Olyan büntetés kell, ami tényleg fáj!

  • Egyértelmű üzenetet küldött az ügyészség a büntetőfékezőknek.
  • Sokan nem tudják, hogy akár három év börtönt is kaphatnak érte.
  • Ejnye-bejnye helyett felfüggesztett szabadságvesztés, fájó pénzbüntetés, eltiltás.
  • Az ügyészség az ítélkezési gyakorlat szigorítását szeretné elérni.

Újabb egyértelmű üzenetet küldött az ügyészség az utakon vélt-valós sérelmeiket büntetőfékezéssel megtorló autósoknak: azon van, hogy eddigieknél jóval súlyosabb következményekkel kelljen számolniuk azoknak, akik vélt-valós sérelmeiket úgy akarják megtorolni az utakon, hogy eközben másokat veszélyeztetnek.

Dr. Mónok Andrea, a Somogy Megyei Főügyészség helyettes szóvivője egy, az ügyészség oldalára feltöltött videóban egyebek mellett arról beszélt, sokan bele se gondolnak milyen következményei lehetnek annak, ha ok nélkül hirtelen majdhogynem (vagy ténylegesen) állóra fékezik a kocsijukat egy másik jármű előtt.

Később azt is elmondta: az ügyészség vádindítványaival és fellebbezéseivel igyekszik úgy alakítani a joggyakorlatot, hogy mindinkább olyan ítéletek szülessenek a bíróságokon, amik fájnak az elkövetőknek. Mert a büntetőfékezők nemcsak önmagukra s az általuk „megbüntetni” kívánt közlekedőkre veszélyesek, hanem más vétlen autósokra is

Lapunknak nyilatkozva így fogalmazott:

– A Közúti veszélyeztetés igen súlyos bűncselekmény. Hiszen, aki minden ok nélkül hirtelen fékezésre kényszerít egy másik autóst nemcsak a saját és a másik autós életével játszik, és persze az utasaikéval, hanem az épp arra közlekedő más járművek vezetőinek és azok utasainak az életével is.

Lapunk korábban több olyan esetről is beszámolt, amikor két autós kakaskodásának vétlen áldozata lett. Emlékezetes lehet annak a motorosnak az esete, aki bár a megengedettnél gyorsabban hajtott, azért lelte halálát az autópályán, mert egy túlontúl öntudatos autós büntetőfékezéssel torolta meg, amiért egy tanulóvezető az autópályán szerinte indokolatlanul lassan hajtott. A tanulóvezető megijedt, félrerántotta a kormányt, ekkor ütközött össze a motorossal. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, de a végső döntés egyáltalán nem kedvezett a büntetőfékező autósnak.

A Közúti veszélyeztetés – a Btk. eme tényállásába ütköztethető a büntetőfékezés – akkor valósul meg, ha valaki a közúton vagy forgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, büntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Btk. 234§.] Akkor is leültetheti a bíróság akár három évre is az országúti önbíráskodókat, ha senki nem sérül meg a balesetben, sőt még csak nem is koccan a két autó.

Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a baleset okozója, ha a büntetőfékezés miatt bekövetkező balesetben valaki súlyos sérüléseket szenved, kettőtől nyolc évig küldhető rács mögé a bíróság, ha a manőverrel tömegszerencsétlenséget okozott, vagy ha a balesetben megsérültek súlyos egészségromlást vagy maradandó fogyatékosságot szenvednek.

A büntetés öttől tíz évig terjedhet, ha a büntetőfékezés miatt valaki meghal és tizenöt évig, ha kettőnél többen veszítik életüket, vagy halálos tömegszerencsétlenség történik.

Mielőtt széles körben elterjedtek volna az olcsó, ám már jó minőségű felvételeket készítő fedélzeti kamerák, a rendőrség többnyire a büntetőfékezés áldozatait büntette meg, mondván: nem tartottak kellő követési távolságot az előttük haladótól. Akiknek persze mindig alapos okuk volt a hirtelen fékezésre és a baleset miatt ők mosták a kezeiket.

A KRESZ kimondja: járművek másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elől haladó jármű mögött, annak hirtelen fékezés esetén is meg lehessen állni. Jellemzően ez volt a jogi alapja annak, hogy a rendőrség megbírságolta az előttük haladó autóba annak fékezésekor hátulról belerohanó autó vezetőjét.

Azóta már rendőrség is elismerte, egyáltalán nem zárható ki, hogy korábban olyan autósokat is megbírságoltak, akik valójában büntetőfékezők áldozatai voltak.

Pedig a KRESZ azt is előírja, hogy a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak akkor szabad, ha ez a személy- és vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. Azt azonban korábban az esetek többségében nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy volt vagy sem a KRESZ szerint is elfogadható indoka annak, hogy valaki hirtelen fékezett. A fedélzeti kamera nélküli autók világában nagy szerencse kellett ahhoz, hogy valaki egy bekamerázott úton váljék büntetőfékezés áldozatává, ahol némi szerencsével bizonyítható az ártatlansága.

Dr. Mónok Andrea elmondása szerint a büntetőfékezők napjainkban is megpróbálják megmagyarázni, hogy miért fékeztek hirtelen. Úthibákra hivatkoznak jellemzően vagy, hogy valamilyen állat kiszaladt eléjük az útra.

– Amikor kiderült, hogy a megbüntetett autón vagy a mögötte haladón volt fedélzeti kamera és annak a felvételén nyoma sincs semmiféle állatnak, módosítják a vallomásukat. „Úgy tűnt, mintha átfutott volna…, hirtelen mintha lett volna ott valami…” – monda a Somogy Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Azt, hogy bosszúból, megtorlásból fékeztek, csak kevesen ismerik el elsőre, de erre is volt már példa.

Bár az utóbbi időben számos eset jelenik meg a médiában, a büntetőfékezéseknek még nincs olyan kialakult bírói gyakorlata, mint az ittas vezetésnek. Még formálódik az ítélkezési gyakorlat. Még nem jellemző, hogy letöltendő szabadságvesztésre ítéljék a büntetőfékezőket, hacsak nem okoznak halálos balesetet. Még nem. De az ügyészi vádemelési-fellebbezési gyakorlat célja az, hogy egyre szigorúbb ítéletek szülessenek. Végül is itt egy szándékos bűncselekményről van szó.

Az ügyészség – dr. Mónok Andrea szerint – az eset összes körülményeit mérlegelve minden esetben azt próbálja elérni, hogy olyan büntetést kapjanak a büntetőfékezők, aminek van tényleges visszatartó ereje. A felfüggesztett szabadságvesztés, az olyan összegű pénzbüntetés, amit az érintett már nem tud csak úgy, csikkzsebből kifizetni, aminek a hiánya már érzékelhető a családi költségvetésben, és az alkalmasint több évre szóló vezetéstől eltiltás ilyenek lehetnek.

Ma még automatikusan nem vizsgálják a büntetőfékezők vezetési alkalmasságát. Ettől még senki nem bízzon abban, hogy ez tartósan így is marad. Végül is, akkor kérdőjelezhető meg a vezetésre alkalmassága annak, akit annyira fel tud dühíteni egy előtte túl lassan haladó másik autó, hogy képes csak azért elébe vágni, hogy aztán állóra fékezze a kocsiját a másik előtt.

 F.Gy.A.