Hogyan is állunk? 2020. I-IX. havi baleseti helyzetjelentés

• Az év eddig eltelt időszakában a főbb baleseti mutatók kedvezően alakultak.
• A legfontosabb területen, a halálos áldozatok számában csaknem 25%-os csökkenés mutatható ki.
• Bár az év első hónapjai is jól alakultak, a koronavírus elleni védekezés, valamint a tavaszi hónapokban tapasztalt drasztikus méretű forgalomcsökkenés a baleseti adatokra is hatást gyakorolt.
• Érdekesség, hogy a vírusfertőzés elkerülése érdekében többen kerékpároznak, mégis kevesebb kerékpáros halt meg közúti balesetben.
• A gyérebb forgalmú utakon megnövekedett a gyorshajtók száma. Ezt a jelenséget nem csak hazánkban, hanem Európa számos országában észlelték.
• Szűk három hónap múlva kiderül, milyen közlekedésbiztonsági eredménnyel zárja Magyarország az évet, valamint az évtizedet.

Eltelt az év háromnegyed része. A még hátralévő három hónap meglehetősen fontos a hazai közúti közlekedésbiztonság értékelése szempontjából. Egyrészt kiderül, hogy 2020 a legsikeresebb év lesz-e a közúti közlekedésbiztonság vonatkozásában a baleseti statisztikai rendszer fennállása óta, másrészt december utolsó napján arra is választ kapunk, hogy a tavalyi és az idei eredményeknek köszönhetően sikerül-e teljesíteni (vagy megközelíteni) évtizedünk közlekedésbiztonsági célkitűzését, azaz felére (illetve közel a felére) csökkenteni a közúti halálos áldozatok számát a 2010. évi adatokhoz képest.

Mindezek még nyitott kérdések. Mindenesetre a szeptember végi baleseti adatok a hazai közúti közlekedésbiztonság további javulásáról számolnak be. Az Országos Rendőr-főkapitányság október első napjaiban gyűjtötte össze a területi szervektől beérkező adatokat. Ezek az adatok egyelőre előzetesek, azaz a balesetet követő 24 órás helyzetet tükrözik.

Az év első kilenc hónapjában a főbb baleseti mutatók igen kedvezően alakultak 2019 azonos időszakához képest. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 15,3%-kal csökkent (12 304-ről 10 423-ra), és a kedvező trend valamennyi súlyossági kategória terén kimutatható. A halálos közúti balesetek számában ugyanis 22,0%-os (369 helyett 288), a súlyos kimenetelű balesetek terén 13,4%-os (3 601 helyett 3 119), a könnyű sérüléses baleseteknél pedig 15,8%-os (8 334 helyett 7 016) csökkenés történt.

Az első számú közlekedésbiztonsági célkitűzés világszerte a halálos áldozatok számának csökkentése. Hazánkban ezen a téren kifejezetten kedvező változások történtek, hiszen 2020. január 1. és szeptember 30. között több mint száz fővel, 24,3%-kal kevesebben vesztették életüket az utakon, mint 2019 első kilenc havában (idén eddig 317, míg tavaly 419 közúti halálos áldozatot regisztráltak). A súlyosan sérült személyek száma 13,3%-kal (4 082-ről 3 538-ra), a könnyen sérülteké pedig 16,8 %-kal (11 862-ről 9 865-re) csökkent ugyanebben az időszakban.

Az ittasan okozott balesetek számában is 5,5%-os csökkenés mérhető (1 050 helyett 992 balesetet okoztak szeszesitaltól befolyásolt állapotban), míg ezeknek a baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya jelenleg 9,5%.

A fő baleseti okok sorrendjében az elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. A balesetek 34%-a a sebesség nem megfelelő alkalmazására, 23%-a az elsőbbségi szabályok megsértésére, 16%-a pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartására vezethető vissza. A személysérüléses közúti balesetek túlnyomó többségét, 63%-át a személygépkocsi vezetők okozták, őket második helyen a kerékpárosok követik, 13%-os aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 7%-át, a gyalogosok a 4%-át, az autóbusz vezetők pedig az 1%-át okozták. A motorkerékpárosok részaránya 5%, a segédmotoros kerékpárosoké pedig 4% a balesetek okozóin belül.

