Januártól szigorúbban büntetik a baleset helyszínén kamerázókat Németországban

• A baleset helyszínéről és az áldozatról való illetéktelen képfelvételek készítése elterjedt jelenséggé vált, az okos telefonok térnyerése is elősegítette ezt a folyamatot.
• A kamerázók gyakran a helyszínre kiérkező mentők és rendőrök munkáját is akadályozzák, ezáltal emberi életek kerülhetnek veszélybe.
• Korábban Németországban a kamerázókkal szemben kizárólag pénzbírságot lehetett kiszabni, melynek csekély visszatartó ereje volt.
• Tavaly azonban szigorítottak, és 2021. január 1-től az elkövető „gaffer” pénzbírsággal, valamint két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
• A jogalkotói álláspont alapján az emberi jogok nem szűnnek meg az egyén halálával, azok az elmúlás után is megilletik az érintettet, de kegyeleti szempontok is szerepet játszottak az új norma elfogadásában.
• Magyarországon is megfontolandó lehet hasonló szabályozás létrehozása, hiszen konkrét példák bizonyítják, hogy a jelenség sajnos hazánkban sem ismeretlen.

Először is le kell szögeznünk, hogy a kíváncsiság alapvetően az emberi természetből adódó, velünk született, természetes tulajdonság. Az általános érdeklődésnek azonban a humánum, az erkölcs, a tisztesség és a jogszabályok határt szabhatnak, illetve kell, hogy határt szabjanak. A baj akkor kezdődik, ha valakiben szenzáció iránti vágyból, vagy más, nehezen érthető okból lebomlanak azok a bizonyos „belső falak”, melyek darabokra törik az erkölcsi és a jogi normákat, és felülírnak minden empatikus érzést.

A napokban súlyos közlekedési baleset történt a németországi A3 autópályán, a frankfurti repülőtér közelében. Egy tehergépkocsi eddig még nem tisztázott okból hátulról belerohant két személygépkocsiba, amelyek forgalmi okból álltak a lehajtó sávban. A baleset két halálos áldozatot követelt. Egy 35 éves férfi már a helyszínen életét vesztette, míg egy 27 éves hölgy valamivel később, a kórházban halt meg az elszenvedett sérülésekkel ok-okozati összefüggésben. A rendőrség már a helyszínre érkezett, és az egyenruhások éppen a baleset területének lezárását, valamint a helyszín biztosítását végezték, amikor váratlanul megjelent egy fiatal férfi és kamerázni kezdte a roncsokat, valamint az úttesten fekvő áldozatot, miközben a rendőrök mozgását, intézkedését is akadályozta. Egy helyszínelő rendőr azonban alaposan megleckéztette a fiatalembert. Határozottan lépett fel vele szemben, majd társával együtt odakísérte a már letakart holttesthez, hogy nézze meg közelebbről, ha már annyira kíváncsi rá.

A lecke sokkolóan hatott: a férfi nem volt képes a holttestre nézni, hanem zavarodottan állt az úttest szélén elhelyezett beton terelőelemeknél, és a helyszínnek háttal állva szótlanul nézett az ellentétes irányba. Majd a rendőrök közölték vele, hogy eljárást kezdeményeznek ellene képfelvétel jogellenes készítése miatt.

Az eset sajnos korántsem egyedi, sőt, a jelenség az elmúlt időszakban – lényegében az okos telefonok folyamatos térnyerésével párhuzamosan – egyre inkább elterjedt. Bizonyára sokan emlékeznek még arra a videóra, amelyen egy német rendőrtiszt ugyancsak egy halálos baleset helyszínén felháborodva lépett fel egy magyar kamionossal szemben, aki a közúti tragédia áldozatát akarta lefilmezni. Ez a videó bejárta a hazai- és a világsajtót. Az esemény arra is rávilágított, hogy az akkori német szabályok meglehetősen enyhék voltak az úgynevezett „gafferekkel” (magyarul a gaffer nagyjából bámészkodónak fordítható) szemben, hiszen esetükben legfeljebb pénzbírságot lehetett kiszabni. A helyzet azonban tavaly gyökeresen megváltozott. 2020. június 2-án a Bundestag elfogadta azt a törvényjavaslatot, a német Btk. kiegészítését, mely lényege, hogy aki a jövőben baleset halálos áldozatáról fényképet vagy videofelvételt készít, bűncselekményt követ el. Ilyen esetben az elkövetőt immár nem csak pénzbírság, hanem szabadságvesztés büntetés is fenyegeti.

