Fül- és fejhallgatók, valamint a biztonságos közlekedés

Néhány napja egy fiatalembert gázolt halálra a HÉV Budapesten. Az előzetes adatok alapján a férfi figyelmetlenül, fülhallgatót viselve lépett a sínekre.
Napjainkban a fül- és fejhallgatók használata rendkívül elterjedt, ami különösen a fiatal gyalogosok körében jellemző.
A közúti közlekedés során a fülesek használata rendkívüli veszélyekkel járhat, mert elvonhatja a figyelmet, és kizárhatja a biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen információk megszerzésének lehetőségét.
A gyalogosokra leselkedő veszélyek esetenként nagyobbak, mint más közlekedőknél.
Akár telefonálnak, akár zenét hallgatnak, sok gyalogosnak fogalma sincs arról, hogy életét, testi épségét mekkora veszélyek fenyegetik.
A legnagyobb kockázattal a figyelmetlen úttestre lépések, valamint a vasúti átjárókban történő áthaladások járnak.
Minden gyalogosan közlekedőben tudatosulnia kell annak, hogy a telefon valamennyi applikációjának a használata figyelemeltereléshez vezet.
Amennyiben a mobiltelefon mellé fülhallgató használata is társul, az hatványozottan növeli a biztonsági kockázatot.

A fül- és fejhallgatóknak évszázados történelmük van. Hosszú út vezetett addig, amíg az első, mintegy 2 kg-os eszközök után a mindössze néhány dekás earbud-ok megjelenhettek a piacon. Bár az első fülbe illeszthető hallgatót 1891-ben szabadalmaztatták, a mai modern fülhallgató elődjét Nathaniel Baldwin alkotta meg az 1910-es évek elején. 1979-ben a Sony Walkman-jével együtt divatossá váltak a könnyűszerkezetű fülhallgatók, de a fülesek terén a legnagyobb áttörést az iPod tökéletesen fülbe illeszkedő eszközeinek a megjelenése okozta 2001 végén.

Az okos telefonok elterjedésével jelentős mértékben továbbnőtt azoknak a száma, akik a készülékek egyes funkcióinak használatához, különösen a zene-, illetve rádióhallgatáshoz, valamint a telefonáláshoz fülhallgatót használnak. A fülhallgatóknak számos változatuk ismert. Léteznek egy fülre helyezhető, valamint kétoldali fülhallgató készülékek, mikrofonosak és mikrofon nélküliek, vezetékesek és vezeték nélküliek, míg a modern kor egyik vívmánya, a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő Bluetooth fejhallgatók külső hanghordozókról, (pl. okos telefonról, gépkocsiba épített rádió/hifi készülékről, egyéb Bluetooth hanghordozóról) működtethetők. A leginkább elterjedt kisméretű earbud-okon, valamint a telefonkészülékek dobozaiban tartozékként található „füleseken” túlmenően reneszánszukat élik a nagyobb méretű fejhallgatók is, amelyek általában tökéletesebb hangélményt nyújtanak, jobban megszűrik a külső zajokat, de olyan készülékek is léteznek, amelyek a környező zajok teljes kiszűrésére is képesek. Ezeket az utóbbi, többnyire magasabb árfekvésű eszközöket alapvetően zenehallgatásra ajánlják, a teljes átélés és kikapcsolódás biztosítása mellett. Fontos tudni azonban, hogy a közúti közlekedésben a fül- illetve fejhallgatók használata a zajszigetelés magas fokára tekintettel rendkívüli veszélyeket jelenthet, függetlenül attól, hogy jármű vezetőjeként, vagy gyalogosan veszünk részt a forgalomban.

A fül- és fejhallgatók használatának főbb kockázatai a közlekedésben:

– Csökkent helyzetfelismerő képesség. Az eszköz viselése ellehetetleníti a biztonságos közlekedéshez szükséges hanginformációk megszerzését;

– Fokozott figyelemelterelés. A zenehallgatás korlátozza a közlekedésre történő koncentrálást (még akkor is, ha csak részben figyelünk a zenére, vagy a hangerőt halkabbra állítjuk);

– Megnövekedett balesetveszély. Tanulmányok igazolják, hogy a fül- és fejhallgató használata növeli a balesetek bekövetkezésének kockázatát.

Köztudott, hogy a biztonságos közlekedéshez szükséges információk túlnyomó többségét, mintegy 90%-át látás útján szerezzük. A látáson túlmenően a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. Megfelelő hallás hiányában, vagy hallásunk egyéb módon való korlátozása esetén (például fül-, vagy fejhallgatót használva, illetve gépkocsiban magas hangerőn zenét hallgatva) közlekedésünk során nagyon fontos információktól foszthatjuk meg magunkat. Nem halljuk meg például, ha megkülönböztető hangjelzését használó gépkocsi közeledik, amely részére elsőbbséget kell biztosítanunk, nem halljuk meg azt a hangjelzést, mely veszélyes helyzetre, baleset elkerülésére hívja fel a figyelmünket (kerékpáros csengetése, gyalogos kiáltása stb.), de megfelelő hallás hiányában még a gépjármű rendellenességeire utaló hangokat, zajokat sem észleljük.

