Januártól nem kell, de…!

• Január elsejétől nem kell vezetés közben magunknak tartani a jogosítványt és a forgalmit, de…!
• Ha egy közlekedési balesetben senki sem sérül meg, akkor nem is kötelező rendőrt hívni, de…!
• Elvileg a biztosítási ügyintézéshez sem kell magunknál tartani a jogosítvány és a forgalmit, de…!

„Január elsejétől vezetés közben a járművezetőknek nem szükséges maguknál tartaniuk a magyar hatóság által kiállított vezetői és forgalmi engedélyüket”. Ebből az is következik, hogy aki külföldön kiállított jogosítvánnyal vezet itthon, mert külföldön él, dolgozik vagy tanul, annak a külföldi jogosítványát viszont magánál kell tartania. Értelemszerűen maguknál kell tartaniuk a forgalmi engedélyüket azoknak, akik külföldön lajstromba vett autóval vagy motorral közlekednek Magyarországon, akkor is, ha magyar jogosítványuk van.

A könnyítés tehát csak a Magyarországon nyilvántartott járművekre Magyarországon kiállított jogosítvánnyal vezetőkre vonatkozik! Mindenki másnak továbbra is magánál kell tartani és rendőri intézkedés esetén át kell adnia a rendőrnek a szóban forgó okmányokat.

Január elseje előtt szabályszegést követett el, aki „otthon felejtette” a jogosítványát és/vagy a forgalmiját, amiért a rendőr akár meg is bírságolhatta. Azonban jó pár éve már legfeljebb figyelmeztetést kaptak a feledékeny sofőrök. Ennek az volt az oka, hogy az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően az intézkedő rendőrök másodpercek alatt ellenőrizni tudták az autót és – miután kiderült, hogy ki vezette azt – a sofőr identitását és közlekedési előéletét is.

A januártól hatályos szabályozás lényegében a már kialakult rendőri intézkedési gyakorlatot szentesíti. Korábban már többször foglalkoztunk azzal, hogy a rendőrök nem a plasztikkártya, hanem a nyilvántartóban tárolt adatok alapján állapítják meg, hogy az ellenőrzött sofőr vezetheti-e az adott autót vagy sem, s hogy egyáltalán vezethet-e, van e érvényes jogosítványa, nem tiltották-e el a közúti gépjárművezetéstől. Már csak ezért sem érdemes a feketepiacon jogosítványt vásárolnia annak, akit eltiltottak a vezetéstől. Mert, aki átad a rendőrnek egy hamis jogosítványt az esetleges közlekedési szabályszegésért járó szankciók mellé még egy büntetőeljárást is intéz magának közokirat-hamisításért.

Fontos hangsúlyozni, hogy a januártól életbe lépő új szabály csak Magyarország területére érvényes. Senki ne dobja ki, ne is süllyessze el egy fiók mélyére a jogosítványát, mondván, arra már úgy sincs szükség. Külföldön ugyanis jogszerűen nem vezethet nélküle, mivel a magyaron kívül egyetlen ország rendőrsége sem nézhet bele a gépjármű- és okmánynyilvántartásunkba.

Akitől Magyarországon a rendőr elveszi a jogosítványát, jó, ha tudja, a jogosítvány elvételének a tényét azonnal bejegyzik a nyilvántartásba, így, ha később – negyed vagy fél óra múlva – mégis tovább vezet, egy újabb rendőri intézkedés során már a járőrök azt fogják látni a számítógépük monitorján, hogy az illető érvényes vezetői engedély nélkül vezet, aminek súlyos következményei lehetnek ma már.

De mi a helyzet akkor, ha rendőri intézkedést nem igénylő (azaz személyi sérüléssel nem járó, tisztán anyagi káros) közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) néhány nappal a jogszabályváltozás hatályba lépése előtt közleményben figyelmeztette az érintetteket, hogy amennyiben balesetet okoznak továbbra is meg kell adniuk a kárrendezéshez szükséges adatokat.

