Gondatlan emberölés lehet az ítélet

• Vádemelési javaslattal zárta le a rendőrség a nyomozást L. L. Junior hároméves kisfia 2019 augusztusi halála ügyében.
• A rendőrség szerint az anyának tudnia kellett volna milyen következményei lehetnek annak, ha nem fogja elég erősen a gyermek kezét.
• Az anya ügyvédje még ma is abszurdnak tartja a gyanúsítást, és indítványozza, hogy az ügyészség szüntesse meg az eljárást.
• De hogyan, és legfőképpen miért lesz egy sajnos nem példa nélküli közlekedési balesetből gondatlanságból elkövetett emberölés?

Gondatlanságból elkövetett emberölésért javasol vádemelést L. L. Junior volt felesége, H. Csilla ellen a rendőrség az ismert énekessel közös gyermekük halála miatt. A police.hu június 13-án közölte, hogy a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezte és az iratokat nővel szembeni vádemelési javaslattal megküldte az illetékes ügyészségnek.

A tragédia, amiben a hároméves Dávidka életét vesztette, 2019. augusztus 31-én este hatkor történt Zuglóban, a Füredi és a Vezér utca kereszteződésében. H. Csilla és Dávidka az anya néhány barátjával a Nyárbúcsúztató Vigadalomról tartottak haza. A gyalogátkelőhely előtt a lámpa piros jelzést adott, ezért megálltak és ekkor a kisfiú hirtelen kirántotta a kezét az édesanyjáéból, megpróbált átrohanni a már a túloldalon álló testvéréhez. [Korábbi írásunk itt érhető el.]

Másfél másodperccel(!) később egy szabályosan közlekedő Opel halálra gázolta a gyermeket – a nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő szerint legalábbis csupán ennyi ideig tartózkodhatott a gyermek az úttesten, amikor a megengedett 50 km/h helyett csak 41-42 km/h sebességgel haladó autó elgázolta. A szakértői vélemény szerint az Opel 76 éves sofőrjének esélye sem volt elkerülni a tragédiát. Talán 34-35 km/h-s tempó mellett vészfékezéssel és némi szerencsével még megállhatott volna. Talán. Ez sem biztos.

H. Csilla ügyvédje, Horváth B. Gábor védence meggyanúsítása után lapunknak nyilatkozva elképesztőnek nevezte a gyanúsítást. Szerinte ellentétes a kialakult joggyakorlattal a rendőrség számos megállapítása, mert nem az ehhez fogható körülmények között bekövetkezett tragédiák miatt szokták gondatlan emberöléssel meggyanúsítani gyermekek szüleit.

Most, hogy lezárult a nyomozás az ügyvéd a Közlekedésbiztonságnak azt mondta, nem lepte meg a döntés, az ügyészség felügyeletével folyó nyomozás során a rendőrök mindvégig arra törekedtek, hogy vádemeléssel záruljon az eljárás és az ügy bíróságon dőljön el. Fenntartotta ugyanakkor korábbi véleményét, miszerint a védencével szembeni gyanúsítás abszurd.

– A gyermek szomjas volt, vizet kért az anyukától, aki megitatta. Most komolyan büntetőjogi kérdés, hogy e közben és közvetlenül ezután milyen szorosan fogta a gyermek kezét? A rendőrök szerint át kellett volna fogni a tudatának, hogy ha nem fogja elég szorosan, akkor kiszabadíthatja a kezét, és az úttestre szaladhat, ahol akár halálos baleset is érheti. Szerintem ez a megközelítés erősen elrugaszkodott a realitástól.

Horváth B. Gábor elmondta, most, hogy a rendőrség lezárta a nyomozást, készít egy újabb beadványt, melyben azt kéri az ügyészségtől, hogy szüntessék meg védencével szemben az eljárást. Épp elég büntetés számára a gyermeke elvesztése.

De, hogy lett egy tragikus, de sajnálatos módon korántsem példa nélküli közlekedési balesetből gondatlan emberölés? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy még tavaly május 11-én a BRFK ennek a bűncselekménynek az elkövetésével gyanúsította meg az anyát. A válasz a törvényben keresendő.

A Büntető Törvénykönyv szerint gondatlan emberölést követ el, aki tisztában van azzal, hogy tettének milyen következményei is lehetnek, hogy amiatt akár meg is halhat valaki, de könnyelműen bízik abban, hogy ez a lehetőség nem következik be. Ez az úgynevezett tudatos gondatlanság. Gondatlan emberölésnek minősül azonban az is, amikor valaki tudja ugyan, hogy cselekedetének milyen következményei lehetnek, ennek ellenére nem figyel kellőképpen (azaz a tőle elvárható mértékben) és emiatt nem tesz semmit a lehetséges következmények megelőzése, elhárítása érdekében. Ezt a hanyagságból elkövetett gondatlan emberölés.

