Ha nem a járvány miatt, akkor mitől csökkent a balesetek száma?
- A VÉDA kapukon áthaladó forgalom hat, az üzemanyag-értékesítés négy százalékkal csökkent tavaly – a közlekedési balesetek száma ennél jóval nagyobb mértékben.
- A számok azt mutatják: kisebb részben a világjárvány miatti korlátozások, nagyobb mértékben a 2018 óta bevezetett intézkedések miatt javult a közlekedésbiztonság.
- A rendőrség továbbra sem indít nyomozást csak azért, mert feltettek a világhálóra egy felvételt egy szabálytalankodó sofőrről – de voltak és lehetnek kivételek.
- Hamarosan nem lesz elég csak a visszapillantót nézni: szemből is tű pontosan mérnek majd sebességet a Pofátlan(TAN)ítók.
A KSH immár végleges adatai szerint 460-an vesztették életüket tavaly közlekedési balesetben az ország útjain. 142-vel kevesebben, mint 2019-ben. Az ’50-es évek óta nem volt soha 500 alatt az egy évben közúti balesetben elhunytak száma. Pedig akkoriban még csak 136 ezer gépjármű futott a hazai utakon (ma több mint 4,5 millió), a mai közlekedési infrastruktúra állapotát pedig össze sem lehet hasonlítani az akkorival.
Bár a kedvező évközi adatok alapján sokáig a rendőrség illetékesei is azt feltételezték, hogy a COVID-19 világjárványnak, helyesebben az azzal összefüggésben elrendelt korlátozásoknak köszönhető a baleseti statisztikák soha nem látott mértékű javulása, végül kiderült: a forgalomcsökkenés messze elmaradt a balesetek számának csökkenésétől. Ezért is indítottak az év elején „Köszönet!” kampányt. Megköszönték minden közlekedőnek, hogy 2020-ban sokkal fegyelmezettebbek, szabálykövetőbbek voltak az utakon, mint korábban bármikor.
Dr. Halmosi Zsolt vezérőrnagyot, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettesét egyebek között arról kérdeztük, szerinte mi áll a közlekedési balesetek és a balesetekben elhunytak, megsérültek számának jelentős csökkenése mögött.
Tábornok úr! Legutóbbi találkozásunkkor ön azt mondta: A járvány első hulláma idején volt olyan nap, amikor Szombathelyről Budapestig autózva összesen három autóval találkozott. És nem ön volt az egyetlen, aki szinte néptelen utakon autózott akkoriban. Ehhez képest hihetetlennek tűnik az az állításuk, hogy mindösszesen öt százalékkal közlekedtek kevesebben tavaly az ország útjain, mint egy évvel korábban.
Az országszerte felállított 134 VÉDA-kapu tavaly 467 millió 145.259 áthaladást rögzített, egy évvel korábbi 495 millió 336.523-t. Ez összességében hat százalékos forgalomcsökkentést jelent. Megnéztük, hogy mennyi üzemanyagot adtak el Magyarországon tavaly, és mennyit egy évvel korábban. Tavaly egész évben 4 milliárd 823 millió 689.829 millió liter benzint és gázolajat tankoltak összesen az autósok, és a motorosok, míg az elmúlt 5 év középértéke 5 milliárd 13 millió 197.930 liter volt. Ez pedig négy százalékos csökkenésnek felel meg. E két adathalmazt összevetve, igen nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy 2020-ban az előző évihez képest nem csökkent öt százaléknál nagyobb mértékben éves szinten a közúti forgalom Magyarországon.
