök listájára.
Az intelligens sebességasszisztens (ISA), ami felismeri az utakon kihelyezett sebességkorlátozást előíró táblákat, de a GPS adatok alapján is képes beazonosítani az adott helyen megengedett sebességet. A rendszer a motor beindításakor automatikusan aktivizálódik, és ha a sofőr gyorsabban hajt a megengedettnél hangjelzéssel vagy például a gázpedál ellenállásának növelésével jelzi a sofőrnek, hogy lassítson.
A „feketedoboz”, azaz az eseményadat-rögzítő (EDR), rögzíti és rövid ideig tárolja is a gépjárművek sebességét, a fékezés kezdetének időpontját és erősségét is. Baleset esetén az ilyen eszközzel felszerelt járművek mozgása az eddiginél pontosabban rekonstruálható lesz, mint ma, amikor a szakértők a féknyomokból (a vannak) és a jármű vagy járművek roncsolódásából számolták ki az ütközés előtti sebességet. Ezentúl azt az autó pontosan megmondja majd.
Az indításgátló szonda teljes rendszerének a beépíthetőségét elő kell készíteni. Szabályos használata mellett, azaz, ha valóban a sofőr fújja meg, ez az eszköz már azt is megakadályozza, hogy ittas sofőr beindíthassa a gépkocsit.
Fáradtság- és figyelmetlenség-érzékelő. Már eddig is használtak olyan eszközt a magasabb kategóriájú autókban, ami jelezte, ha a sofőr elálmosodott, nem figyelt az útra. Az újabb generációs eszközök azonban már nemcsak azt figyelik, a kormányon tartja-e a sofőr legalább az egyik kezét! Ezek kijátszására már nem elég félpercenként erősebben ráfogni a kormányra esetleg kissé elfordítani azt!
A legújabb fáradtság- és figyelmetlenség-érzékelők folyamatosan kamerákkal és különféle szenzorokkal folyamatosan monitorozzák a sofőr éberségét, légzését, kormány- és pedálhasználatát, és azt is látják, hogy mit figyel, hol van a tekintete éppen. Így azt is érzékelik, ha a sofőr nem fáradtság miatt nem figyel az útra, hanem azért, mert filmet néz vagy sms-t ír.
Vészfékjelzés (ESS). Ezzel az eszközzel a ráfutásos balesetek előzhetők meg. Intenzív fékezés esetén a rendszer a féklámpák gyors villogtatásával automatikusan jelzi a jármű mögött haladóknak, hogy a sofőr a szokásosnál erőteljesebben fékez. Így már elsőssorban nem azon múlik, hogy a vészfékező mögött érkező autó meg tud-e állni időben, hogy a sofőrje milyen gyorsan észlelte az előtte haladó vészfékezését. Egyértelmű jelzést kap ugyanis, hogy az előtte haladó rendkívüli helyzetbe került!
Tolatásérzékelő és -kamera. A tolatóradarok már eddig is sok baleset előztek meg, még több esetben akadályozták meg, hogy a sofőr összetörje autója hátulját tolatás közben. A kisebb, alacsony tárgya, de még egy, az autó mögött leguggoló gyermek azonban olykor aktiválta a radart. Csakhogy, amikor a sofőr hátranézett nem látott semmit és senkit az autója mögött, ezért a figyelmeztetés ellenére folytatta a tolatást. Olykor tragédia történt emiatt.
Az ilyen eseteket előzheti meg az a kamerarendszer, ami automatikusan bekapcsol, ha a sofőr hátramenetbe kapcsol és nemcsak hangjelzéssel figyelmeztet az esetleges veszélyre, hanem láthatóvá is teszi azt.
Sávtartó asszisztens (LKA), ami már ma is sok autóban létezik, azonban a legtöbben az elsők között kapcsolják vagy kapcsoltatják ki, mert idegesíti őket. Az LKA nem engedi a sáv elhagyását indexelés nélkül. Képes a sofőr akarata ellenére is visszakormányozni az autót a sávba. Sokan épp ezért nem szeretik, mert nem engedi, hogy „levágják a kanyarokat”, amikor éppen sietnének.
A rendszer automatikus döntéseit egyébként a sofőr az index használatával vagy éppen határozott kormánymozdulatokkal felülbírálhatja, így ha hirtelen ki kell kerülnie valakit vagy valamit, nem kell attól tartania, hogy azt az autó megakadályozza.
Fontos eltérés a kötelező vezetést támogató rendszerek 2024-es bevezetéséhez képest, hogy már nem számít mikor gyártották az autót. Ha évek óta a raktárban állt és csak most regisztrálták, most helyeznék forgalomba a felsorolt eszközöknek már benne kell lenniük. Ezek hiányában ugyanis 2026. július 7. után már nem hozható forgalomba gépjármű az Európa Unióban!
Hogy miért van mindezekre szükség?
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa azért fogadta el GSR2 (General Safety Regulation 2) rendeletet, mert még nem adta fel, hogy 2050-től senki nem veszítse életét az unió útjain közúti közlekedési balesetekben. Ez a Vision Zero program.
A statisztikák szerint a balesetek 90 százaléka az európai utakon emberi hibára vezethető vissza. A legfőbb baleseti okok a gyorshajtás, az ittas, a bódult, a fáradt vagy figyelmetlen vezetés. Azonban a már működő vezetést támogató (ADAS) rendszerekkel szerzett tapasztalat alapján az Európai Bizottság becslése szerint az ilyen hibákra visszavezethető balesetek száma 30-50 százalékkal is csökkenthető lenne.
A technika ugyanis folyamatosan és egyszerre több mindenre is képes figyelni, az ember nem.
F. Gy. A.
