Hogyan éljük túl a hosszú utazást a nyári melegben?

A hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a közúti balesetek kockázata.
A légkondi nem mindenható, azonban, ha rosszul használják, veszélyes lehet.
A 16 fokra és maximális ventilátor teljesítményre állított klíma kockázata.
Az a sofőr, aki nem iszik elég vizet, majdnem úgy vezet, mint amelyik részeg.
A tele gyomor és a kaja kóma rendkívül veszélyes a közlekedésbiztonságra.

Fokozódó szívverés, egyre erősödő izzadás, fokozódó idegesség, növekvő agresszivitás.

Így hat a hőség az emberi szervezetre, s egyben ezek a hatások, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolhatják a gépjárművezetők vezetési képességét. Egyes felmérések szerint a hőség hasonló hatást gyakorol az emberi szervezetre, mint az alkoholos befolyásoltság. Ezért kell fokozott körültekintéssel felkészíteni a jármű mellett a benne utazókat is a hosszú utakra, például amikor nyaralni indul a család.

Szakértők szerint az emberek többsége 21-22 ℃ hőmérsékleten érzi komfortosan magát. Ezért javasolják például, hogy ennél melegebbre senki ne fűtse fel az otthonában azt a helyiséget, ahol a legtöbb időt tölti. A hálószoba hőmérséklete még hűvösebben, 18-19 fokon az ideális.

Fontos hangsúlyozni: ez általában igaz. Az egyes emberek hőérzete, hőmérséklet toleranciája között ugyanis jelentős lehet az eltérés. Vannak, akiknek már a 22 ℃ is meleg, másoknak még a 30 is hűvös.

Számos vizsgálat foglalkozott már azzal, hogy milyen hatással van a közlekedésbiztonságra, ha a hőmérséklet eltér az emberek nagy többsége számára ideálisnak tekinthetőtől. Kimutatták, 27 ℃-nál 6 %-kal, 32-nél 13-mal, míg ha a levegő hőmérséklete eléri a 33 ℃-t, már 33 %-kal nő a balesetek száma, ahhoz képest, amennyi 20-25 fok között történni szokott.

Ilyen meleg persze csak a légkondicionáló nélküli autókban van menet közben. A légkondicionáltakban legfeljebb csak induláskor, ha előtte nem szellőztették át és hűtötték le az utasteret, hanem azonnal elindultak, amint beültek az addig a tűző napon parkoló autóba. Azokban viszont más kockázatokkal kell számolni, mint például a nem kellő alapossággal tisztított légkondicionáló okozta fertőzések, vagy a légkondi által kiszárított levegő kellemetlen hatásai.

A négy leggyakoribb hiba, amit a nyaralásra menet elkövethetnek az autósok:

Induláskor minimálisra állítják a légkondicionáló hőfokszabályozóját.
Maximálisra tekerik a legkondi ventillátorát.
Magukra irányítják a legterelőket, ezzel gátolják, hogy a hűtött levegő körbekeringjen az utastérben.
Nem takarítják/takaríttatják ki a hűtőrendszert, nem cseréltetnek benne szűrőt a szezon kezdetén.

Ne feledjük: már 30 °C alatti külső hőmérsékletnél is nem egészen fél óra kell ahhoz, hogy az autó belseje akár 50 °C-nál is melegebbre melegedjen, ami már akár halálos kimenetelű hőgutához is vezethet. Ha leeresztik az ablakokat és kinyitják az ajtókat, a kocsi gyorsan átszellőztethető. Amennyiben ez után kapcsolják be a klímát, és egy ideig álló helyzetben járatják a motort, az utastér viszonylag rövid idő alatt elviselhető hőmérsékletre hűthető.

Addig azonban nem célszerű elindulni, amíg az autó belseje elviselhető (vagy inkább kellemes) hőmérsékletre le nem hűl. Már csak azért sem, mert akár már pár tíz méter múlva is adódhatnak olyan közlekedési helyzetek, amelyek megoldása maximális figyelmet kívánna a sofőrtől, de amire az utastérben uralkodó forróság lélektani és fizikai hatásai miatt a sofőr még nem biztos, hogy képes lesz.