Azonban év közben voltak jelentős eltérések az egyes hónapok közúti forgalmi adatai között az előző év azonos időszakához képest és az egyes hónapok adatai között is. A VÉDA-kapuk adatai szerint januárban 8, februárban 27 százalékkal nagyobb volt a forgalom, mint az előző év azonos időszakaiban. De még márciusban is ötödével többen autóztak és motoroztak, szállítottak utasokat vagy árut az utakon, mint 2019 márciusában. Áprilisban viszont már 2019 áprilisához képest 19 százalékkal kisebb volt a forgalom, májusban 14, júniusban 6 százalékos volt a csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A VÉDA kapukon áthaladó forgalom változásai és az üzemanyag-eladási adatok alapján egyértelmű, hogy a COVID-19 világjárvány miatt hazánkban tavaly, különböző időszakokban elrendelt különféle korlátozások okán összességében lényegesen kisebb mértékben csökkent a közúti személy- és áruforgalom, mint amilyen mértékben a személyi sérüléses balesetek száma. Önmagában tehát a járvánnyal nem magyarázható a közlekedésbiztonság soha nem látott mértékű javulása.
Ha nem a járvány, illetve az azzal összefüggő forgalomcsökkenés miatt lettek biztonságosabbak az utak, akkor ön mivel magyarázza a balesetek, balesetekben elhunytak és megsérültek számának jelentős csökkenését?
Válasszuk ketté a kérdést. Egy dolog a forgalomcsökkenés és annak hatása, és egy másik maga a járvány. A forgalom csökkenésének a mértékéről már beszéltünk. Annál jóval nagyobb mértékben csökkent a balesetek és a balesetekben elhunytak, megsérültek száma. Az év első három hónapjában nőtt, majd a következő kilencben csökkent a forgalom, de a csökkenés legnagyobb mértéke is csak 19 százalékos volt, éves átlagban pedig 6.
A járványnak azonban nemcsak a közúti aktivitásra, a forgalomra volt hatása. Minden jel arra utal, a pandémia hatására az emberek megtanultak jobban figyelni egymásra talán ezzel összefüggésben szabálykövetőbbek, szabálytisztelőbbek is lettek. Ha az esetszámot nézzük még az ittasan okozott balesetek száma is csökkent, ha nem is jelentősen. 2019-ben 1396 ilyen esetet jegyeztünk fel, tavaly 1361-et. Ez 2,5 százalékos csökkenésnek felel meg. Más kérdés, hogy mivel a össz balesetszám jóval nagyobb mértékben csökkent, az ittasan okozott balesetek száma a statisztikában úgy jelenik meg, hogy a 2019-es 8,4 százalékról, 2020-ban 9,9 százalékra nőtt az arányuk az összes balesethez viszonyítva. De még egyszer hangsúlyozom: nem az ittasan okozott balesetek száma, hanem az arányuk nőtt.
Félünk a koronavírustól, ezért óvatosabbak lettünk az utakon? Megtanultunk kevésbé szabálytalanul közlekedni? Erről volna szó?
Szinte egyik napról a másikra felfordult korábbi életünk a pandémia miatt. Ilyenkor az ember ösztönösen óvatosabb. Jobban figyel másokra, körültekintőbb.
Másfelől, minden bizonnyal mostanra – értsd: a múlt évre – értek be azoknak az intézkedéseknek a gyümölcsei, amiket 2018 ősze óta fokozatosan vezettünk be. Emlékezetes: 2018 szeptember elején bejelentettük, hogy többé nem hozzuk előre nyilvánosságra a sebességmérések helyét és időpontját, továbbá, hogy a jövőben nemcsak messziről is jól látható rendőrautókból mérünk. Ezután indítottuk el a Pofátlan(TAN)ító akciónkat, ami hatalmas siker volt.
Gondolom a megbírságolt autósok ujjongtak, hogy esélyt sem adtak nekik megúszni a pofátlanságaikat, a szabálytalanságaikat?
Ők valószínűleg nem, azonban a többi autós annál inkább. Amikor a kollégák kiemelnek a forgalomból egy-egy szabálysértőt, például aki a kanyarodó sávból próbál meg előre furakodni a dugóban, olyankor már nem a rendőröknek szólnak be, hanem azoknak, akikkel szemben intézkednek. Arra is volt példa már, hogy megtapsolták az intézkedő járőröket, miközben egy korábban többeket veszélyeztető ámokfutót igazoltattak.
