Itt a kátyúszezon: hogyan védheti meg az autóját?

• Milyen következményekkel járhat a kátyúba hajtás?
• Mi utal arra, ha nagy kár keletkezhetett az autóban?
• Miképpen dokumentáljuk a kátyúk okozta kárunkat?
• Miért nem tanácsos kátyúkárt sufnituningban javíttatni?

 

Tudja hogyan spórolhat meg több tízezer vagy akár néhány százezer forintot is akár? És hogy miképpen úszhat meg több órányi levelezést, ügyintézést a legegyszerűbben?

Hajtson a szokásosnál lassabban, körültekintőbben és lehetőség szerint kerülje ki a kátyúkat. Ha ez nem lehetséges, hajtson át rajtuk olyan óvatosan, ahogy csak a forgalom lehetővé teszi. Ellenkező esetben, ha szerencsés csak az autója abroncsai, rosszabb esetben a felnik vagy a futóművek bánják.

Elektromos autók (és az átlagosnál alacsonyabb padozatú, illetve az átlagosnál kisebb oldalfal-magasságú gumikkal szerelt járművek esetében) még súlyosabb károk is keletkezhetnek, amikor egy mélyebb kátyún áthajtanak. Sérülhet az alvázborítás, a kipufogórendszer, egyes szenzor, de az elektromos jármű magas feszültségű akkumulátora is.

Mért van nálunk annyi kátyú?

A kátyúképződés klasszikus forgatókönyve: a burkolat felületén repedés keletkezik például, mert a szemcsék kiperegnek a terhelés hatására. A repedéseken át a víz az úttest alsóbb rétegeibe szivárog, ahol évszaktól függetlenül is roncsolja az út szerkezetét, csökkenti a terhelhetőségét. A pálya egyre lazább és sérülékenyebb lesz.

Télen a burkolatba szivárgó víz megfagy, majd felolvad, aztán újra megfagy… Ez a folyamat egyre nagyobb mértékben roncsolja a pálya szerkezetét.

A burkolatok romlása nem arányosan követi a terhelést – egy túlterhelt kamion akár 10-16-szor gyorsabban rongálhatja az utat, mint egy személyautó.

De miért van nálunk több kátyú, mint hasonló időjárási körülmények és forgalmi viszonyok közepette egyes szomszédos országokban. A válasz a hazai úthálózat átlagéletkorában keresendő, ami 40 év felett van. Sok út ráadásul jóval kisebb forgalmi terhelésre épült, mint amilyen igénybevételnek ma ki van téve.

Elkezdődött a kátyúszezon. Akik rendszeresen autóznak megtapasztalhatták, egyre több kisebb-nagyobb úthiba nehezíti a közlekedést. És a számuk várhatóan tavaszig csak nőni fog. Ahogy a hosszuk, a szélességük és a mélységük is.

A kisebb repedések inkább csak bosszantók. Az autó menetzaja felerősödik, ráz is egy kicsit talán, de kárt többnyire nem okoznak az autóban. Már, ha a szélükről lepattanó, felverődő kövek nem karcolják össze a fényezést, nem repesztik meg a szélvédőt.

Vannak azonban olyan nagy, mély és hosszú/széles kátyúk is, amelyekbe (túlzás nélkül) veszélyes belehajtani a tengelytörés kockázata nélkül. Az abroncs szinte biztos, a felni nagy valószínűséggel megrongálódik, tönkremegy.

Az öt leggyakoribb kátyú okozta sérülés:

1. Defekt vagy lassú nyomásveszté Olykor csak órákkal később jelentkezik, ezért, ha egy kátyún áthajtva nagyot döccent az autó, érdemes aznap és másnap reggel többször vetni egy-egy pillantást a kerekekre.
2. Felni görbülés vagy repedé Hatására a felni pereme deformálódik, ami nemcsak nyomásvesztést okozhat, veszélyeztetheti a fékezést is.
3. Az abroncs oldalfalsérülé Amikor látható vágás, dudor (belső szerkezeti károsodás jele) vagy horzsolás látható a kátyúzás után a keréken.
4. Futóműkárosodás, ami jellemzően a lengéscsillapító, gömbcsukló, alsó lengőkar sérülését jeleni. Erről árulkodna, ha az autó a kátyún áthajtás után rázni, kopogni, kattogni kezd.
5. Kerékcsapágy vagy kormányalkatrész-károsodás, amire a leggyakrabban szokatlan, rendellenes zajok, vibráció, romló irányíthatóság utalnak.

