Sokan túlértékelik a saját és az autójuk képességét

Tavaly augusztusban még lényegesen rosszabb képet mutatott a hazai közlekedésbiztonság, mint 2017 azonos időszakában. Azonban a szeptembertől bevezetett intézkedések hatására megfordultak a trendek. Nyugalomra azonban még semmi ok. Ezért a rendőri szigor is folytatódik.

Kettősség jellemezte a közlekedésbiztonságot 2018-ban – mondta lapunknak Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője. Augusztusig szinte folyamatosan, és drámaian romlott a helyzet, 2017 azonos időszakához képest már 30-cal többen haltak meg közlekedési balesetekben az utakon.

– Nyilvánvaló volt, hogy változtatnunk kell az addigi forgalom-ellenőrzési gyakorlatunkon, különben csak tovább fog nőni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek már amúgy is nagy száma – fogalmazott Óberling József. Később Óberling emlékeztetett: A gyorsan romló közlekedésbiztonsági helyet miatt jelentették be szeptember elején, hogy a jövőben nem jelenti be előre a rendőrség, hogy mikor hol mérik az autók sebességét.

Óberling ezredes ezzel egyidejűleg egy rögtönzött sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a rendőrség a jövőben civil autókból is mér majd sebességet, továbbá – ahogy az újságírók fogalmaztak később – „lesből” is, azaz a potenciális gyorshajtók szeme elől elrejtőzve is.

– Továbbra is etikus méréseket végeztünk! – szögezte le Óberling, ami szavai szerint azt jelentette, és azt jelenti ma is, hogy a rendőrség célja sokak rosszindulatú feltételezésével ellentétben nem a pénzbehajtás. – Nem mérünk például az útépítések után kint felejtett sebességet korlátozó táblák mögött és olyan helyeken sem, ahol azt a közlekedésbiztonság helyzete nem indokolja.

Arra a kérdésre, mi bizonyítja, hogy pusztán a rendőrség sebességmérési „politikájának” megváltozásának hatására csökkent szeptembertől jelentősen a személyi sérüléses és a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma, Óberling József csak annyit mondott: Nem történt semmi más, nem változott meg semmi, aminek a hatására ilyen változások történhettek volna a közlekedésbiztonság terén.

– Azok a változások, amelyeknek az év közben tanúi voltunk inkább a balesetek számának növekedését indokolták volna az év harmadik negyedévében, nem a csökkenését – mondta a közlekedésrendészet vezetője. – Nőtt a tranzitforgalom és nőtt a Magyarországon forgalomba helyezett autók száma is. 2018-ban 58 millióan léptek be Magyarországra, 7,8 százalékkal többen, mint az előző évben. Az országba belépő autók száma 5,3 százalékkal nőtt, 19,8 millió gépjárművet regisztráltunk. És mindeközben 3,3 százalékkal nőtt a forgalomban lévő magyar gépjárművek száma is.

De, ha ilyen kedvező és ennyire nagy hatással volt a baleseti statisztikára, hogy a rendőrség szeptember óra már nem jelenti be mikor és hol mér sebességet, korábban miért volt szükség előre közölni a gyorshajtókkal, hogy hol kell betartaniuk a szabályokat, ha nem akarnak több tízezer forintos bírságot fizetni? Végül is a KRESZ előírásait nemcsak a rendőrök orra előtt kell betartani, és a betörőknek sem szól előre senki, hogy éppen merre járőröznek a rendőrök!

Felvetésemre Óberling József azt mondta: a rendőrség gesztust akart gyakorolni. Korábban a folyamatosan és jelentősen javuló baleseti helyzetet – a javulni látszó közlekedési morált – úgy értékelték, hogy az emberek megértették: a közlekedési szabályok betartása mindannyiunk közös érdeke. Jól reagáltak az emberek a jogszabályi változásokra és a rendőrségi intézkedésekre, aminek meg is lett az eredménye. Úgy gondoltuk, mondta az ezredes, ilyen körülmények között mi is tehetünk gesztusokat. Ezek egyike volt, hogy előre nyilvánosságra hoztuk, hol és mikor számíthatnak sebesség ellenőrzésre az autósok.

– Tavaly valami megváltozott – mondta Óberling ezredes –, és újra növekedni kezdett a balesetek száma. Nem tudjuk mi az oka, de szeptemberig egyértelmű volt a trend: egyre többen sérültek és haltak meg az utakon. Aggasztó volt a helyzet. Azt követően, hogy – ha úgy tetszik: bekeményítettünk –, a közlekedésbiztonság ismét látványos javulásnak indult.