Jó tudni, hogy a mostani jogszabály-módosítás nem változtat azon a törvényi előíráson, figyelmeztet a MABISZ, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat.

A kártérítési eljáráshoz elvileg elegendő a káreseményben érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. Azonban a biztosítói tapasztalatai szerint – áll a MABISZ közleményében – a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete például nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben. Az új autók tulajdonosai eszerint jobban járnak, ha minden okmányt, azaz nemcsak a jogosítványt és a forgalmi engedélyt, de még a kötelező felelősségbiztosítás meglétét bizonyító igazolást is maguknál tartják egy ideig.

„A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra, olvasható a MABISZ közleményében, hogy a kárbejelentésnek és a kártérítésnek nem elengedhetetlen feltétele ugyan, hogy a balesetben érintett járművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják, de az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti.

Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult nem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.

A biztosítók szempontja érthető, nem árt azonban tudni, hogy ha a felek rendőrt hívnak, a járőrök a hatályos törvények szerint nem korlátozhatják munkájukat az érintett személyazonosságának és vezetési jogosultságának tisztázására. Ha már ott vannak, intézkednek, megindítják a szükséges eljárást a baleset felelősének a megállapítása érdekében.

Tipikusnak mondható eset: az egyik autó be- vagy kikanyarodik a másik előtt, de mivel az a megengedettnél gyorsabban hajtott, a kanyarodó pedig nem volt elég gyors, összeütköznek. Ilyenkor, ha senki nem sérül meg, a felek megállapodhatnak, hogy mindenki rendezi a kárát a maga biztosítójával a CASCO-ja terhére. Már, ha van neki. Ha nincs, vagy ha valamelyik sofőr egoja felülírja a józan ész parancsát, miszerint „én is hibáztam, ő is hibázott, hagyjuk ki a rendőrséget az ügyből”, különben mindketten pórul járunk.

Ha azonban mégis rendőrt hívnak, a hatóság előbb-utóbb megállapítja, hogy az egyik fél gyorsan hajtott, a másik nem adott elsőbbséget a védett úton haladónak, és mindkettőjüket megbünteti.

A rendőrség e tekintetben ugyanazt a gyakorlatot követi, mint a büntetőeljárásokban. Nem egy esetről beszámoltunk már mi is, amikor az egyenesen, de a megengedettnél jóval gyorsabban haladó autó vagy motor előtt balra kanyarodó és ezzel a bírói ítéletek szerint baleset okozó jármű vezetőjét az elsőbbségadás szabályainak megsértéséért, a vele szemben száguldó „vétlen” sofőrt pedig gyorshajtásért ítélték el – már, ha túlélték a csattanást.

Ennek ellenére több ezren hívnak rendőrt tisztán anyagi káros balesetekhez. A rendőrség háromszor annyi személyi sérüléssel nem járó baleset helyszínén intézkedik, mint sérülésesnél! Ennek legfőbb oka a rendőrök tapasztalatai szerint épp az, hogy így nagyobb garanciát látnak a biztosítási kárrendezés gyors és méltányos lebonyolítására. Másfelől, a magukat vétlennek tartó részesek biztosak akarnak lenni abban, hogy akivel karamboloztak valóban az, akinek mondja magát, van jogosítványa, az autóval is minden rendben van. Ők így látják biztosítottnak, hogy ne húzódjon el a későbbi biztosítási ügyintézés!

Mindezek fényében érdemes végiggondolni: bár nem kötelező mégis, biztos, hogy nem akarja magánál tartani a jogosítványát és a forgalmi engedélyét?

A vonatkozó jogszabályok szerint a balesetben érintett feleknek meg kell adniuk az eset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat később rekonstruálható. A MABISZ ezt előrebocsátva közleményében rámutat:

„A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során”.

A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek nyilatkozatai elősegíthetik a gyorsabb kárrendezést. Tapasztalataik szerint a balesetben érintettek sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is.

A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: „Mindkét járművezető felelős”, illetve a „Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében a szerződő adószámát és a jármű rendszámát.

F.Gy.A.