A kár mértéke függ a sebességtől, a kátyú mélységétől és peremének meredekségétől (élességétől) a guminyomástól, az abroncs profiljától és az autó tömegétől. Még kisebb kátyú is okozhat komoly sérülést, ha nagy sebességgel hajtanak bele!

Tudta? Az alacsony profilú gumik (sportos autók, nagyobb felnik) különösen veszélyeztetettek: kevesebb a puffer a felni és az út között, így könnyebben sérül a felni és az abroncs oldalfala is.

Amivel számolni kell: Ha az abroncs sérül, még ha csak egy is, két újat kell venni, mivel egy tengelyen azonos minőségű és állapotú gumiknak kell lenni. Összkerék-meghajtású autókra pedig négyet. S ha a futómű is sérül, a számla könnyen több százezer forintra is rúghat.

Hogyan védheti meg az autóját a kátyúkároktól? A legjobb és legolcsóbb kátyúkár ami be sem következik. A gumisok és a felni szerelők azt javasolják, a kátyúszezonban:

• Vegyen vissza a tempóból! Főleg eső után, hóolvadás közben és rossz látási viszonyok mellett. A kátyú mélysége, ha azt víz borítja, nem látszik. Lehet, hogy széle-hossza alapján nem tűnik veszélyesnek, de mivel mély – a 10-15 centis kátyú sem ritka – mégis az…
• Tartsa karban a gumikat. Ellenőrizze a szokásosnál gyakrabban a nyomást. Az alacsonyan nyomású gumi kevésbé védi a felnit. Nagyobb az oldalfalsérülés esé
• Ha lehetséges kerülje ki a kátyút, de közben kerülje a hirtelen kormánymozdulatokat! Az éles manőverek veszélyesebb lehetnek, mint maga a kátyú. Ha nem lát esélyt a kátyúba hajtás elkerülésére, lassítson (de ne fékezze állóra a kerekeket.
• Jelentse be! A közútkezelőnek vagy a rendőrségnek az úthibát. Ha teheti, ne csak akkor, ha már belehajtott és kár érte.

Ha mégis kátyúba hajtott, ezeket tegye:

• Amint biztonságosan megteheti álljon meg!
• Fotózza le a kátyút (több nézőpontból) és a környezetét (mindent, ami alapján azonosítható a helyszín, utcanév, kilométerszelvény, útbeigazító táblák). Szüksége lesz a dokumentációra a biztosítónál.
• Amikor a kátyúzás után (lassan!) újra útnak indul figyelje meg az autó viselkedését (ereszt-e a gumi, húz-e valamerre az autó, rázkódik-e)

Árulkodó jelek, hogy az autója megsérült

Nem minden kátyúütés okoz azonnali látványos (nyilvánvaló) defektet. Sokszor csak később válik nyilvánvalóvá a kár – ezért fontos, hogy gyanús ütés után (amit egy veszélyesebb kátyún áthajtva érezhetünk a volán mögött) azonnal ellenőrizzük az autónkat

Öt jel, amiket, ha észlelne ne menjen tovább!

✗ Gyors nyomásvesztés vagy szivárgás

✗ Dudor, vágás vagy horzsolás az abroncs oldalfalán

✗ Erős rázás, kopogás vagy vibráció

✗ Kormány félrehúzása (geometria elállt)

✗ Repedt vagy láthatóan deformált (görbült) felni

Ha bármelyik jelet tapasztalja azonnal álljon meg. Kivéve persze, ha biztonságos helyre kell jutni (például az autópályáról leállósávba), de akkor is csak óvatosan, lassú tempóban. Hívjon segítséget, például az Autóklub Sárga angyalait, ilyenkor jobb, ha szakemberre bízzuk a döntés, hogy az autó saját kerekein képes-e még biztonságosan eljutni egy szervizig, vagy sem.

