Nyáron több a közlekedési baleset, és nemcsak azért, mert többen kelnek útra

• A telepakolt kocsit másképp kell vezetni, mint a majdnem üreset
• Nyaralás előtt célszerű alaposan átnézetni a kocsit egy szervizben
• Íme a százforintos trükk, amivel ellenőrizheti, jók-e a gumijai
• Biztos, hogy a gumin kell spórolni, ha milliókat költött autóra?

Nyáron történik a személyi sérüléses balesetek harmada – figyelmeztettek a szakemberek a Magyar Autóklub, az ORFK-OBB és a Continental sajtótájékoztatóján. Elmagyarázták, hogy miért.

Sok család indul nyári szabadságra a napokban. Papa, mama, a gyerekek együtt utaznak a rengeteg csomaggal, emiatt viszont az autó menettulajdonságai akár jelentősen is megváltozhatnak a hétköznapokon tapasztaltakhoz képest, amikor csak ritkán ül benne az egész család és akkor sem tömik tele a csomagtartót mindenféle holmikkal.

Fontos, – szögezte le Marinka József, a Magyar Autóklub főtitkárhelyettese – hogy az autótulajdonosok ne csak az autójukat, önmagukat is felkészítsék a hosszú utazásra. Naponta pár tíz kilométert bárki képes levezetni a városban minden különösebb felkészülés nélkül is. Az sem szabad, hogy gondot okozzon, ha két szomszédos település között kell autózni fél órát-órát, a megszokott útvonalon. Más a helyzet azonban, ha több száz, vagy akár egy-két ezer kilométert kell levezetni, részben vagy egészben autópályán, vadidegen környezetben..

Ha valaki több száz, vagy akár ezer kilométernél is hosszabb útra indul, bölcsen teszi, ha átnézeti az autóját egy szakemberrel. Ellenőrizteti a motor, a fékek és a gumik állapotát, az izzókat, és például a légkondit, aminek a meghibásodása pokollá teheti a nyaralást.

Nagy Viktor világbajnok vízilabdázó a rendezvény vendégeként elmondta, ő – ha a versenynaptár engedi – mindig, mindenhova autóval utazik. Szereti, ha ő dönthet, mikor merre mennek, ha az ő kezében van az irányítás. Kétgyermekes apaként azt is rendkívül fontosnak tartja, hogy autója utastere szabályosan és kellő mértékben legyen lesötétítve. Ez nemcsak a gyerekek miatt fontos, neki sem mindegy, hogy milyen körülmények között vezet száz-kilométereken keresztül.

Nyáron nemcsak azért történik átlagosan több közlekedési baleset, mint az év más időszakaiban, mert egyszerre sokan indulnak útnak és a nagyobb forgalomhoz óhatatlanul több baleset társul. És még nem is csak az, amiről már volt szó, hogy minden autóban többen utaznak és az autók leterheltebbek, mint a hétköznapokon.

A nagyobb súly és az egyfolytában hosszabb ideig tartó terhelés miatt a megszokott beállítások, például a keréknyomás esetében, korán sem biztos, hogy megfelelőek. Szinte biztos, hogy egy idő után másképpen fog viselkedni alattunk az autó, mint a szokásos napi jövés-menés közben. Érdemes ezért utána nézni, hogy a „mi autónk esetében különböző leterheltség mellett mekkora keréknyomás ajánlott”. Szinte minden személygépkocsi üzemanyagtöltő-nyílása mellett, de ha ott nem, akkor a gépkönyvben mindenki megtalálja azt a táblázatot, amelyből kiderül.

A sofőrök többsége nem vezet rendszeresen hosszú távot. Már csak ezért sem érzik, ezért sem látják előre, hogy mennyivel viselkedik másképpen az autó alattuk, amikor 130-cal hajtanak az autópályán. Sokan bele sem gondolnak, hogy azok az apró hibák, amik semmiféle gondot nem okoznak a mindennapokban, amikor csak pár kilométert halad folyamatosan az autó naponta, nagyobb sebesség mellett, hosszú távon már akár megállásra is kényszeríthetik az autót.

