Hazánkban is terjed a „Kiss&Ride” jelenség

• Hazánkban 2017-ben helyezték ki az első K+R táblát egy angyalföldi iskola közelében.
• Azóta már számos helyen telepítettek „Puszi és menj!”, vagy hasonló feliratú táblákat, a fővárosban és a vidéki városokban egyaránt.
• A tábla azt az üzenetet közvetíti a gyerekeket gépkocsival iskolába szállító szülők felé, hogy csak a kiszállás idejére álljanak meg, váltsanak egy gyors puszit, és már haladjanak is tovább, és ne akadályozzák feleslegesen a forgalmat.
• A hatályos KRESZ ilyen közúti jelzőtáblát nem ismer, de a preventív jelleg miatt célszerűségét vitatni aligha lehet.
• A K+R jelenség gyökerei 1956-ig nyúlnak vissza, az eredeti amerikai a munkába igyekvő férfiak vasútállomásra történő kiszállításával kapcsolatban hirdették meg.
• A jelenség akkor világszerte terjedésnek indult, majd feledésbe merült, és csak a 2010-es években került ismét előtérbe.
• A K+R rendszernek a támogatók mellett ellenzői is vannak, alapvetően azért, mert arra ösztönzi a szülőket, hogy gépkocsival szállítsák a gyerekeket az iskolába a gyalogos, kerékpáros vagy tömegközlekedés helyett.

 Hat évvel ezelőtt, 2017-ben jelent meg az első K+R (Kiss&Ride) feliratú tábla az út mentén egy angyalföldi általános iskola közelében, nem kis meglepetést – és tegyük hozzá: szimpátiát – okozva az arra közlekedők körében. Még ugyanabban az évben a XIII. kerület nyolc másik helyszínére is telepítettek ilyen táblákat, a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve.

A jó példákról köztudott, hogy általában gyorsan terjednek, így érthető, hogy csakhamar hasonló tartalmú táblák jelentek meg a főváros más részein, valamint országszerte is. 2019-ben már Budafok-Tétényben, a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola előtt is megjelent ilyen tábla, de Cegléden és Székesfehérváron is állítottak egyet-egyet. Azóta sorra kerülnek ki a táblák a városokban, például Sopronban, Pécsett és Debrecenben. A főváros XI. kerületében 2022. szeptemberében jelentek meg a rövid megállásra figyelmet felhívó „Puszi és menj!” táblák a Bikszádi utcában, a Teleki Blanka Általános Iskolánál, valamint a Mogyoróskert Bölcsőde előtt.

(kép:enbudapestem.hu)

Fontos megjegyezni, hogy ilyen tartalmú közúti jelzőtáblát – bármilyen felirattal, jelzésképpel legyen is ellátva – a hatályos KRESZ nem ismer, ugyanakkor kihelyezésének célszerűségét és indokoltságát aligha lehet vitatni, amennyiben a helyszín erre megfelelő. A balesetek megelőzését szolgáló tábla ugyanis jelzésértékű, figyelemfelhívó és egyben „tanácsadó” jellegű. Azt az üzenetet közvetíti a gyermekeket „szülőtaxival” szállító felnőttek felé, hogy gyermekük kiszállását követően váltsanak egy gyors puszit, majd haladjanak is tovább, azaz a lehető legrövidebb időt töltsék autójukkal állva az iskola előtt, és ne akadályozzák feleslegesen a forgalmat. A táblát egyébként sok helyen a „Várakozni tilos!” jelzőtáblával együtt alkalmazzák (ahol egyébként is legfeljebb öt percre szabad megállni), továbbá a tábla mögött megállásra alkalmas zónát jelölnek ki. Ezek többnyire nem hagyományos parkolók, hiszen csak rövid megállásra, a gyors ki- és beszállás idejére lehet igénybe venni. Angyalföldön például a parkolóba behajtani csak az iskolakezdés előtti és az iskola utáni időszakban, reggel 7-től 9 óráig, illetve 15-től 17 óráig szabad. Más időszakban ezekbe az ideiglenes parkolókba behajtani tilos.