Míg szeptember elején 2017 azonos időszakához képest 30-cal több halálos áldozatot követeltek a közúti balesetek, végül 2018-ban összesen csak néggyel vesztették többen az életüket az utakon, mint egy évvel korábban.

– Úgy tűnik a kedvező tendencia az első két hónapjában is    folyatódott – mondta Óberling József. – Annak ellenére is, hogy egy szabálytalan előzés miatt történt már az idén egy hét emberéletet követelő baleset Győr-Moson-Sopron megyében, a 81-es főúton, s egy három halottas közlekedési tragédia Bács-Kiskunban, ez utóbbiban az elsődleges vizsgálat szerint az alkohol is szerepet játszott.

Bár a balesetek kétharmadát a személygépkocsi-vezetők okozzák, az utóbbi időben egyre több esetben állapítják meg gyalogosok és kerékpárosok felelősségét. Pedig, a közhiedelemmel ellentétben ők sem szankcionálhatatlanok, még ha nem is igen látni az utakon, az utcákon kerékpárost, vagy például a lámpa tilos jelzése ellenére, esetleg a zebrától távol az úttestre lépő gyalogost megbírságoló rendőröket.

– Jómagam biztatom a kollégáimat, hogy a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők szabálytalanságai mellett se menjenek el szó nélkül – mondta Óberling ezredes. – Végül is, egy baleset esetén ők azok, akik a legsúlyosabb sérüléseket szenvedhetik el, akiknek szerencsétlen esetben az életükbe kerülhet a figyelmetlenség.

Óberling ezredes elismerte: a rendőrség is tehetetlen az utcán hangos zenét hallgatva, a külvilágról megfeledkezve sétálókkal, kerékpározókkal szemben.

– Ez egy viszonylag új jelenség nálunk, amivel szemben azonban sajnos nincs lehetőség a hatékony rendőri fellépésre – jegyezte meg Óberling József. – Nem mehet oda a rendőr minden fül- vagy fejhallgatóval sétálóhoz, kerékpározóhoz, nem figyelmeztetheti, hogy ne hallgassa túl hangosan a zenét.

A közlekedésrendészet vezetője szerint a családok tehetnének a legtöbbet az ilyen helyeztek megelőzése érdekében, valamint a baráti közösségek és a média. Utóbbi teszi is a dolgát, beszámol a zenehallgatás miatt bekövetkezett tragédiákról és támogatja a rendőrség – Ne légy zombi! –, kampányát, melyben megpróbálják felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy az életükkel játszanak, amikor olyan hangosan hallgatnak zenét, hogy még a közvetlen közelből rájuk kiáltók hangját sem veszik észre.

Óberling elmondta, nem egyszer megtörtént, hogy a zombiként közlekedőket a körülöttük állók megpróbálták figyelmeztetni, visszarántani a közeledő vonat, HÉV vagy autó elől, de annyira belefeledkeztek a zenébe, hogy még csak nem is reagáltak a figyelmeztetésekre. A sajtó már nem egy ilyen esetről beszámolt. Egyelőre úgy tűnik, nem sok sikert értek el a zombijelenséggel szemben.

És akkor még nem beszéltünk, az utcai mobilozásról: sokan úgy lépnek le a járdáról az úttestre, hogy fogalmuk sincs pirosat vagy zöldet mutat-e a lámpa, talán még arról sincs, hogy hol vannak éppen, mert gyaloglás közben is sms-t írnak, vagy valakinek a Facebook-posztját olvassák éppen.

Ezeket az eseteket nem számítva a legfőbb baleseti okok évek óta változatlanok: Első a gyorshajtás, a második és a harmadik az előzési és a kanyarodási szabályok megsértése. Óberling ezredes szerint nem a közlekedők szabályismeretével van baj. A döntő többség ismeri a KRESZ előírásait, tudja hogyan kell előzni, mit kell tenni irányváltoztatás esetén. Többnyire az okozza a tragédiákat, hogy sokan túlértékelik a saját képességeiket és az autójuk teljesítőképességét is.

– Nehéz megmagyarázni – mondta Óberling ezredes –, miért kezd valaki előzésbe akkor, amikor tisztán látható, hogy a szembe jövő sávban már igencsak közeledik egy másik jármű. Előfordult, sajnos láttunk rá már példát, hogy a sofőr előzés közben telefonált, vagy éppen videofelvételt készített, megörökítette a saját és a vele utazók halálát. Más esetekben egyszerűen csak bízott abban, hogy még befér az előzött jármű elé, vagy hogy a szembejövő majd kellőképpen lelassít ahhoz, hogy befejezhesse az előzést.

