Hogy utazhatna kevesebb áru közúton?

• Az áruszállításban a közúti szállítmányok mennyisége 4-5-szöröse a vasútinak.
• A szektor zöldítésére, az áruk sínekre terelésére tett uniós és nemzeti erőfeszítések ellenére az utóbbi években tovább csökkent a kötöttpálya részaránya.
• A közút tehermentesítése érdekében új technológiákkal: drónokkal, járdarobotokkal juttatnák el az árut a végfelhasználókhoz.

Minden autós tudja, hogy hétköznapokon az autópályák külső sávját kora reggeltől késő estig többnyire a negyven tonnás szállítójárművek foglalják el. Ez igaz szinte egész Európára, hiszen a kamionok juttatják célba a gyárakba szánt alapanyagoktól és alkatrészektől a boltok polcaira kirakott árukig szinte mindent.

Ugyanakkor ez kényszermegoldás, hiszen kötöttpályán kevesebb környezetkárosítással, a közlekedésbiztonság szempontjából is kedvezőbben lehet célba juttatni a szállítmányokat. Ráadásul a nemes cél érdekében az államok és maga az Európai Unió is jelentős kedvezményekkel, támogatásokkal segíti a vasúti áruszállítást. Ennek ellenére az elmúlt években az európai vízi és vasúti árufuvarozás teljesítménye több mint 10 százalékkal csökkent a kontinensen, így teljesíthetetlennek tűnik az az uniós célkitűzés, miszerint 2030-ig a nagy távolságú közúti fuvarok 30 százalékát áttereljék vasútra. A magyar helyzet sem jobb: a KSH adatai szerint a vasúti áruszállítás teljesítménye évtizedek óta nagyságrendileg negyede a közúténak, és nem látszik emelkedő tendencia.

Mit lehet tenni, ha a vasút – különböző gazdasági, technológiai, szabályozási okokból – Európában nem képes több árut átvenni a közúttól?

Az egyik nagy európai kézbesítési platform most új kezdeményezést indított az európai logisztikai közúti biztonság javítása érdekében. A cég a kézbesítő szolgálata által alkalmazott különféle gyakorlatokat ismertette, amelyek célja a közutak biztonságosabbá tétele hat európai piacán: Magyarországon, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Csehországban és Ausztriában. A cég felszólította a logisztikai ágazatot, hogy kutassanak fel olyan előremutató technológiákat, mint a drónok és a szállítórobotok.

– A drónok és a szállítórobotok integrálása a logisztikai láncba jelentős javulást eredményez a közúti biztonság terén – mondta cég egyik vezetője a Zag Dailynek. – Fontos eredmény először is a közúti forgalom csökkenése. Azzal, hogy a szállítások egy részét a hagyományos járművekről légi drónokra és járdarobotokra helyezik át, csökken a szállítójárművek száma az utakon. Ez az átállás segít csökkenteni a forgalmi torlódásokat, és a személyi sérüléses balesetek valószínűségét. Az olyan autonóm szállítórendszerek, mint a földi robotok, a közlekedési szabályok betartására vannak programozva, és érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek észlelik és elkerülik az akadályokat, biztosítva a biztonságos működést.

A cég próbaképpen drón- és robotkiszállításokat indított Svédországban, és tervei szerint kiterjeszti működését közép-kelet-európai piacaira, így hazánkra is. Egy mobilszolgáltatóval és egy dróngyártóval együttműködve a kézbesítési platform elindította első drónos kiszállítási szolgáltatását Stockholm külvárosában található területeken. Az ügyfelek mobiltelefonos alkalmazáson keresztül adják le rendeléseiket, és a drónok közvetlenül az ingatlanukra szállítják az ételeket. A drón leengedi a csomagot az ügyfél kertjébe, biztosítva, hogy a leadás során ne tartózkodjon alatta ember. A cég emellett együttműködik egy svéd autonóm kézbesítő céggel, hogy kézbesítő robotokat telepítsen a svéd fővárosban. Ezek a robotok felveszik a rendeléseket meghatározott élelmiszerboltokból, és három kilométeres körzetben kiszállítják azokat. A járdákon akár 6 km/h sebességgel is közlekednek, érzékelőket és kamerákat használva a navigációhoz. A kézbesítő vállalkozás elkötelezett amellett, hogy ezeket a technológiákat más piacokra is kiterjessze, azzal a céllal, hogy növelje a kiszállítás hatékonyságát és biztonságát.

N.V.