Gombostűfej-méretű veszélyforrások

• Egy, a szélvédőnek csapódó apró kavics is könnyen teremthet életveszélyes helyzetet.
• Sokan addig halogatják a „jelentéktelen kis repedések” javíttatását, amíg késő nem lesz.
• Tartson megfelelő követési távolságot, mert kőfelverődésért nem feltétlen fizet a biztosító!

Néhány volán mögött töltött év is elegendő ahhoz, hogy legalább egyszer a gépjárművezető meghallja azt a semmihez nem hasonlítható csattanást, amiről már az első alkalommal tudja: a kőfelverődés hangja, ami semmi jót nem jelent. Ami egyértelműen figyelmeztetés: valami nagyon kemény csapódott a szélvédőnek, nagy sebességgel és ennek bizony következményei lehetnek.

Jobb esetben azonnal látszik a becsapódás helye és a keletkezett kár mértéke. Rosszabb esetben csak akkor derül ki, hogy pontosan hol és mekkora sérülés keletkezett a szélvédőn, amikor

a kőfelverődés okozta ablakhibán megtörik a nap vagy a szembejövő autók fényszóróinak a fénye és egy pillanatra elvakítja a sofőrt, miközben 30, 50 vagy lakott területen kívül 80, 100, 130 km/h sebességgel halad. Aligha kell részletezni ennek az állapotnak a közlekedésbiztonsági kockázatát.

A fényszórón vagy a motorháztetőn keletkezett repedés még később derül ki. Csak, ha kellően kitartóan villognak ránk a szembejövők, vagy az autó mosásakor észrevesszük. De a legjellemzőbb az, hogy a szervizben szólnak: cserélni kell a lámpaburát, mert javítani már nem lehet vagy, hogy a motorháztetőre ráférne már egy fényezés.

Az országszerte zajló építkezések, útépítések és felújítások, az azokkal járó építőanyag-szállítások velejárója az útszélét elborító kavicsok, apróbb-nagyobb kődarabok vagy a rakodás, szállítás közben felaprózódott építési törmelék, amik gyakran okozhatnak kőfelverődéses sérüléseket a gépjárműveken.

Egy kisebb kőfelverődés is aránytalanul nagy kárt tud okozni a gépjárművekben. A karosszéria javítása, festése, majd az újrafényezése nem olcsó mulatság. De, ha az autó motorháztetőjén vagy az oldalán keletkeznek kőfelverődés okozta sérülések, azok legfeljebb esztétikai problémát jelentenek.

Nem úgy, ha a sérülés a szélvédőn keletkezik. Az akár életveszélyes helyzeteket is teremthet a forgalomban.

A legtöbb autótulajdonos hajlamos addig halogatni a szélvédőn keletkezett apró sérülések javíttatását, amíg csak lehetséges. Nem javíttatják meg, ha nem pont az orruk előtt van (azaz abban a sávban, ahol bármely vezetési szituációban, napszaktól függetlenül zavaróak lehetnek) és, ha nem kell éppen műszaki vizsgára vinni az autót (ahol általában szigorúan ellenőrzik, hogy a szélvédőn semmiféle sérülés ne akadályozza a kilátást).

Pedig súlyos balesetveszély forrása lehet, ha a szélvédőt nem javítják meg időben. Ráadásul idővel a helyzet egyre rosszabb lesz. Nem véletlen javasolják a szervizek és az autók üvegeinek javításával foglalkozó műhelyek: amikor hallja a gépjárművezető, hogy a szélvédő megsérülhetett, álljon meg és keresse meg a becsapódás nyomát. Bármilyen formájú és bármilyen aprócska sérülés keletkezett is az üvegen, azonnal

ragassza le egy darabka celluxszal vagy szigetelő szalaggal, és a lehető legrövidebb időn belül javíttassa meg!

A repedésbe kerülő különféle szennyeződések vegyi anyagok, zsír (ezek a levegőből, a mélygarázsban parkolás közben vagy az autómosóban, sőt, a jármű saját ablaktörlőjének használata közben is belekerülhetnek) később megnehezíthetik vagy akár el is lehetetleníthetik a sérülés gyors és tartós javítását.

