Hogyan vezessünk ködben?

  • Ködben előzni nem ajánlott, különben úgy járhat, mint a videón látható mercedeses.
  • Miért dudálnak az autósok egyes országokban, amikor köddel beborított úton vezetnek?
  • A ködben bármi megtörténhet, még az is, hogy a tejfehér látkép jég borította utat takar.

Ha két szóval akarnánk válaszolni a címben felett kérdésre az így szólna: Ne így! A felvételen látható szabálytalan és veszélyes előzést a Budapesti Autósok Közössége egyik olvasója készítette a 81-es úton Mór és Bodajk között. A Mercedes kisbusz egyik pillanatról a másikra szinte a semmiből került elő és láthatóan nem sokon múlt, hogy összeütközzön a felvétel készítőjével.

A videó tanúsága szerint a manőver akkor sem lett volna kockázatmentes, ha a Mercedes vezetője szabályosan előz, ez esetben azonban erről szó sem lehetett, mivel a kisbusz a záróvonal ellenére kezdett egy kamionsor előzésébe kiszámíthatatlan, ezért korlátozott látási viszonyok mellett.

A környéket köd borította, ami a közlekedők talán legádázabb ellensége, talán még a jeges útnál is több veszélyt hordoz magában – mindjárt kiderül, hogy miért?

Mindenekelőtt tisztázzuk azonban, hogy mi is az a köd!

A köd valójában egy felhő a talajfelszín közelében. Hasonló kép tárul elénk ködben, mint amikor olyan hegyen kapaszkodunk felfelé, melynek a csúcsa lentről nézve eltűnik a felhők között. Amikor fenn vagyunk, pontosan ugyanúgy nem látunk szinte semmit , mint amikor lent az úton köddel borított úton autózunk.

Más megközelítésben akkor beszélhetünk ködről, ha „a felszín közelében lebegő felhőelemek miatt a látástávolság kisebb, mint egy kilométer”. Amennyiben hasonló okból a látástávolság ennél több, de öt kilométernél kevesebb, akkor párásságot észlelünk. Ha a talajközeli levegő oly mértékben le tud hűlni, hogy víztartalma kicsapódjon, akkor először harmat (vagy dér), majd köd képződik. Ugyanis, minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vizet tud „láthatatlanul”, vízgőz formájában magában tartani, a többletből pedig harmatcseppek vagy lebegő felhőelemek lesznek.

Nyugodt, hideg, felhőmentes, párás éjszakákon a felszín közeli légrétegek gyorsan hűlni kezdenek, így nedvességtartalmuk kicsapódik, és már ki is alakult a köd.

A ködréteg sokféle lehet, közlekedési szempontból azonban talán az a legveszélyesebb tulajdonsága, hogy jellemzően foltokban jelentkezik folyók, tavak közelében, zárt völgyekben, erdős területeken. És szinte bármely más helyen is, ahol az időjárási viszonyok egy adott pillanatban kedveznek a ködképződésnek. [Amit a ködről még tudni érdemes, dióhéjban itt elolvasható.]

Viszonylag pontosan előre jelezhető, hogy egy adott napon számítani kell-e ködképződésre, az azonban szinte megjósolhatatlan, hogy mekkora lesz a köd kiterjedése, sűrűsége és várhatóan mikor oszlik fel. Ezért javasolják a közlekedésbiztonsági szakemberek, hogy aki csak teheti inkább ne is induljon útnak ködben. Ha mégis elkerülhetetlen, mert munkába kell menni, az árut célba kell juttatnia, érdemes néhány szabályt megszívlelni és betartani. Csokorba szedtük a szerintünk legfontosabbakat.