Saját képességeit sem méri fel mindenki kellőképpen. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy messze nem ugyanaz 50-70-nel vezetni városban félórát, órát, mint autópályán, 130-cal kettőt, hármat. Nem beszélve arról, hogy Budapesttől Győrig általában egy és negyedóra az út kocsival. Ha minden rendben van az autóval, és ha nem történik baleset, ami esetleg több órás várakozásra kényszerítheti az autósokat. De mi a helyzet, ha történik valami?

Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint célszerű arra is felkészülni, ha órákig kell vesztegelni a dugóban, vagy ha a rendőrség eltereli a forgalmat és hosszabb, esetleg ismeretlen útvonalon kell autózni egy ideig. Mindig legyen a kocsiban elegendő ivóvíz, élelem, télen pokróc, meleg ruha. Aki olyan úton halad, ahol ritkán vannak benzinkutak, vigyen magával egy kannában némi üzemanyag tartalékot.

Ma már kevesen tartanak az autójukban papír alapú térképet, pedig jó szolgálatot tehet. Egy nagyobb baleset vagy más okból kialakult dugó esetén ugyanis nem a legjobb stratégia „alternatív útvonalat kérni a GPS-től”. Mert a navigációs rendszerek mindenkit ugyanarra a menekülő útra irányítanak, ezért hiába próbálunk a GPS segítségével letérni a bedugult sztrádáról, végül csak annyit érünk el, hogy egy másik úton fogunk araszolni tovább.

Amennyiben van egy papír alapú térkép, vagy akár digitális, de kikapcsoljuk az útvonaltervezőjét, meglehet, saját megérzésünk alapján sem választunk rosszabb

menekülő utat, mint amit a GPS felajánlott.

Nem véletlenül támogatta a Continental a nyaralási szezon kezdetére időzített sajtótájékoztatót. Musztrai Ferenc, a Continental Hungária marketing vezetője szerint ugyanis a gumik jelentőségét sokan még mindig lebecsülik. Annak ellenére is, hogy már unásig ismételt tény: életek múlhatnak azon a négy tenyérnyi felületen, amelyen az autó gumijai az úttesttel érintkeznek.

Ne a gumi árán takarékoskodjon senki, ha már milliókat fizetett egy autóért – jegyezte meg Musztrai. Később azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a gumi minősége, hanem az állapota is fontos. Elvileg mindenkinek tudnia kellene, hogy hány milliméter mélynek kell lennie a gumi redőzetének. Kevesen tudják ezt fejből.

Létezik azonban egy egyszerű módszer, amivel bárki ellenőrizheti a gumija megfelelőségét. Elég hozzá egy százforintos. Ha az érme pereme eltűnik a kerék futófelületének barázdáiban, a gumi jó. Ellenkezőesetben, tehát, ha a százas pereme akkor is kilóg, ha a pénzt ütközésig nyomtuk redő fenekére, ideje gumit cserélni.

Sok tragédia oka, hogy műszaki hiba, vagy akár csak egy defekt esetén az autósok és utasaik megállnak az út szélén tanakodni. Ne tegyék. Főleg ne a gyorsforgalmi utakon, ahol csak percekben mérhető a túlélési esélye annak, aki huzamosabb ideig a leállósávban tartózkodik mindenféle óvintézkedés, például a kellő távolságban kihelyezett elakadást jelző háromszög védelme nélkül.

Óberling ezredes nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ha kényszerből meg kell állnia valakinek, mindennél fontosabb, hogy menjen a szalagkorlát mögé! Ott és csak ez után öltse magára a láthatósági mellényt, csak ezt követően kezdjen segítséget hívni, ha szükséges, és csak ez után tegye ki a megfelelő helyre az elakadást jelző háromszöget is!

Mindenkit hazavárnak, ezért célszerű körültekintőnek lenni. Még akkor is, ha – mint azt Óberling ezredes a sajtótájékoztatón elmondta, – az év első öt hónapjában javult a közlekedésbiztonság Magyarországon. Erről Óberling József külön interjút adott lapunknak, amit hamarosan közlünk. Utóbbiban külön is kitért arra, mit tett és mit tesz a rendőrség az országon áthaladó „életveszélyes” román és bolgár járműszerelvények ellen, és bemutat egy új félvilági iparágat is.

F.Gy. A.