Bár Murphy törvénye szerint: „Ami el tud romlani, az el is romlik”, a sérülések pedig mindig a legrosszabbkor és a legrosszabb helyen keletkeznek (a szélvédőn), fontos, hogy sürgősen javítsák vagy javíttassák meg a szélvédőt akkor is, ha a sérülés (amikor keletkezett még) nem zavarja a sofőrt a vezetésben.

Gyakran megesik, hogy a sérülés a szélvédő alapos szemrevételezése után sem látszik. Érdemes azért mosás után újra vetni rá egy pillantást vagy szakember segítségét kérni. Ha ő megtalálja, azonnal meg is javítja, ha ő sem találja meg, akkor becsapta a füle; mégsem repedt az üveg.

Még a legkisebb kőfelverődés okozta hibák is előidézhetnek veszélyhelyzetet. Az apró repedések már önmagukban is gyengítik a szélvédőt. Egy újabb kőfelverődés csak tovább rontja majd a felület ellenálló képességét, növeli a benne kialakult feszültséget, ahogy a benne megmaradt esővíz, télen a belefagyott víz hatására nőhet a sérülés a felületen és vele a veszély.

Gyakran még az avatott szemek számára sem könnyű felfedezni a sérülés növekedését, mígnem egyszer csak egy méretes repedés nem keletkezik az üvegen vagy egy újabb kőfelverődés hatására pókhálósra nem törik a szélvédő. Kell-e mondani: az ilyen események Murphy szerint mindig kanyarban, előzés és/vagy rossz látási viszonyok között következnek be! Szóval a legrosszabbkor!

Az apró hibákat mi magunk is kijavíthatjuk otthon. Néhány ezer forintért az autósboltokban beszerezhetők a legkülönbözőbb szettek, amelyek kisebb sérülések, a „szem” vagy „csillag” kövek szúrásnyomának a javítására készült, de nem alkalmas a „pók” típusú hosszú repedések javítására. Szobahőmérsékleten, a használati utasítás betartása mellett mi magunk is „megfoltozhatjuk” a szélvédőt, a lámpaburát.

Aki azonban biztosra akar menni, nem bízik saját kézügyességében, akinek fontos a garancia vagy, hogy a biztosító felé el tudja számolni a kárt, forduljon szakemberhez. Ha időben (szinte azonnal, de néhány napon belül feltétlen) szervizbe vagy autóüvegezőhöz autózik vele, percek alatt nyomtalanul eltüntetik a sérülést. Azonban, ha sokat vár (főleg télen), megtörténhet, hogy a végén az egész szélvédőt ki kell cserélni.

Fóliázással megelőzhető, hogy a kőfelverődés repedéseket, töréseket okozzon az autó (fóliával védett) üvegfelületein. A fóliázás nem olcsó viszont tartós védelmet jelent.

Fontos, hogy a kőfelverődésre visszavezethető üveg- és karosszéria-kárt nem minden esetben és nem biztosítási formációban fizetik a biztosítók. Ők – más szempontok mellett – egyfelől abból indulnak ki, hogy az úton vagy az út mentén elszórt kövek maguktól nem csapódnak az autók szélvédőjének. Másfelől, hogy ha a közlekedők betartják a KRESZ-ben megkövetelt követési távolságot és sebesség-korlátozásokat, akkor az esetek többségében az elöl haladó autó által felvert kavicsok nem rongálhatják meg a mögötte lévő járművek szélvédőjét, lámpaburáját, karosszériáját.

Ha mégis megtörténik (például egy kőszállító autóról pottyan le valami, amikor az előzésébe kezdtünk), bizonyítani kell, hogy pontosan mi történt. Még egy ok, hogy legyen az autóban fedélzeti kamera. Lehetőség szerint olyan, ami hangot is rögzít, így ha szerencsénk van, hallható lesz a kő becsapódásának és az üveg törésének a hangja is.

F.Gy.A.