Ezek a veszélyek a gyalogosokat legalább ugyanilyen (olykor az átlagosnál is nagyobb) mértékben fenyegetik. Mintegy másfél évtizede létezik az úgynevezett „zombi-jelenség”, amikor a gyalogosok – döntő többségükben fiatalok – a kezükben okos telefont tartva, fülhallgatót hordva, fejüket lehajtva úgy közlekednek, hogy a közlekedés más résztvevőiről, a kialakult szituációkról, a fenyegető veszélyekről tudomást sem vesznek. Akár telefonálnak, akár zenét hallgatnak, sokuknak fogalmuk sincs arról, hogy életüket, testi épségüket mekkora veszélyek fenyegetik. Az csak a kisebbik gond, hogy a járdán haladva nem figyelnek a többiekre, ezért más gyalogosoknak kell kikerülniük őket. A legnagyobb veszélyeket ugyanis a legelemibb óvatosságot is mellőző figyelmetlen úttestre lépések, valamint a vasúti átjárókban történő hasonló áthaladások jelentik. Gyalogosként közlekedve sajnos reális a veszélye annak – és ezt sajnos számos baleset, tragédia bekövetkezése igazolja -, hogy füles használata mellett az érintett nem hallja meg azoknak a közúton, vagy síneken közlekedő járműveknek a közeledését, amelyek az életére, testi épségére komoly veszélyt jelenthetnek.

Megrázó baleset történt 2018. június 13-án, amikor Gödnél, egy vasúti átjáróban egy Budapest felől érkező vonat elgázolt egy 17 éves lányt. A lány telefonált, fülében fülhallgató volt, és így egyáltalán nem hallotta, hogy a mozdonyvezető hangjelzést ad, illetve a megállóban állók kiabálnak felé, hogy vigyázzon, mert jön a vonat.

2024. szeptember 02-án, az új tanév első napján egy 16 éves lány sietett az iskolába. Gyálon a vasúti átjáró túloldalán szállt volna fel a buszra. A szemtanúk a helyszínen úgy nyilatkoztak, hogy a lány fülhallgatóval gyalogolt, és még a telefonját is nyomkodta, amikor a sínekhez ért. Állítólag az utolsó pillanatban még felpillantott, de akkor már késő volt.

Legutóbb néhány napja, 2025. június 19-én egy harmincas évei elején járó fiatalembert gázolt halálra a HÉV Sashalomnál a vasúti átjáróban. A férfi fején fülhallgató volt, így nagy valószínűséggel nem észlelte a közeledő szerelvényt. A balesetet követően a HÉV vezetője igyekezett mindent megtenni a sérült ellátása érdekében, de a helyszíni életmentési kísérletek nem vezettek eredményre.

Bár a szakemberek reményei szerint a KRESZ tervezett módosítása, illetve a közúti közlekedés szabályait tartalmazó új jogszabály hatályba lépése a gyalogosan közlekedők mobiltelefon használatát szigorítani fogja (várhatóan tilos lesz ilyen eszközt használni az úttesten, valamint a vasúti átjárókban való áthaladáskor), a fül-, és fejhallgatók közlekedés során történő használata napjainkban is jogsértő lehet. A hatályos szabályozást alapul véve ugyanis a többször módosított és kiegészített 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 3. § c/pontja a közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezések sorában meghatározza, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Tágabb értelemben ez a meghatározás magában foglalja azt is, hogy közlekedése során mindenkinek törekednie kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben kizárja mindazokat a tényezőket, melyek a figyelmet elvonják, illetve az információk megszerzését korlátozzák. A figyelem és a szükséges információk megléte ugyanis a veszélyek észlelésének és a döntési mechanizmus megindításának, az időben meghozott helyes reagálásnak az alapfeltételei.

Tény, hogy a fej-, vagy fülhallgató használata – különösen magas hangerőn történő zenehallgatás esetén – jelentős mértékben korlátozhatja a hallás útján megszerezhető információk megszerzését. Ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen eszközt használó személy nem lesz képes a kialakult veszélyhelyzet időbeni észlelésére, valamint a veszély elhárítására. A figyelemelvonásra és a hallás korlátozására visszavezethető, értelmetlen halállal végződött balesetek el kell, hogy gondolkodtassanak minden közlekedőt – a gyalogosokat is ideértve – annak érdekében, hogy hasonló tragédia ne következhessen be. Minden gyalogosan közlekedőben tudatosulnia kell annak, hogy a telefon valamennyi applikációjának a használata egyértelműen figyelemeltereléshez vezet. Amennyiben pedig a mobiltelefon mellé fülhallgató használata is társul, az hatványozottan növeli a biztonsági kockázatot. Nem véletlen, hogy ez a közlekedési mód egyike annak a kategóriának, amelyet Európa-szerte csak úgy neveznek, hogy: „csendes közúti gyilkosok”.

G.I.