  • Indulás előtt fontos ellenőrizni a gumik az ablaktörlők állapotát, az ablakmosó folyadék mennyiségét és minőségét (legyen ilyenkor már fagyálló az is), hogy működnek-e az ablakfűtések és az utastér fűtése. Ködben autózva pára csapódik az ablakokra, ezért már a ködös útszakaszhoz közeledve érdemes bekapcsolni a hátsó és ha van az első ablakfűtést is.
  • A kinti hideg és a benti meleg, valamint az utas(ok) által kilélegzett pára miatt az ablakok belülről is párásodhatnak. Fontos, hogy legyen valamiféle belső párátlanító, ennek hiányában az is megteszi, ha időnként résnyire leengedik az egyik ablakot.
  • Ködben célszerű a szokásosnál is lassabban, és főleg nagyobb követési távolságot tartva vezetni, mivel a köd miatt kisebb távolságot látunk be, emiatt pedig romlik a szemünk távolság- és sebességbecslő képessége. Pillantsunk rendszeresen a kilométerórára, mivel a ködben az autónk sebességét sem érzékeljük ugyanúgy, mint normál látási viszonyok közepette. Márpedig egy köd borította úton különösen fontos, hogy a megengedettnél lassabban (de azért ne veszélyesen lassan) vezessünk! Közben azért legyünk arra is felkészülve, hogy bármikor hirtelen fékezésre, irányváltásra vagy akár megállásra is kényszerülhetünk.
  • Ne tapadjon rá senki az előtte haladóra! Bármennyire is csábító a lehetőség, hogy az ő hátsó lámpáit követve kényelmesen autózhat, ez a taktika rendkívül veszélyes. Könnyen az előttünk haladó csomagtartójában találhatja magát, ha az elől haladó fékezésére nem reagál kellően gyorsan. Márpedig ez könnyen megtörténhet. Hiszen az elől haladó félig vakon vezet – úgy, ahogy ön is vezetne, ha nem az elől haladó lámpáit figyelné, ilyenkor könnyen megtörténhet, hogy későn vesz észre egy akadályt, az utolsó pillanatban fékez vagy kerül ki valamit. Ilyenkor a rátapadó autósnak még annyi ideje marad lekövetni a „felvezetője” mozgását, mint amennyi ideje annak volt a fékezésre, kikerülésre.
  • A közlekedésbiztonsági szakemberek azt javasolják, ha valaki sűrű ködben kénytelen vezetni, ne hallgasson rádiót, ne is csevegjen az utasaival se, ha egy mód van rá, és kérje meg őket, hogy maradjanak csendbe. Ha a szemünkkel alig látunk, más érzékszerveinket, jelesül a fülünket kell segítségül hívni a tájékozódásban. Kicsit engedje le az ablakot és füleljen, jó eséllyel meghallhatja majd, ha közeledik ön felé valaki. Egyes országokban a ködben vezető autósok rendszeres dudálással figyelmeztetik a többieket a közeledésükre. Talán érdemes lenne nálunk is alkalmazni ezt a gyakorlatot. A KRESZ nem tiltja a hangjelzés használatát, ha azt az élet- és vagyonbiztonság védelme érdekében használják – márpedig a köd mindkettőt veszélyeztetheti.
  • Ködben a ködlámpa használata ajánlott. Nem a reflektoré, a fényszóró bekapcsolásával csak rontanánk a látási viszonyainkat. A ködlámpát a tompított fénnyel együtt kell használni akkor, ha a látótávolság száz méter alá csökkent.
  • Tartson jobbra, jobban, mint szokott, hogy biztosan ne hajtson át a szemből jövő sávjába.
  • Ha olyan sűrű a köd, hogy már a (kocsija) orráig sem lát, az első adódó alkalommal álljon meg egy biztonságos helyen, Parkolóban, földút torkolatánál. Fontos, hogy ha nem egy kiépített parkolóba áll be, hanem az útszélén akarja kivárni a köd feloszlását, ne kapcsolja le a lámpáit és ha az autóban marad (mert gyalogosan sem tud biztonságosabb helyre húzódni) ne kapcsolja ki a biztonsági övét és a biztonság kedvéért ne állítsa le a motort se!
  • Ködben célszerű tartózkodni az előzéstől – ha csak nem akar úgy, vagy sokkal rosszabbul járni, mint a bevezetőben bemutatott Mercedes vezetője! Ködös tájon akkor is érdemes kétszer is meggondolni, hogy belevágunk-e egy olyan veszélyes manőverbe, mint az előzés. A ködre az is jellemző ugyanis, hogy foltokban terül el a tájon. Ezért nemcsak előzni, gyorsítani sem célszerű amikor éppen kifutunk egy ködfoltból. Könnyen megtörténhet, hogy pár száz, vagy akár csak pár tíz méteren belül egy újabb ködfoltba futunk, és újra „semmit sem látunk”.
  • Fontos tudni, hogy a köd lecsapódik az aszfaltra és a hőmérséklettől függően víz- vagy jégbevonatot képez rajta. Ezért mondtuk korábban, hogy a köd több veszélyt rejt magában a jeges útnál is. A köd borította útról ugyanis nem látjuk előre, hogy jeges vagy „csak vizes”, bár sokszor a járhatóság tekintetében nincs túl nagy különbség a kettő között.
  • A ködben vezetés nagyobb terhelést jelent a szervezet számára, mint ha normál körülmények között autóznánk, ezért javasolják a szakemberek, hogy a ködben vezetők tartsanak gyakrabban rövid, 10-15 perces pihenőket.

F.Gy.A.