A jogszabály 2021. január 1-én lépett hatályba. Az StGB („Strafgesetzbuch”, azaz német Btk.) 201. § (3). bekezdése alapján pénzbírsággal, valamint két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel sújtható az, aki elhunyt személyről engedély nélkül, durván sértő módon képi felvételt készít, továbbít, bemutat, illetve azt harmadik személy részére tudatosan hozzáférhetővé teszi. (Ugyancsak hasonlóan büntetendő olyan képfelvétel készítése, továbbítása, valamint közlése, mely engedély nélkül készült, és egy másik személyt tehetetlen állapotában mutatja.)

Az említett joghely elfogadásának hátterében az áll, hogy a jogalkotói álláspont szerint az emberi méltóság nem ér véget az egyén halálával, a személyes jogok az elmúlás után is megilletik az érintettet. A másik súlyozott szempont a kegyelet, valamint a családtagokra és hozzátartozókra való odafigyelés volt, akik számára az áldozat elvesztése súlyos tragédia és érzelmi tehertétel, melyet kivétel nélkül mindenki tisztelni köteles. Végezetül azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a „gaffer” a helyszíni jelenlétével, mozgásával a mentést is akadályozhatja, márpedig az életmentésnél minden egyes másodperc számít.

A szigorítás egyik fő kezdeményezője a német rendőrség szakszervezete, a DPolG volt, mely vezetői elégedettek az eredménnyel, hiszen véleményük szerint az új szabályozás egyértelmű és kemény választ ad arra, hogy a baleset helyszínén mit, és miért nem lehet.

Valljuk be, sajnos hazánkban is aktuális ez a probléma. Tavaly például a Salgótarjáni Járásbíróság ítélt el kegyeletsértés miatt egy férfit, aki 2020. január 17-én az esti órákban a megyeszékhely belterületén egy halálos baleset helyszínén megállt és odament az áldozathoz. Miután felismerte őt, néhány fényképet készített róla, majd ebből kettőt azonnal feltöltött a közösségi oldalára azzal a bejegyzéssel, hogy a baleset néhány perce történt Salgótarjánban. A drámai képek sajnos a családtagokhoz is eljutottak. A kegyeletsértés miatti magánvádas eljárást a sértett édesapja kezdeményezte, mert a cselekmény az elhunyt személy emberi méltóságát, egyúttal a hozzátartozók kegyeleti érzését durván sértette. A nagy nyilvánosság előtt megosztott fényképfelvételeken az elhunyt személy azonosításra alkalmas módon felismerhető volt, a képeken a baleset által előidézett kiszolgáltatott állapotban, és az elszenvedett sérülései nyílt bemutatásával volt látható. A kegyeletsértést elkövető férfit – aki az eljárás során a bűnösségét mindvégig tagadta – 200.000.-Ft pénzbírságra ítélték.

A hatályos hazai szabályozás szerint a cselekmény a kegyeletsértés fogalomkörébe tartozik. A kegyeletsértés egy olyan vétség – egyfajta gyűjtőkategória –, mely számos elkövetési magatartás által valósítható meg: a meghalt személy rágalmazása, becsületsértése, emlékének megsértése, sírhelyének megrongálása, méltatlan körülmények között történő eltemetése stb. Ezzel szemben Németországban a baleseti áldozatról való képfelvétel készítése önálló bűncselekménynek minősül, és az elkövető két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Megfontolandó lehet hazánkban is hasonló szabályozást kialakítani, már csak azért is, mert ezáltal a durván kegyeletsértő magatartás jogellenessége minden bizonnyal jobban tudatosulna azokban, akik a katasztrófa helyszínén történő kamerázás iránt fogékonyak, továbbá a szankció visszatartó hatása is jelentősen nagyobb lenne!

G.I.