Nem mindenki vette komolyan a Btk-módosítást, ketten már ültek is emiatt

• 24 vádlottat állított bíróság elé egyetlen nap alatt a Kecskeméti Járási Ügyészség különböző közlekedési bűncselekmények miatt.
• Köztük három vádlottat azért, mert eltiltás hatálya alatt vezettek, ami május 14. óta bűncselekménynek minősül és akár három véget is kaphat érte az elkövető.
• A 24 vádlott közül ketten várták őrizetben a tárgyalást, pont az a két személy, akik ellen „csak”  járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt emeltek vádat.

Gyorsított eljárásban 24 vádlottat állított bíróság elé június elsején, kedden a Kecskeméti Járási Ügyészség, 23 férfit és egy hölgyet. Valamennyiüket Kecskemét környékén kapta rajta a rendőrség, valamilyen közlekedési bűncselekmény elkövetésén, ittasan, illetve eltiltás hatálya alatt vezettek.

Ez utóbbi cselekmény május 14. óta – akkor lépett hatályba a pár nappal korábban elfogadott Btk. Módosítás – bűncselekménynek számít. Attól függően, hogy az eltiltást szabálysértési avagy büntetőeljárás keretében mondták ki, egy, illetve három év szabadságvesztéssel rendeli büntetni az új törvény az eltiltás hatálya alatt vezetőket.

Négy vádlottat a 24-ből már az új Btk. tényállás alapján állítottak bíróság elé, egyet pedig azért mert „halmozta a törvénysértéseket” – ő eltiltás hatálya alatt vezetett ittasan.

A vádlottak közül ketten visszaesők voltak, négynek pedig még csak vezetői engedélye sem volt. Két vádlott balesetet is okozott: az egyik súlyosan ittas férfi egy felsővezetéket tartó oszlopnak hajtott, egy másik ittas vezető a szembejövő sávba áttérve nekiütközött egy autónak, szerencsére senki sem sérült meg. A többiek közúti ellenőrzéseken buktak meg.

A gyorsított eljárásban bíróság elé állított sofőrök – két férfi kivételével – szabadlábon várhatták a tárgyalás. A két őrizetben lévő vádlottat viszont a járási ügyészség kizárólag az új tényállás, a Járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségének az elkövetése miatt állítja bíróság elé. Ők május 29-én buktak le, ezért kellett őrizetben megvárniuk, hogy bíróság elé állítsák őket.

A kecskeméti vádemelés alighanem egyértelmű választ ad azoknak a kérdéseire, akik bíztak abban, hogy a nyáron még nem lehet túl nagy bajuk abból, ha a jogerős eltiltás ellenére is vezetnek, hagynak a hatóságok egy kis időt az új szabályokra való felkészülésre.

Végül is hagytak: Kecskeméten 16 napot. És ők ketten voltak azok a 24-ből, akiknek őrizetben  kellett várniuk a tárgyalásukra. Amiből az is következik, hogy sokak – hiú – reményeivel szembe sem a rendőrség, sem az ügyészség nem gondolja azt, hogy bármire is időt kellene adni azoknak, akiket szabálysértési vagy bűntetőeljárásban eltiltottak a gépjárművezetéstől, de ők még is volánhoz ültek.

És a bíróság sem bánt kesztyűs kézzel a vádlottakkal. A 24 ügyből 22-ben kedden megszületett az elsőfokú ítélet a munkaidő végére. Kettőben azért nem, mert a vádlottak a bíróság előtt – korábbi nyilatkozatukat megváltoztatva – tagadták a bűnösségüket, ami az ő esetükben kizárta, hogy gyorsított eljárásban döntsön a bíróság az ügyükben! A gyorsított eljárásnak feltétele a beismerés és a szükséges bizonyítékok megléte.

A fennmaradó 22 ügyben a bíróság három vádlott esetében öt hónap és egy év tíz hónap közti letöltendő szabadságvesztés büntetést szabott ki, egy vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, kettőt pedig elzárásra ítéltek. Ezeken felül a járásbíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően hosszabb-rövidebb időre még a gépjárművezetéstől is eltiltotta valamennyi vádlottat.

Az ügyészség négy esetben jelentett be fellebbezést, részben a bíróság által meghatározottnál hosszabb ideig tartó gépjárművezetéstől eltiltásért, részben azért, hogy az elzárásra ítélt vádlott elzárás helyett letöltendő szabadságvesztés büntetést kapjon.

F.Gy.A.