Ismeri Ön a 2-es szabályt?

• Ismét megkongatta a vészharangot a MÁV, az idén újra jelentősen nőtt az útátjárós balesetek száma.
• Nemcsak a nagy tömegük miatt hosszabb száz méterekkel a vonatok fékútja a közúti járművekénél.
• A legtöbb baleset az „én meg átérek a vonat előtt” hozzáállás és a türelmetlenség miatt következik be.
• A kevéssé ismert „2-es szabály” alkalmazásával csökkenthető a baleset kockázata az útátjárókban.

Drasztikusan, 30 százalékkal nőtt az idén az elmúlt év azonos időszakhoz képest az útátjárós balesetek száma a MÁV hálózatán. Mosóczi László, a MÁV Start vezérigazgatója ezért a Nemzetközi útátjáró biztonságtudatossági napon (június 6-án) sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a vasúttársaság Sín-tér címmel edukációs filmsorozatot indít a YouTube-csatornáján és figyelemfelhívó kampányba is kezd a további balesetek megelőzése érdekben.

Mosóczi hangsúlyozta: A vasúttársaság hibájából 16 éve nem történt közlekedési baleset. Minden út-vasút kereszteződésében történt tragédiáért a közúton közlekedők voltak a felelősek a vizsgálatok szerint.

A vezérigazgató elmondta: A Nemzetközi útátjáró biztonságtudatossági napon 52 helyszínen, mintegy 60 rendőr és 40 vasútbiztonsági szakember közösen tervezett útátjáró-ellenőrzéseket tart a nagyobb forgalmú, illetve a nagyobb kockázatú vasúti átjárókban.

Ahogy Mosóczi László kiemelte a sajtótájékoztatóján, a Sín-tér című film is [amit innen érhetnek el az érdeklődők] mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a vasúti szerelvények fékútja a sokszorosa a közúton közlekedő járművekének. Nemcsak a jóval nagyobb tömegük miatt, hanem azért is, mert míg a közúton a beton vagy aszfalt úton futó kerekeknek a gumiabroncs jó tapadást biztosít, az acél sínen futó acél kerekek tapadása (a közúton futó járművek kerekeinek a tapadásához képest) minimális.

Az útátjáróhoz közeledve a mozdonyvezetőknek esélyük sincs gyorsan (akár csak pár tíz méteren belül is) az ütközést elkerülni, ha egy gépjármű behajt az útátjáróba.

Molnár Péter 24 éve mozdonyvezető, ez idő alatt 8 gázolása volt. Két esetben személygépkocsit gyűrt maga alá az általa irányított szerelvény. A sajtótájékoztatón ő arról beszélt, hogy az ütközéssel járó semmihez nem hasonlítható csattanást, majd a baleset után terjengő szagokat nem lehet elfelejteni. Ahogy a balesetek okozta lelki terheket sem tudják a mozdonyvezetők könnyen maguk mögött hagyni.

Ahogy Mosóczi László vezérigazgató, úgy Molnár Péter mozdonyvezető is arra kérte az utakon közlekedőket, legyenek sokkal körültekintőbbek és szabálykövetőbbek.

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint sok életet menthetnének meg és sok sérülést előzhetnének meg a gépjárművezetők, és a többi közlekedő is, ha alkalmaznák a „2-es szabályt”! Mindig induljanak ki abból, mondta a pszichológus, hogy a vonat kétszer olyan gyorsan érkezik oda, ahol éppen tartózkodnak, mint gondolnák! És mindig kétszer olyan nagy a féktávolsága, mint gondolnák.

A rendőrség tapasztalatai szerint az útátjárós balesetekben érintett közúti közlekedők mind tisztában voltak azzal, hogyan kellett volna megközelíteni a vasúti kereszteződést. Erről beszélt a sajtótájékoztatón Berzai Zsolt alezredes, az ORFK balesetmegelőzési osztályvezetője. Elmondása szerint a balesetek okozóinak a 99 százaléka utólag pillanatnyi figyelmetlenséggel magyarázza, hogy miért hajtott be az útátjáróba, amikor már látnia kellett a közeledő szerelvényt.

Számtalan baleset a gépjárművezetők „még átérek” hozzáállása miatt következik be. Nem veszik tudomásul, hogy – mint arra, amikor a síneken átkelő Zerkovitz Dávid is felhívta a figyelmet, – az emberek általában nem képesek pontosan megbecsülni a közeledő járművek sebességét és távolságát.

Lapunkban is többször írtunk már arról, hogy az emberi szem és az agy a mozgó járművek távolságát jellemzően túl, a sebességét viszont alábecsüli. Veszélyes kombó ez, különösen akkor, ha egy több száz tonnás vasúti pályán, vaskerekeken guruló szerelvényről akarja valaki megmondani, mennyi hely kell neki a megálláshoz, azaz hol van az a pont, amikor még tényleg átérnek előtte.

A KRESZ e tekintetben azonban egyértelműen szabályozza a felelősség kérdését. A MÁV a szabályok betartását kéri az a közúton közlekedőktől. Azaz, hogy

• a vasúti átjárót mindig fokozott óvatossággal közelítsék meg.
• a jelzőlámpával, illetve csapórúddal felszerelt vasúti átjárókon még fokozott figyelemmel is csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
• a vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel haladjanak át.
• vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
• a vasúti átjáróba csak akkor hajtsanak be, ha teljes bizonyossággal meggyőződtek róla, hogy ki is tudnak hajtani onnan. Az „én még elférek a túloldalon feltorlódott autók mögött” hozzáállás életveszélyes.
• aki műszaki hiba, vagy bármilyen más okból kifolyólag az útátjáróban reked az autójával, szálljon ki és hívja a 112-őt. A rendőrség majd értesíti a MÁV-ot az átjáróban keletkezett akadályról, és akkor – ha még lehetséges – megállítják a szerelvényt. Aki viszont maga próbálja kiszabadítani, kihúzatni vagy kitolni a kocsiját a sínekről, az életét kockáztatja.

2022 a MÁV fekete éve volt. 211 baleset történt a vasúttársaság pályáin, ezekből 90 útátjáróban történt. 34-en vesztették életüket a vonatok és gépjárművek karamboljaiban. Emlékezetes, hogy volt, amikor négyen, öten, sőt egyszer heten is meghaltak egyetlen balesetben.

Az útátjárós balesetek 70 százaléka előre jelzett, sorompóval vagy fénysorompóval védett átjáróban történt, ahol a baleset idején jól működött a jelzőrendszer.

A sofőrök az ilyen esetekben általában azzal védekeztek, hogy elvakította őket a nap, és későn észlelték a tilos jelzést. Abban a pillanatban pedig úgy ítélték meg, hogy „még átérnek” a közeledő szerelvény előtt.

Nem vették figyelembe a pszichológus által javasolt 2-es szabályt!

Abban az esetben, ha valóban a nap homályosítja el a sofőr látását a szabályozás egyértelmű: amennyiben „a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat”.

2022-ben a MÁV megkongatta a vészharangot. A vasúttársaság és a mozdonyvezetők is nyílt levélben kérték az utakon haladókat, tartsák be a szabályokat, legyenek türelmesebbek, körültekintőbbek. Párhuzamosan a rendőrség is átfogó ellenőrzésekbe kezdett. Akciók sorát tartotta a vasút és a nem kevésbé balesetveszélyes HÉV vonalain.

Tavaly kevesebb baleset történt, ám az idei 30 százalékos növekedés arra sarkallta a MÁV-ot, hogy – amíg nem késő – figyelmeztesse a közlekedőket, hogy

…mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.