A 2020. év közúti közlekedésére, valamint a baleseti adatokra kétséget kizáróan jelentős hatást gyakorolt a koronavírus megjelenése, valamint az ahhoz kapcsolódó, március 11-től bevezetett kormányzati intézkedéscsomag. Ugyanakkor az idei eredmények hátterében egyéb tényezők is állnak. Erre utal, hogy már a különleges jogrend bevezetése és a hazai utak „elnéptelenedése” előtti hónapok adatai (azaz a január és a február) is kifejezetten jól alakultak: csökkent a halálos áldozatok száma, folytatódott az elmúlt évben tapasztalható kedvező tendencia. Az viszont tény, hogy március közepétől a közúti forgalom soha nem látott mértékben esett vissza, mert aki tehette otthon maradt vagy ritkábban közlekedett, illetve megváltoztatta utazási szokásait.

A bemutatott két grafikonon jól látható, hogy a tavaszi hónapokban (azon belül különösen áprilisban) mind a személyi sérüléssel járó közúti balesetek, mind pedig a halálos áldozatok száma jelentősen alatta maradt a tavaly regisztrált hasonló adatoknak. Ugyanakkor a korlátozások megszüntetését követően csökkentek ezek a különbségek, sőt, júliusban a balesetben meghalt személyek száma már az előző évi értékre emelkedett.

A kormányzati intézkedések, a preventív üzenetek és a „józan ész” hatása nem csak a közúti forgalom jelentős visszaesésében, hanem egyes mutatók alakulásában is nyomon követhető. Amellett, hogy kevesebben utaztak tömegközlekedési eszközökön, a személygépkocsikban szállított utasok száma is jelentősen csökkent. Utóbbit jelzi, hogy az ORFK Főügyelet napi jelentései alapján idén szeptember végéig összesen 53 fő vesztette életét gépjármű utasaként a tavaly ilyenkor mért 80 fővel szemben.

Meglepetéssel szolgál ugyanakkor a kerékpárosok helyzete. Egyértelműen érzékelni lehetett (és még ma is lehet), hogy a vírusfertőzés elkerülése érdekében egyre többen kerékpároznak az utakon. Ennek ellenére a kerékpáros halálos áldozatok száma korántsem nőtt, hanem 36 főről 21 főre csökkent. Ez minden bizonnyal a gépjárműforgalom drasztikus mértékű visszaesésére, a gépjármű általi elütések csökkenésére vezethető vissza.

És még egy érdekesség: a gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetek aránya a korábbi évek 30% körüli, de inkább az alatti értékéről 34%-ra emelkedett. Úgy látszik, hogy a gyér forgalom és az üresebbé vált utak sokakat csábítottak a haladási sebesség növelésére, és ennek sajnos meg is lett az ára. (Ezt a jelenséget egyébként Európa számos országában megfigyelték. Az áprilisi adatok alapján például Észtországban 22%-kal, Franciaországban 16%-kal, Dániában 10%-kal, Spanyolország lakott területen kívüli útjain pedig a fix kamerákkal ellátott helyszíneken 39%-kal nőtt a gyorshajtások száma).

A 2020. év utolsó negyedévébe léptünk, és hamarosan megtudhatjuk, milyen közlekedésbiztonsági eredménnyel zárja Magyarország az évet, valamint az évtizedet. Az uniós és egyben nemzeti célkitűzés akkor valósulna meg, ha a közúti balesetben meghalt személyek száma a 2010 évi 740 főről 2020 végére 370 főre csökkenne. Az előzetes adatok alapján szeptember végéig 317 halálos áldozatot követelt a közúti közlekedés, így a sikeres teljesítéshez a hátralévő időszakban a közúti halálozások számának 53 fő alatt kellene maradnia (ez havi átlagban 17 fős áldozatszámot jelent). Ha nagyon reálisak akarunk lenni, akkor beláthatjuk, hogy ennek az esélye viszonylag csekély, a tisztes eredmény elérésére ugyanakkor a lehetőség adott. Ha az eddigi kedvező tendencia az utolsó negyedévben sem változik meg, akkor 2020 minden bizonnyal a hazai közúti közlekedésbiztonság eddigi legsikeresebb éve lesz a halálos áldozatok alakulása szempontjából, és hazánk, ha nem is éri el, de jelentősen megközelíti az évtizedünkre meghatározott célkitűzést.  Ez persze nem működhet a közlekedők megfelelő hozzáállása, józansága és szabályokat tisztelő magatartása nélkül – a hátralévő három hónapban sem.

G.I.