Számomra sosem volt kétséges, hogy az emberek többsége rendet, biztonságot akar az utakon, és egyáltalán nem bánja, ha a rendőrség kiemeli a forgalomból azokat, akik nem tudják vagy nem is akarják betartani a közlekedési szabályokat, nincsenek tekintettel senkire és semmire az utakon. A Pofátlan(TAN)ító akció egyértelműen bebizonyította, hogy jól gondoltam. Jóleső érzés látni, hogy nem nekünk kell ma már magyarázkodni az intézkedéseink miatt, hanem azoknak, akiknek nem számít senki és semmi.
Jó döntésnek bizonyult 2018 szeptemberétől megszüntetni azt a korábbi túlságosan megengedő gyakorlatot, amikor is előre közzétettük, hogy mikor, hol mérünk sebességet. Korábban ez volt a police.hu-n az egyik legolvasottabb napi információ, már ha nem a legolvasottabb. Sokan csak ott nem lépték túl a megengedett maximális sebességet, ahol akkor éppen mértünk. Máshol padlóig nyomták a gázt. Ez a gyakorlat tarthatatlanná vált a baleseti adatok romlásával.
Sokan támadták is annak idején önöket ezért. És azért is, hogy azóta egyre gyakrabban mérnek „lesből”!
Nem csak akkor kell betartani a sebességkorlátozást, ha rendőr van a közelben. Ebből kiindulva hadd kérdezzem meg: nem mindegy, hogy hol van a rendőr? Aki betartja a szabályokat, azt ez aligha érdekli. Az viszont kifejezetten veszélyes is lehet, ha látják a rendőrt, akkor ott és még pár kilométeren keresztül betartják a szabályokat, de aztán… Nem az a rendőrség feladata, hogy segítse elkerülni a felelősségre vonást és megúszni a bírságot azoknak, akik fütyülnek a szabályokra! Nekünk a jogkövető többséget és a közlekedés biztonságát kell védenünk!
A Pofátlan(TAN)ítási akció is azért olyan hatékony, mert bárhol, bármikor felbukkanhat egy speciálisan felszerelt járművünk, amiket még közelről sem könnyű felfedezni. Többnyire csak akkor veszik észre őket az autósok, amikor egy-egy szabálysértő után eredve felkapcsolják a kéklámpát. Ha valaki egy ilyen autó kamerái előtt követ el bármilyen szabálysértést, annak a következményei azonnaliak és elkerülhetetlenek. Nem attól van igazán nagy visszatartó ereje a büntetésnek, ha szigorú, ha sokat kell fizetni, hanem attól, ha elkerülhetetlen!
Többszázezres, milliós nézettséget produkálnak a Pofátlan(TAN)ítók akcióiról a világhálóra feltöltött videóik. Folytatják?
Természetesen. Nem azért, hogy újra és újra megdöntsük a heti nézettségi csúcsot, hanem a közlekedők biztonsága érdekében. Bármennyire is szép a 2020-as közlekedési statisztika, nem feledkezhetünk meg arról, hogy 460 ember tavaly is meghalt az utakon, és hogy az Európai Unió Fehér könyve szerint 2010 és 2020 között a felére kellett volna csökkenteni a tagállamokban a közlekedési balesetek halálos áldozatainak a számát. Nos ezt a vállalásunkat nem sikerült teljesíteni és ez ügyben keserű vigasz, hogy rajtunk kívül még több tagállamnak sem.
2010-ben 740 halálos áldozatot követeltek a közlekedési balesetek, 2020-ban 460-at. Ez csak 40 százalékos csökkenés. Van tehát még min dolgoznunk!
Újabb húsz speciális sebességmérőt vásárolunk, olyanokat, amikkel menet közben a szemből érkezők sebességét is mérni tudjuk, miközben természetesen a szabálysértésről felvétel is készül. Ez ügyben már készül a közbeszerzési kiírás. Emellett még számos elképzelésünk van arra, hogy milyen technikai megoldásokkal tudjuk a jövőben még kiterjedtebben és hatékonyabban ellenőrizni a közlekedést és kiszűrni az ön- és közveszélyes szereplőket.
