Száz autós közül 75 egyetértene a szakaszos sebességmérés bevezetésével

A közlekedők több mint a fele (52,6%) közepesnek, további egy ötödük (20,6%) rossznak ítéli a közlekedésbiztonság hazai állapotát a Századvég tavaly november 14-24 között 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A válaszadók elsöprő többsége indokoltnak tartja mind a fix, mind a mobil sebességmérők számának növelését és közel háromnegyedük az átlagsebesség-mérés alkalmazását is.

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány 2018. november 14-24 között 1001 ember megkérdezésével reprezentatív közvélemény-kutatást végzett Magyarország közlekedés-biztonságának megítéléséről. A közvélemény-kutatás eredménye az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottság hónlapján olvasható, http://baleset-megelozes.eu oldalon.

A vizsgálat eredménye az alkalmazott módszer alapján csak plusz-mínusz 3,1 százalékkal térhet el attól, amit az ország teljes (felnőtt) lakosának megkérdezésével kaptak volna, ezért nem túlzás azt állítani, hogy híven tükrözik az emberek közlekedésbiztonságról és egyes, a közlekedők életét, testi épségét és autóik biztonságát fenyegető jelenségekről alkotott véleményt. Pontos képet ad továbbá arról is, hogy milyen lépéseket tartanának szükségesnek a közlekedés biztonságát leginkább veszélyeztető jogsértések elkövetőivel szemben.

A megkérdezettek 52,6 százaléka közepesre, 20,6 százalékuk viszont csak elégségesre osztályoztak a hazai utak biztonságosságát – derül ki a Századvég felméréséről. A válaszadók 5,5 százaléka elégtelenre. Még a közlekedők negyede sem tartja jónak (27,6%) a közlekedés-biztonságot, kiválónak pedig a megkérdezetteknek csupán a 3,2 százaléka minősítette azt.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók 49,4 százaléka „nagyon szükségesnek” tartja a közutak forgalmának fokozottabb felügyeletét. Közel 40 százalékuk mondta azt, hogy a közúti ellenőrzések és a sebességmérések számának növelését inkább szükségesnek tartja, mint nem. Az „inkább nem szükséges” a fokozottabb ellenőrzés az utakon és az egyértelmű „nem szükséges” válaszok aránya együttesen sem érte el a 10 százalékot.

Magyarországon gyakori a gyorshajtás. Nagyon gyakori. Nemcsak a közlekedési rendőrök állítják ezt ma már, a Századvég által kérdezettek 60,7 százaléka is úgy fogalmazott, hogy „nagyon gyakran” lépik túl a sofőrök a megengedett maximális sebességet. Az összes válaszadó 34,4 százaléka inkább gyakori (mint nem) problémaként beszélt a gyorshajtásról. Összességében a megkérdezettek 95,1 százaléka vélte úgy, hogy a gyorshajtás igen is napi rendszerességgel jelen van az utakon.

Összehasonlításul nézzük meg még, mint mondanak az emberek két másik, szintén sokakat irritáló, másokat veszélyeztető szabályszegésről. A megkérdezettek 86,4 százaléka mondta azt, hogy „nagyon veszélyesnek” tartja, ha egy sofőr vezetés közben kézben tartott mobiltelefont használ, és 11,7% forgalmazott úgy, hogy veszélyesnek tartja azt. Az előzés és a folyamatos haladás a leállósávban a válaszadók 82,8 százaléka szerint nagyon veszélyes és 13,3 százaléka szerint „inkább veszélyes”.

Mindezekből következik, hogy a gyorshajtás közlekedők szerint is az őket leginkább fenyegető, vagy őket leginkább irritáló szabályszegések közé tartozik, ami ellen – mint az a későbbi válaszaikból egyértelműen kiderült: határozott fellépést várnak el.

De mielőtt még rátérnék arra, hogy mit kívánnak a közlekedők, érdemes megemlíteni két olyan közlekedési szituációt, amelyekről a válaszadók több mint kétharmada azt mondta, hogy azokat már – gyakran vagy kevésbé gyakran, de – személyesen is megtapasztalta. Az egyik, amikor egyesek majdhogynem satuféket nyomnak közvetlenül a fix sebeségmérők előtt, majd padlógázzal hajtanak tovább. A megrendezettek 46 százaléka szerint gyakran előfordul az ilyesmi, 41 százalékuk szerint előfordul, és mindösszesen csak a válaszadók tizede mondta azt, hogy ő ilyenről még nem is hallott, ilyet még nem is látott.

A másik nagy számban előforduló szabályszegés az, amikor ámokfutók az autópályán le akarják tolni az adott útszakaszon megengedett maximális sebességgel haladókat az útról.  A közlekedők közel negyede (24%) szerint nagyon gyakran megtörténik ilyesmi az autópályákon. Ugyanakkor az összes megkérdezett 44,4 százaléka mondta azt, hogy ezzel a jelenséggel, gyakran találkozik a sztrádáinkon.

Fotó: Iró Zoltán

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 49,4 százaléka nagyon indokolnak tartja a közúti forgalom ellenőrzésének fokozását, 39,9 százalékuk inkább szükségesnek tartja a szabályszegők (elsősorban a gyorshajtók, az agresszív, másokat veszélyeztető autósok) kiszűrését és mindösszesen a válaszadók 2,8 százaléka vélte úgy, hogy nincs szükség semmiféle szigorításra.

A közlekedők többsége (50,8%) azokra az utakra is kiterjesztené „a korszerű technikai eszközökkel végzett rendőri ellenőrzéseket”, ahol ma még ilyen ellenőrzés nincs. 33,8 százalékuk tartotta szükségesnek az automata sebességmérő kamerák számának növelését. A válaszolók 12,1 százaléka (elsősorban a fiatalok vélekedtek így) a szabálysértési bírságok összegének felemelésével orvosolná a problémát.

A válaszadók 81,2 százaléka tartja indokoltnak a fix telepításű, 77 százalékuk a mobil sebességmérő kamerák számának növelését. Ugyanakkor 74,7 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a közlekedésbiztonság javítása, a halálos és súlyos kimenetelő balesetek számnak csökkentése érdekében szükségesnek tartaná – ahol ez technikailag kivitelezhető – az átlagsebesség-mérés bevezetését. A válaszadók 62 százaléka azt is fontosnak tartaná azonban, hogy növeljék az olyan eszközöknek az arányát, amelyekkel a hatóságok a mostaninál hatékonyabban deríthetnék fel a közlekedési szabálysértéseket. (Forrás: baleset-megelozes.eu)

F.Gy.A.