Nők számaránya a közúti baleseti sérültek között

NŐK SZÁMARÁNYA A KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK KÖZÖTT

Az egyes országok közúti biztonsági színvonalának egyik – csak megközelítően pontos – mérőszáma a lakosszámra vetített baleseti áldozatok száma. Ennek a mérőszámnak alapján hasonlítják össze az EU-ban is a tagországok baleseti helyzetét és a megelőzési tevékenységük eredményességét. 2019-ben ez a mérőszám Magyarországon 62 halott/millió lakos. A szakértők egyetértettek abban is, hogy nem elegendő a helyzet jellemzésére „csupán” az áldozatok számát használni, fontos mutató lehet a súlyosan sérültek relatív száma és ennek változása is. Az EU közlekedésbiztonsági stratégiai programjának tervezői a következő években a súlyosan sérült/ millió lakos mutatót is alkalmazni fogják a baleseti helyzet értékelésénél és a tagországok közötti összehasonlításoknál.[1]

A tanulmányban a Központi Statisztikai Hivatal közúti baleseti adatai alapján ismertetjük, hogy a 2017-2019. években érvényes hazai Közúti Közlekedési Akcióprogram három éve alatt, hány férfi és hány nő sérült meg különböző súlyossággal. Az adatokat és a kimutatható összefüggéseket a következő 2020-2022. közötti Akcióprogram tervezőinek figyelmébe ajánljuk. A táblázatokban és az ábrákon található adatok – véleményünk szerint – felhasználhatók az ellenőrzések, valamint az oktatási, ismeretterjesztési, valamint az egyéb kampány feladatok tervezéséhez.

Nők számaránya a teljes hazai népességben (1. táblázat)

1.táblázat

Népesség nemek szerinti megoszlása (millió fő)

  2001. év 2010. év 2019. év
Férfiak 4,851 4,756 4,675
Nők 5,349 5,257 5,096
Összesen 10,20 10,01 9,77
Férfiak % 47,6 47,5 47,9
Nők % 52,4 52,5 52,1

 

Nők számaránya a közúti baleseti sérültek között (2. táblázat)

2.táblázat

Közúti baleseti sérültek száma (fő)

  ORSZÁGOSAN ÖSSZESEN BUDAPESTEN
  2001. év 2010. év 2019. év 2001. év 2010.év 2019. év
Férfiak 16195 12898 13091 2878 2264 2635
Nők 9193 8748 9105 1979 1522 1900
Összesen 25388 21657 22198 4857 3789 4539
Férfiak % 64% 60% 59% 59% 60% 58%
Nők % 36% 40% 41% 41% 40% 42%

Az 1. és 2. táblázatban három év adatait találjuk. Megállapítható, hogy a teljes hazai lakosság létszáma 2019-ben 4,2% kisebb volt, mint 2001-ben. Megfigyelhető az is, hogy a nők létszámának csökkenése nagyobb (4,7%), míg a férfiak számának csökkenése kisebb (3,6%). Összességében azonban ez a különbség lényegesen nem változtatta meg a férfiak és a nők lélekszámának arányait. 2001-ben a teljes hazai lakosság 52,4%-a volt nő, 2019-ben pedig 52,1%. (1. táblázat)

A 2. táblázatban a kiválasztott három évben – 2001-ben, 2010-ben és 2019-ben országosan összesen és külön Budapesten – megsérültek adatait foglaltuk össze. Látható, hogy az országosan összes közúti baleseti sérültek száma 13%-kal volt kevesebb 2019-ben, mint 2001-ben. Budapesten ez a csökkenés mindössze 7%.  Országosan a megsérült férfiak száma 19%-kal csökkent, míg a megsérült nők számának csökkenése nem érte el az 1%-ot. Budapesti adatok szerint a megsérült férfiak számának csökkenése kisebb mértékű az országosnál: 8%, a megsérült nők száma pedig 2019-re 4%-kal volt kevesebb, mint 2001-ben.

A vizsgált három évet átfogó 18 év alatt tehát mind a férfi, mind a női baleseti sérültek száma csökkent, országosan és Budapesten is, ez a csökkenés azonban jelentősen különböző. Országosan 2019-ben gyakorlatilag ugyanannyi nő volt baleseti sérültek között, mint 2001-ben, miközben a 2019-ben 3104 fővel kevesebb férfi sérült volt. A vizsgált 18 év alatt a sérültek számának csökkenése nem volt folyamatos. 2001. és 2010. között csökkenés figyelhető meg, ezután 2019-ig – nem jelentősen – de növekedett, mind a megsérült férfiak, mind a nők száma. Az okokat érdemes később részletesebben is elemezni, az azonban megállapítható, hogy a 2011-2020. közötti időszakra tervezett – ebben az évben véget érő – 10 éves Közlekedésbiztonsági Stratégiai Program nem hozta meg az elvárt sikert. A 2021-2030-ra érvényes következő program tervezéséhez célszerű felhasználni a korábbi évtizedben szerzett tapasztalatokat, bizonyos összefüggésekben ezekre szeretnénk rámutatni. Figyelembe kell venni, hogy a balesetekben a megsérültek között egyre nagyobb arányban szerepelnek nők és ezt önmagában nem magyarázza az a tény, hogy lélekszámban a nők többen vannak, mint a férfiak.

