Hatott a kampány?

• Bármiért is álljon meg az autó az útátjáróban, először meneküljön onnan, majd hívja a 112-t.
• Egy 90 éves férfi az autóját és benne ülő mozgássérült feleségét próbálta megmenteni a síneken.
• Minél kevesebb időt tölt valaki az autója újraindításával, annál nagyobb a megmenekülés esélye.
• 2022-höz képest országosan jelentősen csökkent a vasúti átjárókban történt balesetek száma.
• Műszaki megoldásokkal segíti a MÁV „észrevenni” a vasúti átjárókat a közúton közlekedőnek.

Fotó: BM OKF

Mindenszentek napján egy 90 éves férfi és 83 esztendős felesége lelte halálát a gödi Mikszáth Kálmán utcai útátjáróban, amikor autójukat elsodorta a csehországi Breclavba tartó EuroCity. A fénysorompó az előírásoknak megfelelően működött. Az idős házaspár azonban még azelőtt hajtott a sínekre, hogy a sorompó tilos jelzést adott volna. Csakhogy az autó eddig tisztázatlan okból lefulladt a síneken és a 90 éves sofőr hiába próbálta többször is újraindítani, nem indult be.

Tanuk elmondása szerint „a bácsi megkísérelte letolni az autót a sínekről”, mivel mozgássérült felesége képtelen volt kiszállni. Nem sikerült. Akik a jelenet szemtanúi voltak, kiabáltak, hogy azonnal hagyják el a vasúti pályát, mert bármelyik pillanatban jöhet a vonat. Az idős úr azonban az utolsó pillanatban újra megkísérelte kiemelni az autóból a feleségét…

A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az idős házaspár azonnal életét vesztette, amikor a vonat átgázolt az autójukon. Utána még vagy 120 métert tolta maga előtt a roncsot.

Megelőzhető lett volna a kettős tragédia?

A rendőrség még szakértők bevonásával vizsgálja, hogy műszaki vagy vezetéstechnikai hiba okozta a tragédiát. Tény, hogy a szóban forgó út-vasút kereszteződést nem véletlen nevezik a helyiek elátkozott átjárónak. Girbegurba út vezet oda, aki nem figyel, az alatt könnyen lefullad az autó, akkor is, ha kifogástalan műszaki állapotban van.

800 méterre az átjárótól áll a gödi vasúti állomás. A legtöbb vonat csak az átjáró után kezd lassítani. Ugyanitt nem is olyan rég egy másik autó öt utasával akadt el a kereszteződésben. Csak egyikük élte túl a tragédiát.

A tragédia után kérdésünkre válaszolva a MÁV azt javasolta minden autóvezetőnek, hogy ha

útátjáróban elakad a kocsija – bármilyen okból is – azonnal szálljon ki és hívja a rendőrséget.

Ők majd értesítik a vasúttársaságot, azok értesítik a mozdonyvezetőt, aki azonnal lassítani fog és olyan sebességgel közelíti meg az útátjárót, hogy szükség esetén akár meg is tudjon állni.

Minden másodperc számít – figyelmeztet a vasúttársaság. Azok a másodpercek is, amelyeket az autó újraindításával vagy azzal töltenek, hogy kitolják a járművet az útátjáróból. Ezt se kézi erővel, se egy másik járművel ne tegyék. Főleg ne, ha a fénysorompó már piros jelzést ad.

Menekülni és menteni mindenkit, akit lehet. Az autó pótolható. Szerencsés esetben – és ha időben telefonálnak  – talán meg is menthető. Azonban azoknak kevés az esélyük a túlélésre, akik egy síneken veszteglő autóban ülnek, amikor odaér a vonat. Amikor a vonat vezetője észleli az akadályt maga előtt, csak ritkán és kivételes esetekben – hosszan, jól belátható egyenes pályákon – van esélyük vészfékezéssel megállni, de erre senki ne bazírozzon.

A novemberi gödi kettős tragédia ellenére a MÁV hálózatán jelentősen csökkent a halálos, és általában a személyi sérüléssel járó útátjárós balesetek száma. 2023 november közepéig 49-et jegyeztek fel. 30 esetben ütközött vonat személygépkocsival, ötször tehergépjárművel, három kerékpárost ütöttek el a szerelvények, és található még egy-két motoros, talicskát toló gyalogos, munkagép és traktor is a statisztikában.

2022-höz képest jelentősen csökkent a balesetek száma, amit a vasúttársaság azzal magyaráz, hogy – vélhetően a tavalyi négy-öt-hét halálos áldozatot követelő tragédiák sajtóvisszhangja és az azok miatt indított MÁV-os és rendőrségi kampányok, közös ellenőrzések hatására is – körültekintőbbek, szabálykövetőbbek lettek a járművezetők és gyalogosok a vasúti átjárók közelében. (2022-ben 211 baleset történt a MÁV hálózatán. Ezek közül 90 baleset történt útátjárókban összesen 34 ember halálát okozva. Kétszer annyiét, mint a 2021-ben történt balesetek!.)

