Két autó összeütközött miatta, ő angolosan távozott

  • Gyorsan hajtott és rosszul mérte fel, hogy van-e elég helye befejezni az előzést.
  • Csak a szembejövő autó vezetőjén múlt, hogy elkerülték a frontális karambolt.
  • A vétlen sofőr a második ütközést már nem tudta elhárítani – a helyszínen meghalt.

Forrás: baon.hu

Halálos közúti baleset gondatlan okozásáért és segítségnyújtás elmulasztásáért letöltendő börtönbüntetést kér az ügyész arra a férfira, akinek szabálytalan előzése miatt két autó összeütközött tavaly júliusban az 55-ös főúton Csávoly térségében. A balesetben az egyik vétlen sofőr a helyszínen meghalt, a másik súlyosan megsérült.

A vétkes sofőr – bár az ügyészség szerint észlelte a balesetet – megállás és segítségnyújtás nélkül elhajtott a helyszínről.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádemelésről kiadott közleményében az áll, hogy a vádlott Csávoly külterületén közel 110-es tempóval úgy kezdett előzésbe, hogy előtte nem győződött meg arról, lesz-e majd elegendő szabad hely ahhoz, hogy előzését az ott szembejövők zavarása nélkül befejezhesse.

Nem volt. Szemből már túl közel volt egy szabályosan közlekedő autó. Vezetője a frontális  ütközés elkerülése érdekében jobbra kormányozta a járművét, közben lehajtott a menetiránya szerinti jobb oldali útpadkára. Szinte azonnal megkísérelte visszakormányozni a kocsit az úttestre, de a hirtelen manőver közben átsodródott a szembejövő sávba, és nekiütközött egy szemből szabályosan közlekedő autónak. Az ütközés után mindkét jármű az úttest szélére sodródott és ott állt meg.

Mit mond a Btk? [Közúti baleset okozása 235. §]
(1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés a) rom évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A balesetben az a férfi szenvedett súlyos sérüléseket és halt meg a helyszínen, aki a veszélyesen előző kocsival való ütközést elkerülendő lemenekült az útpadkára. A másik vétlen autó vezetője – az ő kocsijába a vádlott autója elől még sikeresen elmenekülő gépkocsi csapódott bele, miután a vezetője megpróbálta visszakormányozni azt az úttestre és menetirányban tartani azt – nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az ütközés erejére jellemző, hogy a vétlen autókban annak ellenére halt meg, illetve szenvedett súlyos sérüléseket a sofőr, hogy mindketten be voltak kötve!

A szabálytalanul előző autós, aki miatt a vádirat szerint mindez történt, és akinek az ügyészség szerint észlelnie kellett az ütközést, és aki szerintük észlelte is azt, anélkül hajtott el a helyszínről, hogy tőle elvárható segítséget nyújtott volna a balesetben megsérülteknek.

Mit mond a Btk? [Segítségnyújtás elmulasztása 166. §]
(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Az amúgy büntetlen előéletű vádlottat a Kecskeméti Járási Ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségén kívül segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével is vádolja. Mindezekért az ügyész végrehajtandó börtönbüntetés, valamint közügyektől és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta a vádlottal szemben, akinek a bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

Nem egy hasonló tartalmú vádemelés kapcsán megírtuk már: semmi értelme elhagyni a helyszínt. Bár a pszichológusok szerint sokan a pillanatnyi sokk hatása alatt menekülnek el, ők is jobban tennék, ha később – a lehető legrövidebb időn belül – visszatérnének a tetthelyre. Akkor talán elhinné az ügyészség és a bíróság, hogy tényleg csak a pillanatnyi sokk miatt hagyta el a helyszínt, amit az ítélet kiszabásakor tekintetbe vehetnek.

Érdemes megnézni a két Btk. tényállás – egy egytől öt évig terjedő szabadságvesztésből kettőt csinál az, aki elmulasztja a mindenki számára kötelező segítségnyújtást. És, mint látható, a törvény szigorúbban rendeli büntetni ezt a magatartás akkor, ha az követi el, aki egyébként a bajt okozta.

Többnyire nem bizonyítható, de a közlekedési vizsgálók tapasztalatai szerint a legtöbb esetben  a segítségnyújtás elmulasztása hátterében az áll, hogy a vétkes sofőr ittasan vezetett. (Arra nincs adat, hogy ennek a lehetősége a jelen esetben felvetődött-e egyáltalán.) A meneküléssel ilyenkor a sofőr időt akar nyerni, hogy kijózanodjon (kiürüljön a szervezetéből az alkohol mire a rendőrség utoléri).

Sajnos a törvény is ezt a magatartást ösztönzi. A nem segítségnyújtást, a menekülést.

Mit mond a Btk? [Járművezetés ittas állapotban 236. §]
(1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt a) rom évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A menekülés ténye önmagában nem bizonyítja, hogy a sofőr ittasan vezetett, amikor balesetet okozott és ezért nem nyújtott segítséget a rászorulóknak. A gyanú – miszerint inkább bevállal a halálos közúti baleset gondatlan okozása mellett egy, halálos kimenetel esetén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő segítségnyújtás elmulasztását, mint sem a halálos baleset esetén kettőtől nyolc évig terjedően büntetendő ittas vezetést –, azonban nem bizonyíték. Csak erős gyanú.

F.Gy.A.