A tudatos gondatlanság és a hanyagság közös pontja, hogy a vétkes fél megakadályozhatta volna egy másik ember halálát, de bízott abban, hogy „nem lesz semmi baj”, és emiatt valaki életét veszti.

L. L. Junior gyermekének halála ügyében a rendőrség álláspontja az, hogy az anya nem fogta elég szorosan a kisfiú kezét amikor a zebra előtt megálltak, noha számolnia kellett volna azzal, hogy ellenkező esetben „a felügyeletére bízott gyermek” kiszaladhat az útra, és ott akár halálos baleset is érheti. Ami meg is történt.

Abban Horváth B. Gábornak van némi igaza, hogy az ilyen ügyek bírói megítélése nem egyértelmű és nem is egységes. Persze ennek az is lehet az oka, hogy az ügyek is sokfélék (nincs két egyforma jogeset – szokták volt mondani a bírók az efféle felvetésekre). Így – ha az ügyészség vádat emel H. Csilla ellen (amire jó esély van, hiszen, ha akarták volna, vagy ha nem értenének egyet a rendőrség véleményével, már a nyomozati szakban megszüntethették volna az eljárást) a bíróságnak kell majd tisztáznia, hogy a tőle elvárható módon és figyelemmel járt-e el az anya, amikor gyermekével a kereszteződéshez értek. Ahogy azt is, hogy elég erősen (elvárható erővel) fogta-e a kezét.

Nemrég a Gyermekek a volán mögött című írásunkban felidéztünk egy esetet, amikor egy kisgyerek szülői engedéllyel beindította a család autóját és halálra gázolta vele a nagymamáját. Valójában a szülői engedély csak arra vonatkozott, hogy nyissa ki az ajtót és dugja be helyére a slusszkulcsot. A hároméves gyermek azonban tovább ment ennél, és mivel az autó sebességben volt, a kéziféket pedig a megálláskor nem húzták be rendesen, az indítómotor két-három méterre „elvitte” az autót. Ez pedig pont elég volt ahhoz, hogy elgázolja a mamát, aki később belehalt a gázolás okozta súlyos sérüléseibe.

Annak a gyermeknek az édesanyját is gondatlan emberöléssel gyanúsították és vádolták meg, ám elsőfokon a bíróság felmentette. Ügyészi fellebbezést követően a másodfok bűnösnek mondta ki, így került az eset a Kúria elé. Ott a másodfokú bíróságnak adtak igazat.

A végső döntést egyebek között azzal indokolták, hogy a gyerekeknek születésük pillanatától másolással tanulnak, utánozzák a szüleiket, a környezetet, így tanulnak. Hároméves korukban még nem tudnak különbséget tenni a játék és a valós helyzet, vagyis a tényleges vészhelyzet között, hiszen számukra nincs különbség még a tanulás és a játék között. Ebben a korban a felnőttek és a szülők  feladata előre gondolkodni, látni, hogy egy adott helyzet, játék, mozgás vagy éppen közlekedés milyen következményekkel járhat.

Tehát a gyermek játszik, megfigyel, próbálkozik, sok mindent kipróbál ahhoz, hogy aztán eredményt érjen el. Ahogy a nagymamát gázoló gyermek számára eredmény volt-e (sikerül), hogy sikerült beindítani az autót, aminek aztán tragédia lett a vége, valószínűleg Dávidka is büszke lett volna arra, hogy egyedül át tudott menni az úton a testvéréhez. Sajnos nem sikerült neki.

Az ehhez hasonló esetekben a bíróságoknak minden esetben az ügy valamennyi körülményét meg kell vizsgálniuk, hogy baleset lehetőségét kizárják. Megfordítva: akkor mondhatják ki, hogy baleset történt amiért senkit nem terhel büntetőjogi felelősség, ha a tragédia akkor is bekövetkezett volna, ha a vádlott a tőle elvárható figyelemmel és gondossággal jár el. Hogy ez pontosan mit jelent, hogyan értendő H. Csilla esetében, majd a bíróságon kiderül.

Azonban az a tény, hogy az ügy egyáltalán idáig eljutott intő jel minden szülő számára! Éles helyzetben, mint például egy lámpás kereszteződésben, nem szabad arra apellálni, hogy a gyermekük okos, tudja, hogy a piroson nem szabad átmenni. És bár manapság a közösségi médiában hamar kaphatnak hideget és meleget a gyermekük kezét (a kívülállók szerint) túl erősen szorongató anyák, s még többet azok, akik gyermekhámba teszik az apróságukat, arról nem szabad megfeledkezni: a kicsik bármire is képesek. Olykor a legváratlanabb húzásokkal borzolják szüleik idegeit, és, hogy még nem tudják, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha egy autó elé lépnek. Nem számít mit mondanak vagy írnak mások. Nem ők vesztik el adott esetben egy pillanatnyi dekoncentráltság miatt a gyermeküket, ha baleset éri, és nem őket fogják bíróság elé állítani!

 F.Gy.A.