Akik így indulnak útnak, így folytatják útjukat például egy benzinkútnál tartott hosszabb-rövidebb pihenő után, általában elkövetnek még egy hibát. Takarékossági megfontolásból beülnek a még forró autóba és azonnal elindulnak. „Útközben majd’ lehűti a légkondi a kocsit, csak haladjunk”. És, hogy ez így legyen – azaz, hogy az utastér gyorsan lehűljön – a lehető legkisebb hőmérsékletre állítják be a hűtést és a legmagasabb fordulatszámra a ventillátort. És mivel ettől még egy ideig nehezen elviselhető marad az utastérben a hőség, mindenki magára állítja a hozzá legközelebbi légterelőt.

Mindezek hatására azonban a kocsi lassabban hűl le (ellentétben azzal, ha a légterelőket úgy állították volna be, hogy az egész kocsit átjárhassa a lehűtött levegő), mert a lehűtött levegő nem tud keringeni, miközben a bennülők a jellemzően az arcukra irányított hűtött levegőtől könnyen megfázhatnak.

Nem jó megoldás az sem, ha induláskor „amíg a huzat ki nem viszi a kocsiból a forróságot” lehúzva tartják az ablakokat. Már lakott területen (50 km/h sebesség mellett is) könnyen huzatot kaphatnak az utasok, főleg, akik a huzatra különösen érzékenyek. Megfázás vagy az egész nyaralást tönkretevő fülfájás lehet a következménye, ha „természetes úton próbálják meg lehűteni az autó belsejét. Emellett a leengedett ablakok miatt nő a zajterhelés, ami önmagában is egy erős stresszfaktor, s mint ilyen tovább rontja a sofőr vezetési képességét.

Számos ajánlás lát napvilágot időről időre, mennyire szabad/kell lehűteni az autó utasterét. Olvasni különböző javaslatokat, hogy csak 10, maximum 15 fokkal legyen bent hűsebb, mint odakint. Nyilván mindenkinek más a kívánatos és kellemes hőmérséklet. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a légkondi nemcsak akkor okozhat gondokat, amikor az autóban ülünk és járatjuk.

Amikor valaki kiszáll egy túlságosan is lehűtött autóból a 30-35, vagy akár 40 fokos levegőre (tavaly voltak ilyen hőmérsékleti csúcsok és az előrejelzések szerint lehetnek az idén is, az erei hirtelen kitágulnak és leesik a vérnyomása, ami könnyen szédüléshez, ájuláshoz vezethet.

Fontos:

Senki ne akarjon az egészségen és a biztonságon spórolni. Még indulás előtt, amikor az autó még áll, állítsa be a kívánt hőmérsékletet, hűtse le az utasteret.
Utazás közben ne legyen se túl hideg, se túl meleg az autóban. Olyan hőmérsékletet igyekezzen beállítani mindenki, ami a sofőr számára a legjobb. Ha túl meleg az utastér, félő, hogy a gépjárművezető elbágyad, figyelme tompul és kiélezett közlekedési szituációban rosszul, vagy késve reagál, ami súlyos következményekkel járhat.
De túlmelegedni se hagyják az autót, mert a hőség fokozza a szívverést és az idegességet, minek következtében romlik a sofőr koncentráló képessége, és nő annak az esélye, hogy veszélyes helyzetben rossz döntést hoz vagy kapkodni kezd.

Nemcsak nyáron, de olyankor különösen fontos amikor hosszabb útra indul a család autóval, hogy előre tervezzék meg hol állnak meg egy kis pihenőre, enni-inni, kávézni, és hasonlókra. Az útiterv puszta létezése is nyugtatólag hat, és kiszámíthatóvá teszi az utazást. És segít elkerülni az olyan feszültségkeltő beszélgetéseket, mint például, hogy „…apuuu, mikor állunk mááár meg”.

Dr. Mohos András háziorvos szerint az is fontos, hogy senki ne igazítsa a szükségleteit az útitervhez. Épp az ellenkezője lenne a kívánatos. Veszélyes ugyanis, ha valaki csak azért nem iszik elegendő folyadékot (értelemszerűen nem alkoholt, sőt, ha egy mód van rá cukormentes italt), hogy ne kelljen megállni egy mosdó erejéig sem.

