Hogyan veszélyeztetheti egy autó a légi közlekedést?

• Nagyon ittasnak kell lenni ahhoz, hogy valaki rendőrautó kamerája előtt produkálja magát.
• A driftelés sport, de nem mindegy, hogy ki, hol, mikor, milyen autóval és állapotban űzi.
• A legkisebb repülőtér hófödte kifutópályája sem arra való, hogy autósok drifteljenek rajta.

Bár a vádemelésről szóló tudósításokban rendre „a rendőrautó kamerája előtt driftelő sofőrként”említik azt az ukrán-magyar kettős állampolgárságú 21 éves férfit, aki tavaly március 22-én késő este nem mindennapi „parkolást” mutatott be Budapesten, a Dózsa György út elején, szögezzük le: a manőver mindennek nevezhető, csak driftelésnek nem!

A driftelés az autó tökéletes uralásának és irányításának látványos demonstrálása, művelői szerint nemcsak sport, már-már művészet is, mivel a driftelő sofőrnek úgy kell uralma alatt tartania a járművet, hogy az lehetőleg egy pillanatig se haladjon tökéletesen egyenesen. Ehhez azonban nemcsak megfelelő autóra van szükség – a drifteléssel foglalkozók szerint nem minden típus alkalmas rá igazán –, hanem komoly felkészültségre, kifinomult technikára és jó idegekre.

És nem utolsó sorban józanságra!

A 21 éves fiatalember, aki – nem tudni, hogy ittassága vagy nem megfelelő helyismerete miatt alig százegynéhány méterre a VII. Kerületi Rendőrkapitányságtól egy ott parkoló rendőrautó kamerája és a két benne ülő rendőr szeme láttára mutatta be a driftelésre csak nagy jóindulattal emlékeztető manővert – a driftelés egyetlen követelményének sem felelt meg.

Nagy sebességgel érkezett a kanyarba, majd megpördült és mintha csak eleve így is akarta volna, a forgalommal szemben „leparkolt”. Aztán kiszállt, és megpróbált elsétálni, de a rendőrök, akik a manőverét viszonylag közelről nézték végig, utána mentek és előállították az illetékes rendőrkapitányságra.

Elfogása után nem tett vallomást. Nem árulta el honnan hová tartott, arról sem beszélt, hogy milyen megfontolásból parkolt le ott és úgy, ahogy a felvételen látható. Csak azt ismerte el, hogy ittasan ült a volán mögé, amit persze az intézkedő rendőrök szonda nélkül is megállapították. Nemcsak, hogy érezni lehetett rajta a szesz szagát, a mozgásán is látszott és a beszéde alapján is nyilvánvaló volt, hogy nem józan.

Az ügyészség a napokban emelt vádat a fiatal férfi ellen. Ekkor hozták nyilvánosságra a rendőrautó kamerája által rögzített felvételt is. Az ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bírság tárgyalás mellőzésével ítélje pénzbüntetésre a vádlottat és határozott időre tiltsa el őt a gépjárművezetéstől is.

Az indítvány meglehetősen visszafogott, az ittas vezetésért ugyanis akár két év börtönt is kaphatna „Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet. Feltéve, ha senki nem sérül meg az ittas vezetés következtében. [Járművezetés ittas állapotban. Btk. 236. §]

Ebben az esetben a fiatalembernek igen nagy szerencséje volt, hogy akkor éppen nem tartózkodott senki a közelben. Nem jártak arra gyalogosok, kerékpárosok, e-rolleresek, senki nem akart éppen beülni az autójába, vagy kiszállni onnan és más jármű sem közlekedett arra éppen. Így a manőverrel senkit nem veszélyeztetett közvetlenül, emiatt aztán fel sem vetődhetett a közúti veszélyeztetés lehetősége.

A törvény ugyanis úgy fogalmaz: „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” [Közúti veszélyeztetés, Btk. 234. § (1)]

A driftelés (még egyszer szögezzük le: amit a Dózsa György úti driftelő” produkált, nem az volt) az autó magabiztos és folyamatos uralását jeleni. Ő nem uralta a járművét, részegen valószínűleg nem is lett volna rá képes. A felvétel alapján valószínűbb, hogy inkább csak a szerencséjének, s nem a vezetési (driftelő) tudásának köszönheti, hogy nem tört össze senkit, nem gázolt el semmit és így csak az ittas vezetését kell majd fizetnie.

Annak is lehetnek azonban büntetőjogi következményei, ha valaki nem a főváros belterületén feszegeti autója és saját képességeinek a határait. Ugyancsak a napokban döntött az Egri Járási Ügyészség annak 34 éves férfinak az ügyében, aki még 2021 telén kiautózott a Gyöngyös-Pipishegyi Repülőtérre driftelni. A repülőtér északnyugati felén, az akkor éppen hóval borított füves kifutópályán végzett manővereiről egy drónnal felvételt is készített. Később épp ezt lett a veszte.

A driftelés közben az autója kerekei a havas, nedves, mélyen felázott talajban meglehetősen mély, hosszanti és körkörös nyomokat hagytak, melyek a hó elolvadása után láthatók voltak.

Ez esetben azonban nem pusztán esztétikai kérdés volt, hogy milyen nyomokat hagyott maga után az engedély nélkül driftelő autós, aki, ha kért volna, bizonyosan nem kapott volna engedélyt, hogy a repülőtér kifutópályáján drifteljen. És nem véletlenül.

A driftelés hatására a hivatalos ügyészségi megfogalmazás szerint „a repülőtér kifutópályájának felszíne megsérült”, amit persze az autós maga is érzékelhetett és érzékelt is az ügyészség szerint a manőverei közben. Ám azzal, hogy „összevissza felszántotta” a kifutópályát, veszélyeztette az ott esetleg fel- vagy leszállító gépek közlekedését, s ez által a légi közlekedésben részt vevők életét, testi épségét veszélyeztette.

A driftelő sofőr bele se gondolt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha egy kis gépnek kényszerleszállást kellene végrehajtania a felszántott göröngyös talajon és egy driftelés nyomán maradt barázda megdobja a leszálló gépet vagy megsérül miatta a kereke.

A Btk. úgy rendelkezik ez ügyben, hogy „Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. § (1)]

Azonban a büntetés ennél lényegesen súlyosabb is lehet, ha tettével másnak, vagy másoknak súlyos testi sértést, vagy maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget vagy halálos sérült okoz. Több ember halála vagy tömegszerencsétlenség okozása esetén például az ítélet már akár öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Vétség miatt azonban akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az elkövető akkor is, ha senki nem sérül meg, és az eljárás során bebizonyosodik, hogy az illető gondatlanságból veszélyeztette a a légiközlekedés biztonságát.

A Gyöngyös-Pipishegyi Repülőtéren driftelő (és ő tényleg driftelt – íme az ügyészség által közzétett felvétel) autós esetében az Egri Járási Ügyészség büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről határozott. Az ügyészség általában akkor dönt így, ha a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a feltételes ügyészi felfüggesztéstől a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható.

Kicsit hasonlít ez a döntés ahhoz, mint amikor valakit felfüggesztett szabadságvesztésre ítél a bíróság. Ha feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telik el, a gyanúsítottal szemben az eljárást az ügyészség megszünteti. Addig azonban Damoklész kardjaként lebeg a feje fölött a büntetőeljárás folytatásának lehetősége.

F.Gy.A.