Ha én szülő lennék

Lassan a nyakunkon van a diákok legkedvesebb időszaka, a nyári vakáció, és vele együtt az iskolai kirándulások, táborok ideje. Az iskolák ezeket a programokat többnyire bérelt autóbuszokkal bonyolítják le, legyen szó hazai vagy külföldi útról. A veronai tragédiát követően új értelmet nyert az iskolai buszkirándulás, de a meghozott jogszabályok ellenére, a furfangos magyar gondolkodás ismeretében közel sem vagyok biztos abban, hogy minden rendben van ezen a téren. Igazából fogalmam sincs, hogy például a szükséges buszok bérlését milyen elvek mentén hagyja jóvá a szülői munkaközösség, majd azt követően az iskola igazgatója, sőt, azt sem tudom, léteznek-e egyáltalán elvek vagy egyeztetések.
De ha én most lennék iskolás korú gyermek szülője, a következőkre mindenképpen kíváncsi lennék:

• a feladatra jelentkező autóbuszos fuvarozó vállalkozások cégtörténetét igazoló dokumentumokra,
• a kirándulás lebonyolítására felajánlott jármű teljes műszaki előéletére, vizsgatörténetére, engedélyeire, műszaki felszereltségére,
• a feladatra kijelölt buszvezetők vezetői engedélyére, esetleges korlátozásaira,
• az autóbusz útvonaltervére, illetve a buszvezetők vezetési és pihenő idejére.

Mondjuk, hogy ezek az alapok. Ugyanakkor, pontosan tudom, hogy a diákok szüleinek eltérő anyagi lehetőségei miatt a döntésben fontos szerepet játszanak a fuvarozó vállalkozók által benyújtott árajánlatok. De mindenképpen gyanút fognék, ha egy, kimondatlanul is kötelező piaci áttekintést követően olyan – szabad szemmel is jól látható – különbségeket tapasztalnék, amelyek első látásra is irreálisnak tűnnek. Olyan ez, mint amikor távol-keleti, kéthetes luxusnyaralást ígér egy utazási iroda elképesztően olcsón. Hát, ez esetben is érdemes gyanakodni, már legalábbis annak, aki nem hisz a csodákban. Ne felejtsük el azonban, hogy az iskola által bérelt autóbuszra a mi gyerekeink szállnak majd fel, és talán nincs is olyan szülő, aki ne szeretné biztonságban tudni a gyermekét. Éppen ezért – bár sokak számára fontos lehet az ár –, mégis azt gondolom, hogy ezen spórolni nagyjából olyan, mint az autó gumiján vagy fékszerkezetén.

Nagyjából ez a piac is úgy működik, ahogy a többi. A kereslet és a kínálat viszonya határozza meg az árakat. Ám amíg zöldségből, gyümölcsből választhatjuk a silányabb minőséget, nagy bajunk attól sem lesz, addig az autóbuszos kirándulások esetében – tűnjön az ár bármilyen vonzónak is –, ne engedjünk csupán a számok vonzásának. A körültekintő kiválasztás ez esetben életeket jelenthet, semmi szükség nincs még egy Veronára.

S.G.