Helyi lakosok készítették a kamutrafit!

• A sebességellenőrzés alapvetően rendőri tevékenység, több európai országban azonban a közútkezelők és az önkormányzatok is telepíthetnek kamerákat.
• A svájci Winterthur városa azonban mindent és mindenkit felülmúl: itt a lakók saját maguk készítettek és helyeztek el egy útkereszteződés mellé egy ál-traffipaxot.
• A lakók el is érték céljukat: az arra járó autósok többsége lelassít, így az érintett lakóövezetben biztonságosabb, nyugodtabb és nem utolsó sorban egészségesebb lett az élet.
• Érdekesség, hogy a rendőrség is támogatja a lakossági kezdeményezést, és a jogi szakértő szerint sincs semmi gond az „eszköz” kihelyezésével.

Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján sebességellenőrzést kizárólag a rendőrség végezhet. Így van ez a kezdetek óta, amikor a 60-as évek közepén az első radaros sebességmérők, a „nagytányéros” háromlábú Unitra típusok megjelentek. Egyes európai országokban sebességmérő eszközt nem csak a rendőrség, hanem más közlekedési hatóság, illetve a közút kezelője is telepíthet és üzemeltethet (autópálya felügyeleti, illetve karbantartó szerv, önkormányzat stb.). A gyorshajtás miatt kiszabott bírságok többnyire az állami büdzsét, illetve a kisebb súlyú, vezetői engedély elvételével általában nem járó szabályszegések esetén – ha az adott ország rendelkezései ezt lehetővé teszik – az önkormányzat bevételét gyarapítják.

Olyanról azonban eddig még aligha hallottunk, hogy a civil lakosság sebességmérő készüléket helyez el az általuk veszélyesnek ítélt útszakasz mellé, mindenféle hatósági engedély nélkül.

Winterthur (Svájc) egyik lakóövezetében 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben, ez kívánja biztosítani az ott élők biztonságát, nyugalmát, életét és testi épségét. Azonban a kitáblázások, az egyéb figyelemfelhívó kísérletek, valamint az időnként a környéken megjelenő rendőri ellenőrzés ellenére az autósok egy része továbbra is fittyet hány a korlátozásra, és az előírtnál jóval nagyobb sebességgel közlekedik. Ezért az ott lakók gondoltak egy nagyot, és elkészítettek egy ál-sebességmérőt. „Gondosan ügyeltem arra, hogy az általam gyártott tárolóegység a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson a valódi sebességmérő készülékekre” – jelentette ki az a helyben lakó férfi, aki a kamutrafit megépítette. És valóban így van: a doboz szürke és szögletes kialakítású, akár az igazi sebességmérők, és abban még a kamerának és a vakunak a helye is jól látható.

Aki az adott helyszín felé közlekedik, és nem tudja, hogy ál-sebességmérőről van szó, az bizony az eszköz láttán azonnal a fékre lép, és 30 km/h-ra, vagy még annál is alacsonyabb értékre lassít. Ez az általános tapasztalat. Az ott lakók pedig örülnek, mert elérték céljukat. Sok kisgyermekes család él az adott környéken, a házi kedvencek is nagyobb biztonságban vannak, tisztább lett a levegő és immár az esti-éjszakai nyugalom is megvalósult.

Érdekesség, hogy a helyi rendőrség nem ellenezte, hanem kifejezetten támogatta a lakossági kezdeményezést. A hivatalos álláspont szerint – mert hát ott is vannak olyan autósok, akik megkérdőjelezték az eszköz kihelyezésének a jogszerűségét, ráadásul nem is kevesen – az ál-sebességmérő kihelyezésével a lakók semmilyen szabályt nem sértettek, sőt, a kihelyezés valós és potenciális előnyökkel jár a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és az életminőség szempontjából. „Amíg az eszköz magántulajdonban van, stabilan áll, nem villog és semmilyen fényhatással nem vonja el a járművezetők figyelmét, addig nekünk semmilyen kifogásunk és teendőnk nincs – nyilatkozta a helyi rendőrség szóvivője. Egy jogi szakértő is megerősítette a kihelyezés jogszerűségét azzal, hogy a svájci jog alapján egy ilyen „eszköz” telepítéséhez ugyanúgy nem kell engedélyt kérni, mint például egy madáretető fára helyezéséhez. A történet ezáltal kerek lett, és a kamutrafi tovább folytathatja „működését”.

G.I.