Autobahn: no tempolimit?

• Vajon mi történne, ha Magyarországon eltörölnék az autópályákra előírt legnagyobb megengedett sebességet?
• Ha nincs együttműködés, nincs Autobahn.

Németországban választásokat tartanak az ősszel, és a kampány egyik kiemelt témája a sebességkorlátozó táblák kihelyezése az autópályákra. A bevezetés mellett szóló érvek között ott van a balesetmegelőzés is, mondván alacsonyabb sebesség, kevesebb halálos baleset, könnyebb sérülések. A „no tempolimit” támogatói szerint az Autobahn így is sokkal biztonságosabb, mint az országút, akit aggasztanak a balesetek, hozzon jobb szabályokat a kétszer egy sávos úton közlekedőknek.

Magyarországon – és számos más európai országban – 130 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben az autópályákon, de vajon mi történne, ha valaki eltörölné ezt a limitet?

Lehet, hogy semmi. A túlnyomórészt egy irányban kétsávos autópályákon a külső gyakorlatilag a kamionoké. Mindenki más – a dobozos furgonoktól a legkülönbözőbb sportautókig – a belső sávot használhatja. A 350 kilométer/órás száguldásra képes tűzgolyó ugyanabban a sorban halad majd, mint a huszonéves Maruti, vagy az a kamion, amelyik 96 km/órával előzi meg a 93 km/órás sebességgel haladó társát.

Az is igaz, hogy ma sem tartja be mindenki a 130-as sebességhatárt. A magyar utakon is van már szép számmal olyan autó, amelynek nem okoz gondot órákon át 200 km/h feletti sebességgel utazni. Előfordul, hogy a külső sávban 100-110 körül ballagó járművek mellett 150-160-nal rakétaként repeszt el egy-egy csapatnyi Grand Turismo. Az ilyen, két sáv közötti sebességkülönbség kifejezetten veszélyes helyzeteket teremthet. Elég egy figyelmetlenül előző, vagy csak keményfejű autós, hogy a belső sávban gyorsvonatként érkező kocsi úgy lökje ki maga elől a lassabbat, mint a biliárdgolyót. Voltak ilyen ütközések sajnos a magyar sztrádákon is, és nagyon súlyos balesetekhez vezettek.

A „no tempolimit” alkalmazásához szükséges, de nem elégséges feltétel a jó minőségű, legalább háromsávos sztráda, a sok nagy teljesítményű autó: a közlekedés minden résztvevőjétől figyelmet, együttműködést, közlekedési kultúrát feltételez és követel meg. Ha nincs együttműködés, nincs Autobahn. Ha van együttműködés, akkor szinte mindegy, hogy mennyi a megengedett legnagyobb sebesség. Akkor mindenki időben odaér, ahová igyekszik. De azért kíváncsian várom, miként döntenek majd e kérdésben a németek.

N.V.