Az esetek többségében nem derül ki, hogy mi történt. Ha nem marad fenn épen a videofelvétel, ami alapján rekonstruálni lehet az esetet és a környéken nincsenek közterületi kamerák sem, még akkor is titok maradhat a baleset valódi oka, ha a részesei túlélik a tragédiát. Senki nem áll a rendőr elé, hogy „éppen sms-t írtam, és nem vettem észre, hogy áttértem a szembe jövő sávba”.

Ma már sok autóban fedélzeti kamera is működik, és mind többen vannak, akik a kirívóan veszélyes, de legalábbis őket nagyon felbosszantó közlekedési szabálysértésekről készült felvételeket nemcsak a médiának küldik el, hanem a rendőségnek is. Ha a felvételt beküldő megadja az adatait (azokat kérésre zártan kezelik), és pontosan megírja, hogy hol és mikor készült a felvétel, a rendőrség eljárást indít az ügyben. A csak a médiának elküldött, ismeretlen helyen és időben ismeretlen körülmények között készült felvételekkel azonban nem igen tudnak mit kezdeni.

– Volt már rá példa, hogy egy nagy közfelháborodást kiváltó felvétel nyomán vizsgálódni kezdtünk és kiderült, hogy a tévében is bemutatott eset nem is nálunk történt, hanem Grúziában, évekkel korábban – mondta Óberling József.

Az ORFK Közlekedésrendészeti főosztályvezetője elmondta: 2019-ben folytatja a rendőrség azt, amit 2018 negyedik negyedévében elkezdett. Továbbra sem jelentik be előre a sebességmérések helyét és időpontját. És akit szabálysértésen érnek, bármit is követett el, számítson arra, hogy egyre kevésbé biztos, hogy megúszhatja a dolgot egy helyszíni bírásággal. A rendőrség mind gyakrabban állítja a szabálysértési hatóság elé majd azokat, akik súlyos szabálysértést követtek el. Ott pedig lényegesen nagyobb összegű bírságot is kiszabhatnak rájuk, mint a helyszínen.

– Nem a bevételek növelése a célunk – szögezte le Óberling József, azt azonban nem titkolta, hogy a szabálysértési eljárás azonnali megindításával azt szeretnék elérni, a szabályszegő érezze, hogy a tettének következményei vannak. Nem mindenkinek fáj, ha pár tízezer forintra megbírságolják. Azonban az már nekik is kellemetlen, ha a haverok vagy a barátnőjük mellől elviszik a rendőrök, néhány órát el kell tölteni a rendőrségen – attól függően, hogy hányan várnak előttük a sorban. Az utasai eközben malmozhatnak az autóban, vagy ahol éppen félreállították őket. Ez a gyakorlat sok notórius gyorshajtó számára már jóval nagyobb büntetés, ha úgy tetszik, sokkal jobban fáj, mint a pénzbüntetés, amit hitelkártyával gond nélkül kifizet.

Folytatódik a tranzitforgalom szigorú ellenőrzése is. A magyar és a román rendőrség együttes fellépésének hála egyre ritkábban látni roncsderbit az utakon, főleg az autópályákon.

– Az unió nyugati felébe olykor túlságosan is megpakolt pótkocsis autóval vagy éppen kisbusszal utazó román állampolgárok (de más országok polgárai is) mára megtanulták, hogy Magyarországra nem lehet akármilyen roncsautóval belépni – jegyezte meg Óberling ezredes. – Ahogy azt is, hogy út közben is számíthatnak ellenőrzésekre, és ha nem tartják be az előírásokat – és itt nem csak a KRESZ-re gondolok –, a bírságot nem lehet azzal megúszni, hogy csekket kérnek a rendőrtől, mert „nincs náluk készpénz”. A közúti ellenőrzést végző kollégáknál van POS-terminál, és lesz a jövőben is. Aki pedig nem tudja helyben kifizetni a helyszíni bírságot, azt bekísérik a területileg rendőrkapitányságra, ahol lefolytatják vele szemben a szabálysértési eljárást. Aztán majd magyarázza meg a munkaadójának, miért tartott négy-öt órával hosszabb ideig a fuvar.

F.Gy.A.