Magyarországon – a MÁV lapunk kérdéseire küldött válasza szerint – a vasúti átjárók védelme, azok biztosításának módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek. És bár nagy számban vannak sorompóval, fénysorompóval nem biztosított útátjárók is,

a balesetek közel 70 százaléka sorompóval, fénysorompóval védett átjáróban történik.

Márpedig ezekben az esetekben a balesetek nem magyarázhatók az átjárók védtelenségével. Már csak azért sem, mert az elmúlt 15 évben nem történt útátjárós baleset a vasút hibájából.

Egyes útátjárókban, ahol gyakran történtek balesetek vagy a gépjárművek gyakran megrongálták a fénysorompó árbocát, ezért a Magyar Közút felé a MÁV javasolta az útátjáró felülvizsgálatát. Több helyen sebességkorlátozó, veszélyes útkanyarulatok jelzőtáblákkal és a vasúti átjárót előjelző táblákkal sikerült megelőzni a további baleseteket.

A MÁV ezen felül – a megelőzése érdekében – egyes fénysorompók optikáját ledes fényforrásokra cserélte, kezdeményezte a vasúti átjáróra figyelmeztető táblák kiegészítését sárga háttér-figyelmeztetővel és az útburkolat felfestését figyelmeztető csíkokkal.

Egyes átjárókban a fenti intézkedések hatására a csapórúd-törések száma 90 százalékkal csökkent. A TramTrain hódmezővásárhelyi vonalán a Kistópart utcai körforgalomban bekövetkező ütközések megelőzésére STOP tábla felszerelését és burkolati jel felfestését kezdeményezte a MÁV, és miután ez megtörtént, a körforgalomban nagyságrendekkel csökkent a vasútvillamos ütközéses baleseteinek száma.

A vasúttársaság szerkesztőségünk kérdéseire válaszolva arra is rámutatott, hogy bár a vasúti átjáróknál a rálátási háromszögek biztosításával és folyamatos karbantartásával mindent megtesznek a biztonságos áthaladás, a közlekedésbiztonság javítása érdekében, mégis, a közutakon közlekedők tehetnek a legtöbbet.

A „még gond nélkül átérek” hozzáállás a szintbeli közúti kereszteződésekben is gyakran hibásnak bizonyul. Az úton közeledő járművek sebességét és távolságát is nehéz megbecsülni, sokaknak ez nem is mindig sikerül – a balesetek nem kis hányadának a hátterében ez áll. Vasúti szerelvények esetén a sebesség és a távolság meghatározása még nehezebb. És a vonatvezetőknek a közúton közlekedő sofőrökkel ellentétben nincs lehetőségük mások hibáit korrigálni, nem tudnak kitérő manőverekkel teret adni a sínekre hajtóknak.  A vészfékezésen és a hangjelzésadáson kívül semmit nem tehetnek a baleset elkerülése érdekében.

Mik a legjellemzőbb útátjárós baleseti okok?

• A figyelmetlenség. A gépjárművezető úgy hajt be az átjáróba, hogy előtte nem mérte fel, vajon a másik oldalon lesz-e elég hely a kihajtásra. Amikor kiderül, hogy nincs, már se előre, se hátra nem tud menni. Ha szerencséje van, megindul előtte a forgalom, ha nincs, rácsukódik a sorompó és jön a vonat…
• A már említett „még átérek szemlélet”, amikor a közúton haladó jármű vezetője nagyobbnak ítéli meg a ténylegesnél a közeledő vonat távolságát, a sebességét pedig kisebbnek, és olykor még a fénysorompó tilos jelzése vagy a már félig leengedett sorompó ellenére is behajt az átjáróba. (Évente átlagosan 800 félsorompó rúdját törik le az autósok, 2022-ben 885, idén eddig 730 ilyen eset történt)
• Mint az elmúlt évek útátjáró tragédiáiról készült felvételek bizonyítják, sokan körültekintés nélkül hajtanak át a vasúti kereszteződéseken.
• A kerékpárosok, gyalogosok tragédiáit pedig a leginkább a zombi üzemmód okozza. Hangosan hallgatják a zenét a fej- vagy fülhallgatójukon, és úgy lépnek a sínekre, hogy előtte még csak körül sem néznek. Az ősztől tavaszig jellemző viselet, a kapucnis dzseki és/vagy kabát is nehezíti a közeledő veszély észlelését, ahogy a mobiltelefon-használata is.
• Gyakori magyarázat az autósok részéről, hogy nem látták a tilos jelzést, mert a szemükbe sütött a nap, és amikor meglátták, már jobbnak tűnt a gázra lépni és bízni abban, hogy átjutnak a vonat előtt.

F.Gy.A.