Drónokat és kamionokat is bevetettek már. Mik a tapasztalatok?
Nagyon megérinti a szabálysértőket, amikor a földi egységek megmutatják nekik, hogy pár száz méterrel, de lehet, hogy néhány kilométerrel távolabb milyen szabálysértéseket követtek el, amiről egy 500 méter magasan repülő (az autósok számára lényegében észrevehetetlen) drón meglehetősen éles felvételt készített. Nem tudnak mit mondani erre. Nem is nagyon vitatkoznak.
A statisztikák szerint a legfőbb baleseti okok évek – ha nem évtizedek – óta ugyanazok: abszolút és relatív gyorshajtás, az elsőbbségadási szabályok megsértése és a szabálytalan előzés…
Tény, bár szerintem az első kettő egy tőről fakad. Sokan nem feltétlen azért nem adják meg az elsőbbséget azoknak, akiket az megilletne, mert nem ismerik a szabályokat vagy mert úgy gondolják nekik mindenkivel szemben mindig elsőbbségük van. Igen gyakran az ilyen esetek hátterében is a gyorshajtás sejlik fel: túl gyorsan hajtott az illető és már nem tudott megállni, vagy kellőképpen lelassítani, hogy elsőbbséget adjon. Ezt azonban az esetek nagy részében képtelenség bizonyítani, az autósok pedig nem vallanak be még egy gyorshajtást is, ha nem muszáj…
Ön egy korábbi interjúban azt mondta: Nem indítanak nyomozást a közösségi médiában megjelenő közlekedési szabálysértésekről készült felvételek alapján, ha a felvétel készítője nem tesz feljelentést. Mostanában azonban több elképesztő felvétel is felkerült a világhálóra, és önök nyomoztak, mégpedig eredményesen. Gyors egymásután két ámokfutót is napokkal azután azonosítottak, hogy az akciójukról készült filmeket feltöltötték valamelyik közösségi oldalra. Változott az alapállásuk?
Az alapállásunkon nem változtattunk. Sem időnk, se kapacitásunk nincs arra, hogy folyamatosan pásztázzuk a különböző platformokat és nyomozzunk, hogy az adott felvétel vajon hol és mikor készülhetett. Nem egy látványos és botrányos szabálysértésről készült videóval volt már dolgunk, amelyekről többhetes vizsgálódás után derült csak ki, hogy nem is Magyarországon történt, vagy ha mégis, évekkel korábban. Továbbra is az az álláspontunk: ha valaki durva szabálysértést lát, ami felháborítja, túl veszélyesnek tartja ahhoz, hogy szó nélkül elmenjen mellette, akkor ne, vagy ne csak a különböző platformokra töltse fel, hanem küldje el nekünk egy pár soros bejelentéssel, hogy mikor és hol készült a felvétel és a többi.
Ezzel együtt a kirívóan durva, veszélyes eseteknek a kollégák utánanéznek akkor is, ha nem kapunk külön bejelentést. Főleg akkor, ha az eset helyszíne és időpontja egyértelműen azonosítható. Szóval abban azért senki ne bízzon, hogy „úgy se jelent fel senki, mert az emberek nem akarnak rendőrségre járni, a rendőrök meg maguktól úgyse nyomoznak az ilyen ügyekben”, mert a végén esetleg csalódniuk kell.
Mit mondanak a számok?
2020-ban 13778 személy sérüléses közúti közlekedési baleset történt az ország útjain, 17,1 százalékkal kevesebb, mint 2019-ban, amikor 16627. Ezekből 423 volt halálos kimenetelű (2019-ban 530 történt), ami 20,1 százalékos csökkentést jelent. A súlyos sérülésekkel járó balesetek száma 15,1 százalékkal múlta alul 2020-ban az előző évit, 4834-ről 4105-re csökkent. A könnyű sérüléses balesetek száma 11263-ról 9250-re csökkent, amit 17,9 százalékos csökkenést jelent. Tavaly 460-an haltak meg balesetben az utakon, 23,5 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben (602 fő).
F.Gy.A.