Mit tegyen, ha kátyúkár éri?

Akár van biztosítása, akár nincs bizonyítékokra lesz szüksége, hogy a kára a kátyú miatt keletkezett. Biztosítás hiányában az esetleges polgári perben, amit az adott út kezelője ellen indíthat, ha van biztosítása, akkor a biztosító fogja kérni a bizonyítékokat.

Ezért, amint biztonságosan megteheti

1. Álljon meg! Ne kockáztasson! A sérült felni, oldalfal vagy futómű komoly balesetet okozhat.
2. Fotózzon le mindent:

• Környezetet; utcanév, kilométerszelvény, tájékozódási pont (ha van), és a kátyú elhelyezkedését az úton.
• A kátyút több irányból, hogy látszódjon a mérete és mélysége egyaránt.
• Az autón keletkezett sérüléseket a felnin, az abroncson, alvázon (már amennyiben az ha látható)
• Ha volt víz a kátyúban, ami akadályozhatta, hogy azt időben észlelje mérje, becsülje meg a mélységét

3. Gyűjtsön össze egy bizonyítékokat: Tanúkat és az ő elérhetőségüket. Mentse el az autója fedélzeti kamerájának a felvételét külön is. Kérje el más arra közlekedők felvételeit is.
4. Ha baleset történt ne felejtse el kikérni a rendőrség helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvét.
5. Olyan műhelybe vigye az autót, ahol pontos kárfelmérést készítenek és számlát is adnak. A sufnituning most visszaüthet! Kell a „papír”, hogy milyen károkat állapítottak meg. Vagy meg kell várnia, amíg a biztosító szemlét tart az autó felett.
6. A javítási számlát mindenképpen őrizze meg.
7. Ne felejtse el bejelenti a kárt a biztosítójának és/vagy a közútkezelőnek!

Jó tudni: kátyúkárnál nincs fix összeg – általában a számlával igazolt javítási költség (plusz indokolt mentés/vontatás) térül meg. Az ügy kulcsa, hogy a káresemény és a kár közötti ok-okozati kapcsolat bizonyítható legyen.

A magyar jogi logika szerint nem kátyúszámhoz, hanem veszélyességhez kötődik a kezelő kötelezettsége. A közúti közlekedésről szóló törvény kimondja: a közút kezelője tájékoztatja a közlekedés résztvevőit a biztonságot és zavartalanságot jelentősen befolyásoló körülményekről.

Az országos közutak kezelésének szabályairól szóló rendelet előírja: a kezelőnek a veszélyes helyzet megszüntetéséről és jelzéséről haladéktalanul intézkednie kell – akár táblákkal, ideiglenes sebességkorlátozással, sávlezárással vagy tereléssel.

Motorosoknál a kátyú kiemelkedően veszélyes, mert „a stabilitási tartalék” jóval kisebb, mint autónál. Egy váratlan kátyúra futás könnyen bukáshoz vezethet.

Elektromos autóknál plusz károk és meghibásodási lehetőségek is felmerülnek a átlagos méretű és tömegű hagyományos autókhoz képest. Egy az autót alulról érő erősebb ütés után elképzelhető az autó alvázán lévő hatalmas nagyfeszültségű akkumulátor és/vagy a környezetének a sérülése.

Nem véletlen, hogy az NHTSA (amerikai közlekedésbiztonsági hatóság) súlyos, lítiumion-akkumulátoros sérülés gyanújánál külön óvatosságot kér: szivárgás/füst/szikra esetén azonnali szakmai segítség, biztonságos kezelés/tárolás szükséges.

Ha elektromos autóval fut valaki bele egy nagyobb kátyúba, mindenképpen vizsgáltassa meg az alvázat és az akkumulátor burkolatát is! Minél hamarabb, annál jobb!

 

F. Gy. A.