Halálra gázolt egy embert, de nem ezért kell bűnhődnie

• Önmagát hozta életveszélyes helyzetbe a sértett, amikor átkelés közben elesett az úttesten.
• A 83 éves sofőr azt hitte, egy az úton heverő csomagon hajtott keresztül, ezért hajtott el.
• Az igazságügyi szakértő szerint látnia kellett, hogy nem csomag, hanem ember fekszik ott.

Forrás: haon.hu

Első fokon segítségnyújtás elmulasztásának vétségéért hat hónap (végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett) fogházbüntetésre ítélt és 28 hónapra eltiltott a közúti gépjárművezetéstől a Debreceni Járásbíróság egy 83 éves férfit, aki még 2019. november 24-én halálra gázolt egy 48 éves férfit Debrecen belvárosában, egy kijelölt gyalogátkelőhelyen.

A tragikus kimenetelű baleset hajnalban történt, az egyik belvárosi bevásárlóközpont közelében lévő útkereszteződésben. A sofőr, az ügy jelenlegi vádlottja az ott megengedett 60 km/h sebességgel hajtott. Mellette ült a felesége, s bár az ügy szempontjából nincs jelentősége, a bíróság azt is fontosnak tartotta közölni: hogy mindketten használták a biztonsági övet. Még nem működtek a közlekedési lámpák, az autósoké sárgán villogott, a gyalogosoké üzemen kívül volt.

A baleset áldozata  a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen akart átkelni az úttesten, azonban pár méter megtétele után tisztázatlan okból elesett, épp abban a sávban, ahol a vádlott közlekedett. Amikor az idős sofőr autójával odaért, éppen megpróbálta magát kézzel felnyomni, hogy aztán felállhasson, de még a földön feküdt.

A bíróság bizonyított tényként állapította meg, hogy a vádlott észlelte a földön fekvő sértettet, hiszen hirtelen balra kormányozva az autóját megkísérelte őt kikerülni, de a manőver nem járt sikerrel. Autója jobb első kerekével áthajtott a sértetten, ezután pedig megállás nélkül továbbment.

Áldozata sötét ruházatban, sötét sapkában és fejére húzott szintén sötét kapucniban volt a baleset pillanatában. Láthatósági mellényt vagy más fényvisszaverő anyagot nem viselt a ruházatán, lámpa sem volt nála. A vádlott épp ezekre hivatkozva azzal védekezett, hogy mivel áldozata sötét ruhát viselt, és sötét kapucniban volt, azt hitte, valami elhagyott csomagféle hever az úton, ezért hajtott tovább, miután áthajtott rajta. Ám az ügyészség szerint fel kellett volna ismernie, hogy az egy ember volt, már a látótávolságon belül is, de akkor pláne, amikor átgázolt rajta.

A 48 éves férfi a gázolás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy röviddel a kórházba szállítását követően életét vesztette.

Később, a perben az igazságügyi szakértő úgy foglalt állást, hogy a sofőrnek „az útkereszteződés előtt 33,1 méter távolságból emberszerű alakként kellett volna felismernie a zebrán fekvő sértettet, ezért megállási és segítségnyújtási kötelezettség terhelte”.

Szakvéleményében a kirendelt igazságügyi szakértő határozottan állította azt is, hogy – a gépjármű baleset idején feltételezett haladási sebességéhez tartozó féktávolságon belül, még a baleset bekövetkezése előtt – felismerhető volt, hogy egy ember fekszik az úton az autó előtt. Azt is érzékelnie kellett a vádlottnak, hogy áthajtott a sértetten, „már csak a gépjármű menettulajdonságának megváltozása miatt is”, állította.

Eredetileg halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárás a vádlott ellen, de azt a nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság még 2021. márciusában megszüntette. Döntésük ellen az érintettek panaszokat jelentettek be, azokat azonban a Debreceni Járási Ügyészség, mint alaptalanokat sorra elutasított.

Az ügyészség úgy ítélte meg, a halálos közúti baleset gondatlan okozása nem róható fel és kétséget kizáró módon nem is bizonyítható vele szemben, ezért a nyomozó hatóság megalapozottan és kellő részletességgel határozott az eljárás ezen részének megszüntetéséről.

Tény, mutatott rá ítéletében az első fokon eljáró dr. Vágó Zsolt bíró, hogy „a kijelölt gyalogos átkelőhelyen átkelő gyalogosnak úttestre lépésétől kezdve abszolút és feltétlen elsőbbsége van, azonban ebben a körben is terhelik bizonyos kötelezettségek”.

A KRESZ kimondja: a gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, váratlanul nem léphet az úttestre, és köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, illetve megtévesztheti.

Jelen ügyben az ítélet indoklása szerint a sértett azzal, hogy az átkelőhelyen elesett, önmagát olyan helyzetbe hozta, hogy észlelhetőségét a korlátozott láthatósági viszonyok között még inkább nehezítette a közúton közlekedő járművezetők számára. E tekintetben mellékes, hogy mi volt az elesés oka – feltéve persze, hogy nem szándékosan idézte elő azt egy harmadik személy, de ennek a lehetősége még csak fel sem vetődött az eljárás során. Így viszont bármi volt az elesést kiváltó ok, ami utána történt már nem róható fel a vádlottnak.

Erre tekintettel az ügyészség a vádlottal szemben csak segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat. Mert az egy dolog, hogy az áldozat elesése miatt a bíróság szerint is esélytelen volt elkerülni a gázolást, s egy másik, hogy miután az megtörtént, a sofőrnek segítséget kellett volna nyújtania. (Ez egyben azt is jelenti, hogy a bíróság nem hitte el, hogy a vádlott csomagnak nézte, és annak is érezte az embert, akin autójával átgázolt.)

Az ítélet indokolásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott büntetlen előéletű, idős kora ellenére a közlekedési előélete kifogástalan, és persze az idő múlását is. A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős. A döntést az ügyészség tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be, azért az eljárás a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

F.Gy.A.