Ha a folyadékbevitel kisebb a kívánatosnál, annak hatására

fokozódik a fáradtság,
csökkent a koncentráció, továbbá
fejfájást, szédülést okozhat,
viszonylag rövid idő alatt nyugtalanná, zavarttá teheti az embert.

Néhány éve a Physiology and Behavior című tudományos folyóirat közzétett egy tanulmányt. Férfi vezetőket teszteltek szimulátorokban. Mindegyiküket kétszer vizsgálták, mindkét alkalommal két órán át kellett „autóúton vezetniük”. Egyszer úgy kellett vezetniük (a szimulátorban), hogy előzőleg elegendő folyadékot ittak – óránként 200 millilitert. Legközelebb úgy, hogy alig ittak valamit – óránként 25 millilitert.

Amikor elegendő folyadékot fogyasztottak, 47 balesetet idéztek elő, amikor igen keveset, a balesetek száma 101-re nőtt. A hibák aránya a két órában nőtt, az időintervallum utolsó negyedében csúcsosodott ki.

A szomjas sofőrök gyakran hasonlóan viselkednek az ittasokhoz. Ugyanolyan hibákat vétenek a forgalomban egy felmérés szerint, mint akik előzőleg megittak egy üveg bort. Baleset esetén jogilag csak annyi lesz köztük a különbség, hogy azért senkit nem büntetnek meg, ha nem ivott (elég vizet), azért viszont igen, ha alkoholt ivott, akár csak egy kortynyit is. Pedig mindkét magatartás súlyosan ön- és közveszélyes.

Ugyancsak fontos, hogy se éhgyomorra, se tele gyomorral ne üljön a volánhoz senki! Aki éhesen indul el egy hosszú útra (mondjuk épp azért, hogy útközben ne jöjjön rá a szükség, ne kelljen megállni), azt kockáztatja, hogy leesik a cukra, rosszul lesz, elvész az éleslátása, szédülés fogja el és koordinálatlan lesz a mozgása.

Tele gyomorral sem veszélytelen azonban a vezetés. Közismert a kaja kóma fogalma. A tele gyomor vért von el az agytól, ami a figyelem lanyhulásával jár, valamint azzal, hogy a sofőr akár el is szundíthat (sziesztázhat) vezetés közben. Egy felmérés szerint közvetlenül az étkezés után átlagosan 10 százalékkal romlik a sofőrök teljesítménye vezetés közben, döntően a kaja kóma miatt.

A kaja kóma kávéval némiképp enyhíthető. Mohos doktor azonban úgy véli, célszerűbb keveset enni a hosszú út előtt, akkor is inkább könnyű ételeket, lassan felszívódó szénhidrátokat – teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvicset, zabkekszet és hasonlókat. Főtt ételek esetében krumpli-hús kombinációk, tészta és rizs ételek helyett, bulgurt, kölest és hasonlókat, vagy zöldköretet és alacsony zsírtartalmú húsokat célszerű fogyasztani. Mindenképpen könnyű ételeket.

Dr. Mohos András arra is felhívja a figyelmet, hogy mindenki gondolja végig előre hogyan hatnak a különböző ételek a szervezetére, hogy ne kelljen túl gyakran és túl gyorsan megállni útközben… Ám csak azért, hogy ne kelljen kényszerpihenőt tartani, ne mellőzze az étkezést és a folyadékbevitelt.

Az orvos szerint a kávé rövid távon, például étkezés után ugyan hasznos lehet, de nem pótolja a pihenést. Senki ne higgye azt, hogy három-négy, menet közben megivott fekete biztosan képessé teszi arra, hogy levezessen több száz kilométert! Ráadásul a vezetés közbeni evés-ivás önmagában is veszélyes. És minél hosszabb utat tett már meg valaki, annál inkább.

Lehet, hogy már többször megtette, és soha nem került balesetveszélyes helyzetbe emiatt, mégsem célszerű kísérletezni. Mindig van egy első tévedés (amikor a kávék mégsem váltják ki a pihenést, amikor az utolsó falat közben kellene kitérni egy szabálytalan szembejövő elől), ami könnyen egyben az utolsó is lehet.

… mindenkit hazavárnak…!

F.Gy.A.