Nők számaránya a különböző sérülési kategóriákban.

Az előbbiekben vizsgáltuk a nők arányát az összes sérült között, a kiválasztott három évben. A 3. táblázat a nők számát mutatja a különböző kimenetelű sérültek között. A számarányok számítását nem részletezzük, de az eredményt az 1. ábrán mutatjuk.

3.táblázat

KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA (fő)

  MEGHALTAK SÚLYOSAN SÉRÜLTEK KÖNNYEN SÉRÜLTEK
  Nők Összes Nők Összes Nők Összes
2001 299 1239 2673 7920 6221 16229
2010 181 740 2005 5667 6561 15241
2019 169 602 1972 5482 6964 16114

 

Az 1. ábrán követhetők a változások. 2001-ben az összesen halálosan megsérült (meghalt) személyek 24%-a volt nő, 2010-ben ez a „részesedés” nem változott, 2019-ben azonban megnőtt, az összes halálos áldozat között már 28% volt nő.

Az összesen súlyosan megsérültek között 34% volt a nő és ez a részarány 36%-ra nőtt 2019-ben.

A könnyen megsérültek között a női sérültek részaránya a 38%-ról, 43%-ra emelkedett a vizsgált három évben.

Megállapítható, hogy miközben a közúti balesetek során összesen megsérült személyek száma kisebb-nagyobb mértékben csökkent a 18 év alatt, a megsérült nők aránya minden sérülési kategóriában növekedett.

A 2017-2019. KÖZÖTTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM NÉHÁNY ADATA

Az 2011-2020. évekre tervezett hazai közlekedésbiztonsági programot hároméves részprogramokra bontva hajtják végre Magyarországon. Ebben a dekádban az utolsó hároméves akcióprogram 2017-2019. közötti megelőzési feladatokat tartalmazta. A következő fejezetben az ebben az időszakban megsérültek adatait vettük szemügyre.

MAGYARORSZÁGON ÉS BUDAPESTEN MEGSÉRÜLT FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA 2017-2019. ÉVEKBEN

Az 4. táblázat a férfi és a női sérültek 3 év alatti összes számát tartalmazza, a sérülés kimenetele szerinti bontásban. Ezen kívül megtalálhatók az évi átlagok és a táblázat utolsó sorában a megfelelő számarányok is. Ez utóbbiakat az 2. ábrában mutatjuk. Megállapítható, hogy a férfiak és nők számának aránya a legnagyobb a halálosan megsérültek (meghaltak) (73%/27%=2,70) és legkisebb a könnyen megsérültek között (57%/43%=1,35).

 

4.táblázat

MAGYARORSZÁGON 2017-2019. KÖZÖTT MEGSÉRÜLT FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA

  MEGHALT

(fő)

SÚLYOSAN SÉRÜLT (fő) KÖNNYEN SÉRÜLT (fő) ÖSSZES SÉRÜLT

(fő)

  Férfi Férfi Férfi Férfi
2017-2019. évek 1359 500 10467 6126 27267 20843 39093 27469
Évi átlag (fő/év) 453 167 3489 2042 9089 6948 13031 9157
Összes (fő/év) 620 5531 16036 22187
Férfi/nő arány (%) 73/27 63/37 57/43 59/41

 

Az 5. táblázatban a hároméves akcióprogram időszaka alatt Budapesten megsérültek adatait találjuk.

 

5.táblázat

BUDAPESTEN 2017-2019. KÖZÖTT MEGSÉRÜLT FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA

  MEGHALT (fő) SÚLYOSAN SÉRÜLT (fő) KÖNNYEN SÉRÜLT (fő) ÖSSZES SÉRÜLT

(fő)

  Férfi Férfi Férfi Férfi
2017-2019. évek 107 31 1778 966 5887 4613 7772 5610
Évi átlag (fő/év) 36 10 593 322 1962 1538 2591 1870
Összes (fő/év) 46 915 3500 4461
Férfi/nő arány (%) 78/22 65/35 56/44 58/42

 

Budapesten a különböző sérülési kategóriában összesen megsérültek 42%-a volt nő. Ugyanez az arány a teljes hazai lakosság körében 41%, lényeges különbség tehát nincs. A halálosan megsérültek (meghaltak) között azonban a nő/férfi arány eltérő az országos és a Fővárosi adatok között. Országosan a vizsgált időszak alatt a meghaltak 27%-a volt nő, míg Budapesten 22%, tehát arányosan kevesebb mint országosan.

