Családok közlekedési szokásainak, mobilitási igényeinek felmérése

A projekt háttere:

A projekt célja, a családok közlekedési szokásainak, mobilitási igényeinek, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos attitűdjeinek átfogó felmérése. A projekt eredményei alapul szolgálhatnak más kutatási témák kidolgozásához, esetleg intézkedések bevezetéséhez.

A technológia fejlődésével a közlekedési lehetőségek jelentős változása tapasztalható, illetve várható. Újfajta mobilitási lehetőségek, újfajta járművek, közlekedési szolgáltatások jelennek, jelentek meg az utakon, így a közlekedők elvárásai, szokásai, igényei is változóban vannak.

A változó igények felmérése fontos alapot ad a közlekedési infrastruktúra, közlekedésbiztonsági beavatkozási területek, irányok, településszervezés jövőbeni megtervezéséhez.

A Családok Éve előtérbe helyezte a családok igényeinek, támogatásának kérdését, mely a közlekedés területén is fontos. A családokon belül értelemszerűen többféle életkori csoport megtalálható, így a felmérés célcsoportjaként a családok igényeinek, szokásainak, attitűdjeinek átfogó felmérésével komplex képet kaphatunk a különböző közlekedői csoportokról.

A projekt hátterének, összefüggéseinek felmérésére nemzetközi kitekintés is készült a témában. Több nemzetközi projekt foglalkozik a közlekedők biztonság és szabályok iránti attitűdjeinek felmérésével, az emberi tényező, viselkedés, attitűdök fontossága a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelkedő figyelmet kap.[1]

Az egyik ilyen felmérés az ESRA (Közlekedők attitűdjeinek online felmérése) egy nemzetközi összefogás eredményeként megvalósult kezdeményezés, melynek során a világ számos országában közlekedésbiztonsági kutatóintézetek végeztek felmérést a közlekedésbiztonsági helyzetről, valamint a közlekedők viselkedéséről.

Az ESRA Magyarországra vonatkozó adatlapja tartalmazza a nemzetközileg 35 ezer közlekedőtől összegyűjtött adatokat (Magyarországról 1014). Az diagramok a lényeges változók magyar értékeit tartalmazzák az európai átlaggal[2] összehasonlítva.

Az egyes közlekedési módokat legalább havonta néhány napon használó közlekedők.

1. táblázat: ESRA 2 nemzetközi felmérés közlekedési módokra vonatkozó adatai

*súlyozott minta az önértékelésen alapuló magatartáshoz.

Felmérés előkészítése:

A projekt keretében felmérésre kerül, hogy a családok, illetve azok egyes tagjai milyen céllal, milyen eszközzel, milyen gyakorisággal közlekednek, továbbá, hogy az aktuálisan használt közlekedési eszközökön, módokon túl, milyen igények merülnek még fel, tehát a felmérés a közlekedési hálózatban lévő esetleges hiányosságokat is vizsgálja.

A közlekedésbiztonsági attitűdök felmérése képet nyújt a szabálybetartási hajlandóságról, közlekedési viselkedésekről, véleményekről, hozzáállásról, amely így meghatározza az emberi tényezőre ható közlekedésbiztonság növelését célzó beavatkozások irányát

A közlekedési szokások vizsgálata külön témaegységként jelent meg egy országos felmérés kérdései között. A kérdőíves kutatás 2500 felnőttkorú magyarországi lakcímmel rendelkező alany személyes lekérdezésével zajlott, és reprezentatív a felnőtt magyar lakosságra. Az elemzésben feltárt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A kutatás legfontosabb eredményei tehát országos szinten értelmezhetőek. Az adatfelvételnél egyszerű, véletlen mintavételi eljárás került alkalmazásra.[3]

Elért eredmények[4]:

Az eredmények szerint a magyar népesség túlnyomó többsége legalább heti rendszerességgel gyalogol, és legalább heti szinten többen utaznak sofőrként autóval, mint utasként.

1. ábra: Közlekedési módok és gyakoriságuk

A közlekedési módot elsősorban a gyorsaság szempontjából választják ki, ezt követi a kényelem. A biztonság csak a harmadik legfontosabb szempont.

2. ábra: Közlekedési mód megválasztásának szempontjai

Az autót vezetők többsége arról számolt be, hogy jellemzően beköti a biztonsági övet, azonban a sietség sokuk számára elfogadható mentség némely szabály áthágására. A válaszadók harmada azzal is (inkább) egyetértett, hogy bizonyos szabályokat azok vélt feleslegessége miatt nem tart be.

3. ábra: Közlekedési szabályok betartása

Legkevésbé biztonságos közlekedési módnak az ismeretlen sofőr utasaként történő utazást, a kerékpározást és az éjjeli tömegközlekedés használatát tartották a válaszadók. A válaszadók szűk többsége egyetértett azzal, hogy korlátozni kellene az autók számát a dugók elkerülése érdekében.

4. ábra: Közlekedési módok biztonságossága

A válaszadók kis többséggel, de inkább nem tartják szükségesnek a kerékpárutakon kerékpározók és járdán rollerezők számára a kötelező vizsgákat, viszonylag sokan gondolnak azonban szükségesnek különböző vizsgákat az úttesten kerékpározók és a kerékpárúton rollerezők számára. A közutakon történő rollerhasználatot az emberek relatív többsége teljesen betiltaná.

Folytatás:

A mélyrehatóbb vizsgálat érdekében, 2 fővárosi és 6 vidéki város mintavételével, a családi állapot és a gyermekek kora szerint válogatva 8 fókuszcsoportos családinterjú valósult meg. A helyszínek: Budapest (2 alkalom), Zalaegerszeg (2 alkalom), Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged és Győr. A fókuszcsoportos interjúk során megkérdezettek a Kantar Közvéleménykutató Intézet adatbázisából kerültek kiválasztásra a velük való együttműködés keretében.

A felmérések kiértékelése folyamatban van, az eredmények segítségével komplex kép kapható a különböző közlekedői csoportokról.

 

[1] „Családok közlekedési szokásainak, mobilitási igényeinek átfogó felmérése, közúti közlekedésbiztonsági attitűd vizsgálata reprezentatív felmérés megvalósításával” – „Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok ”támogatási szerződés 2019. decemberi teljesítés, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

[2] Az európai ESRA2 átlag azon 20 európai ország eredményein alapul, amelyek részt vettek az ESRA2 felmérésben: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.

[3] Bauer B. Phd, Déri A.: Közlekedéskutatás 2019 : Közlekedés a 21. században – Gyorsjelentés, 2019. december, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

[4] A Kantar Közvéleménykutató Intézet és a Közlekedéstudományi Intézet országos felmérése alapján.

KTI