K+R tábla egy gimnázium mellett Bad  Wöslau-ban (kép:Karl Gruber)

A tábla gyökerei – és ezzel együtt a K+R (azaz: Kiss & Ride), illetve a K+G (Kiss & Go) parkoló zónák kezdetei – 1956-ig nyúlnak vissza, az alapötlet Los Angelesből származik.

A K+R jelenség Európa számos országában, például az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Csehországban, valamint a távoli Tajvanon és Ausztráliában is ismert, ugyanakkor ilyen parkoló zónákat nem csak tanítási intézetek közelében, hanem más forgalmas helyeken (vasútállomások, autóbusz pályaudvarok, forgalmas csomópontok stb. környékén) is kialakítanak.

Egy holland K+R változat (kép:Von Maurits90)

A Kiss&Ride alapötletét az USA-ban 1956-ban eredetileg arra találták ki, hogy a jogosítvánnyal rendelkező hölgyek munkába igyekvő férjüket autóval elviszik a vasútállomásra, majd hazatérnek, illetve maguk használják tovább a járművet (ez természetesen fordítva is történhet).

Draper Station, Utah, USA (kép: Errant Knight)

Ez a megoldás azzal az előnnyel jár, hogy:

– az utasnak nincs szüksége jogosítványra,

– a családban elegendő egy autó,

– a gépkocsi nem marad az állomás közelében, vandalizmusnak és más veszélynek kitéve,

– nincsenek olyan járulékos költségek, mint például a parkolási díj,

– nincs szükség taxira, vagy autóbuszra az állomástól, ill. az állomásig.

A következő néhány évben a jelenség világszerte elterjedt, majd viszonylag gyorsan feledésbe is merült. A K+R kifejezés a 2010-es években került ismét előtérbe, és azóta a megoldást a közlekedéssel együtt járó problémák minimalizálására alkalmazzák. Első sorban iskolák, óvodák, pályaudvarok, repülőterek, kórházak, nagyobb rendelőintézetek és hasonló intézmények közelében jelölnek ki rövid megállásra alkalmas zónákat. A táblákat olykor csak jelzésképpel látják el, míg más esetekben szöveges felirat is olvasható.

Az osztrák vasutak által alkalmazott jelzés (kép: ÖBB)

Ausztriában az ÖBB vasúttársaság a nagyobb forgalmú pályaudvaroknál helyez ki ilyen táblákat, míg az önkormányzatok a tanintézetek közelében – jellemzően az iskoláktól kissé távolabb – ideiglenes, úgynevezett „szülői parkolókat” alakítanak ki.

Ismereteink szerint Csehország az egyetlen, ahol a K+R táblát a közúti közlekedésről szóló hatályos jogszabály a közúti jelzőtáblák sorában meghatározza (IP-13e).

A jelenségnek a növekvő népszerűség mellett nem csak támogatói, hanem ellenzői is vannak. Németország legnagyobb autóklubja, az ADAC például sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a Kiss&Ride táblák, valamint az ideiglenes parkolók arra ösztönzik a szülőket, hogy gyermekeiket autóval vigyék az iskolába, holott éppen a gyalogos, a kerékpáros, valamint a tömegközlekedési eszközökkel történő közlekedést kellene előtérbe helyezni.

Hazánkban a Levegő Munkacsoport van hasonló véleményen. Álláspontjuk szerint a tanintézetek értékes közterületet vesznek el az ideiglenes, rövidtávú parkolás számára. Emellett a megoldás az autóval való közlekedést ösztönzi, mely következtében az iskolák környékén a légszennyezés semmivel sem csökken, továbbá rossz példát mutat a gyerekek számára, és nem fejleszti az önálló és biztonságos közlekedésüket szolgáló képességüket sem.

A közúti közlekedésről szóló jogszabályban  meghatározott jelzőtábla Csehországban (IP-13e)

Az ellenvélemények ellenére a jelenség tovább terjed, és hazánkban is egyre több „Puszi és menj!” feliratú táblával találkozhatunk a tanintézetek közelében. Legutóbb Budapesten, a Gellérthegy lábánál lévő Köbölkút utcai általános iskolánál helyeztek ki ilyen táblát.

G.I.