A súlyosan megsérültek között nagyobb a nők aránya, mint a halálosan sérültek között, a könnyen megsérültek között pedig a legnagyobb ez az arány (43% és 44%) mindkét területen.

A KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKORI CSOPORTOKBAN MEGSÉRÜLT NŐK ÉS FÉRFIAK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA

A 6. táblázat az adatokat tartalmazza, a számarányokat pedig a 4., 5., és 6. ábra mutatja.

6.táblázat

KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA ORSZÁGOSAN

A 2017-2019. ÉVEKBEN (FŐ)

  MEGHALT SÚLYOSAN SÉRÜLT KÖNNYEN SÉRÜLT
ÉLETKORI CSOPORTOK[2]

(Év – Év)

Férfi Összes Férfi Összes Férfi Összes
0-17 29 22 51 598 361 959 3380 2813 6193
18-24 109 37 146 1198 546 1744 4240 2744 6984
25-44 402 101 503 3828 1473 5301 10098 7118 17216
45-64 482 155 637 3364 2079 5443 6475 5370 11845
65- 337 185 522 1479 1667 3146 3074 2798 5872
Összes 1359 500 1859 10467 6126 16593 27267 20843 48110
Számarányok (%) 73/27   63/37   57/43  

 

Az ábrákon látottakat a következőképen kell értelmezni. Az egyes életkori csoportokban és az egyes súlyossági kategóriákban megsérültek száma egyenlő 100%. A 4., 5., és 6. ábrákon a férfiak és nők számának arányát ábrázoltuk. Pl. A 6. táblázat szerint – a vizsgált hároméves időszak alatt – összesen 29 férfi + 22 nő = 51 fő sérült meg halálosan. A nők számaránya: 22/51= 43%, a férfiak számaránya pedig 29/51= 57%. Ezeket az adatokat látjuk a 4. ábra első oszlopában.

A 4. ábrát áttekintve látható, hogy a különböző életkori csoportokban meghaltak között a nők/férfiak számaránya jelentősen különböző. Legnagyobb az eltérés a 25 – 44. éves korosztályban, ahol a meghaltak „csak” 20%-a volt nő és 80%-a férfi. A fiatalok és az idősek között ezekben az arányokban kisebb az eltérés. Az akcióprogramok feladatainak tervezésekor a számarányokban mutatkozó különbségeket feltétlenül figyelembe kell venni.

Az 5. ábrában a vizsgált hároméves időszak alatt súlyosan megsérültek közötti számarányokat ábrázoltuk. Szembetűnő, hogy az átlagok is közelebb kerültek az 50 -50%-hoz és a korcsoportok adatai között is kisebb a szórás. A súlyosan megsérült 0-17. évesek 38%-a nő, míg a 25-44. évesek között kevesebb 28%.

Figyelemre méltó, hogy a 65 évesnél idősebb súlyosan sérültek között több a nő, mint a férfi. Ez az arányeltolódás más sérülési kategóriában nem fordul elő.

A 6. ábrán a különböző sérülési kategóriában könnyen megsérült nők és férfiak számarányai láthatók. Az egyes életkori csoportok adatai csekély mértékben térnek el az átlagtól. Az átlagtól való legnagyobb eltérés a 18-24. évesek között tapasztalható, itt 39% a nők aránya, míg a többi sérülési kategóriában a nők aránya a 25-44. évesek között figyelhető meg.

FÉRFI ÉS NŐI SÉRÜLTEK ARÁNYA EGY MÁSIK SZEMPONTBÓL

Ebben a fejezetben szintén a különböző életkori csoportokban és sérülési kategóriában számítható férfi/női számarányokat mutatjuk, ezek jelentése azonban eltér a fentiekben már bemutatott arányoktól. A 6. táblázatban láttuk, hogy a vizsgált hároméves időszakban összesen 1359 férfi (=100%) és 500 nő (=100%) sérült meg halálosan. A 6. táblázat tartalmazza azt is, hogy a 0-17. életkori csoportban az 1359 férfi közül 29 sérült meg ilyen súlyosan, vagyis az összes férfi sérült 2,1%-a.  (29/1359). Ugyanebben az életkori csoportban 22 nő szerepelt, ez a száma az összes 500 női sérült 4,4%-a (22/500).

Az országos adatokkal számított arányokat a 7., 9., és 11. ábrákon jelenítjük meg.

A budapesti adatokat az 5. táblázat tartalmazza, a számarányokat pedig a 8., 10., és 12. ábrán láthatjuk.

 

7.táblázat

KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA BUDAPESTEN

A 2017-2019. ÉVEKBEN (FŐ)

  MEGHALT SÚLYOSAN SÉRÜLT KÖNNYEN SÉRÜLT
ÉLETKORI CSOPORTOK

(Év – Év)

Férfi Összes Férfi Összes Férfi Összes
0-17 2 0 2 237 46 283 607 555 1162
18-24 9 2 11 78 95 173 786 530 1316
25-44 30 5 35 282 257 539 2578 1746 4324
45-64 38 7 45 211 270 481 1375 1131 2506
65- 28 17 45 970 298 1268 541 651 1192
Összes 2 0 2 237 46 283 607 555 1162
Számarányok (%) 78/22   65/35   56/44  

 

Meghaltak számaránya

A 7. és 8. ábrán az országos és a budapesti számított arányokat látjuk. Országosan a vizsgált három év alatt összesen meghalt férfiak 35%-a 45 – 64. évesek korcsoportjába tartozott, a férfi áldozatok 25%-a pedig a 65 év feletti volt. Nők esetében az arányok máskép alakultak. A női áldozatok 37%-a -ami a legnagyobb arány – a 65 év felettiek korcsoportjába tartozott.

A budapesti áldozatok száma természetesen jóval kisebb, mint az országos adat, ennek ellenére a férfiak számarányának alakulása hasonló képet mutat, mint az országos adatok esetében. (8. ábra). A női áldozatokra vonatkozó pontsor szintén hasonló, de a 65 év felettiek esetén az arány kiugróan nagy.

Súlyosan sérültek számaránya

A 9. és 10. ábra mutatja a számított arányokat. Országosan az összes súlyosan sérült férfiak közül legtöbben (37%) a 25-44. éves korcsoportba tartozott. Budapesten a hasonlóan számított arány 45%, vagyis a Fővárosban az összesen 1720 súlyosan férfi legtöbbje (majdnem fele) 25 és 45 év közötti volt. A súlyosan sérült nők eltérő a helyzet. Országosan a súlyosan sérült nők legnagyobb számban (34%) az idősebb – 45-64. évesek – korcsoportjában fordultak elő. Budapesten a részarány folyamatosan növekedett, legtöbben a 65 évek fölötti súlyosan sérült nők voltak.

Könnyen sérültek számaránya

A 11. és 12. ábrán az országosan és a Fővárosban könnyen megsérült férfiak és nők számarányait ábrázoltuk. A pontsorok „elhelyezkedése” a halálosan és a súlyosan megsérültek pontsoraitól lényegesen eltérő képet mutat. Országosan és Budapesten is a 24-44. éves korcsoportba tartozó sérültek számaránya a legnagyobb, de nagyságok különbözőek. Ebben a korcsoportban Budapesten az összes könnyen sérült férfi majdnem fele (44%), tartozik, országosan azonban kevesebb – 37%.

A BUDAPESTI SÉRÜLÉSI ADATOK ARÁNYA AZ ORSZÁGOSAN ÖSSZES SÉRÜLÉSI ADATOK KÖZÖTT.

A 9.-12.ábrákban közölt adatok felhasználásával kiszámoltuk, hogy – a vizsgált hároméves akcióprogram időszakában – az országosan összesen megsérült férfiak és nők számának hány százaléka sérült meg Budapesten.  (A KSH adatai szerint 2019-ben a teljes hazai férfi népesség 17,5%-a, teljes hazai női népesség 18,3 %-a tekinthető budapestinek.)

A számítások eredményei a következők:

  • Országosan összesen meghalt nők 6%-a Budapesten sérült meg halálosan,
  • Országosan összesen meghalt férfiak 8%-a Budapesten sérült meg halálosan,

 

  • Súlyosan megsérült nők 16%-a Budapesten sérült meg súlyosan,
  • Súlyosan megsérült férfiak 16%-a Budapesten sérült meg súlyosan,

 

  • Könnyen megsérült nők 65%-a Budapesten sérült meg könnyen,
  • Könnyen megsérült férfiak 66%-a Budapesten sérült meg könnyen

Az arányok áttekinthető formában a 13. ábrában láthatók. A súlyosan sérültek számaránya, mindkét nem esetén a népesség arányával megközelítően azonos. A meghaltak száma kevesebb, a könnyen sérültek száma pedig több Budapesten, mint ami a népesség arányából következne. Ennek a „jelenségnek” pontos magyarázata további részletesebb vizsgálatot igényel. A kevesebb halálos és több könnyű sérülés magyarázható azzal, hogy Budapesten (általában) a „lakott területen belüli” forgalmi rend van érvényben, a hozzá tartozó kisebb megengedett sebességgel és a forgalom nagysága sem átlagos. A súlyosan sérültek viszonylag nagy számát azonban már nehezebb megmagyarázni. Mindenesetre a készülő Fővárosi közlekedésbiztonsági akcióprogramban célszerű figyelembe venni ezt az észrevételt.

 

J.D.