Jogerősen elítélték a zebrán gázoló mentőst

Nem győződött meg róla, hogy megadják-e neki az elsőbbséget

Súlyosította a Gyulai Törvényszék annak a mentősnek a büntetését, aki két éve halálra gázolt egy 16 éves lányt a zebrán Békéscsabán, miközben kék lámpával és szirénával egy riasztásra vonult.

Másfél év, végrehajtásában három évre súlyosította a Gyulai Törvényszék annak a mentősofőrnek a büntetését, aki 2017 novemberében a zebrán gázolt el egy 16 éves lányt Békéscsaba belterületén. Első fokon a Békéscsaba Járásbíróság másfél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a sofőr és tíz hónapra eltiltotta a járművezetéstől. Ezt a döntést súlyosította a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletében azzal, hogy három évre növelte az ítélet felfüggesztésének időtartamát és tíz hónap helyett három évre vonta be a mentős jogosítványát.

A halálos kimenetelű baleset 2017. november 22-én Békéscsaba belterületén történt. A balesetet okozó mentő riasztásra indult, és megkülönböztető jelzéssel haladt a központ által megadott cím felé. Az út közben történt halálos gázolás után lefolytatott szakértői vizsgálatok szerint 88-89 kilométer per órás sebesség haladt, amikor ahhoz a zebrához ért, ahol a baleset történt.

A gyalogátkelőhelyen másodpercekkel az előtt váltott zöldre a lámpa, hogy a mentő oda ért volna. Ez a tény döntő jelentőségű volt a baleset szempontjából. Szemtanuk elbeszélése szerint ugyanis amikor a kerékpáron ülő lány odaért, már zöldet mutatott neki (és a gyalogosoknak) a lámpa, ezért lendületből hajthatott át a zebrán.

Szemtanúkra hivatkozó sajtóbeszámolók szerint fülhallgató volt rajta, vélhetően zenét hallgathatott biciklizás közben, emiatt valószínűleg nem hallotta a szirénázva közeledő mentőt, és ezért nem is reagált annak közeledésére. Nem lassított, nem állt meg és nem is gyorsított, hogy előbb átérjen a túloldalra.

Az ütközés elkerülhetetlen volt. Noha a helyszínen volt a segítség a mentősök nem tudták megmenteni a 16 éves lány életét.

Az ügyészség a balesetet követő vizsgálat megállapítása alapján halálos közúti baleset gondatlan okozásáért emelt vádat a mentő sofőrje ellen.

A nyomozás és a szakértői vizsgálatok alapján ugyanis a vádhatóság úgy látta: a mentős nem győződött meg arról, hogy megadják-e neki a kereszteződésben az elsőbbséget. A szakértői vizsgálat szerint ugyanakkor „intenzív fékezéssel” elkerülhető lett volna a baleset, amennyiben a mentő 58-60 kilométer per óránál nem nagyobb sebességgel közelítette volna meg a gyalogátkelőhelyet.

Noha sem a balesetről, sem a bírósági ítéletről készült beszámolókból nem derült ki, hogy miért használt kék lámpát a mentő, „hova sietett”, ahogy a közbeszédben mondani szokták, szülő anyához, egy baleset élet-halál között vergődő áldozatához, netán egy infarktusos esethez, az ítélet, csakúgy, mint korábban maga a baleset megosztotta a közvéleményt. És nemcsak a laikusokat.

A KRESZ látszólag egyértelmű A zebrán áthaladó gyalogosnak elsőbbsége van a keresztező úton haladó vagy arra kanyarodó járművekkel szemben. A zebrán áthaladó kerékpárosnak is, értelemszerűen. Mivel az adott kereszteződésben közlekedési lámpa szabályozza a forgalmat, az elsőbbség kérdése nem kérdés.

Azonban a megkülönböztető jelzést használó járművel szemben senkinek nincs elsőbbsége. A gyalogosoknak sincs. [KRESZ, avagy az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 21§ (7)] Így a zebrán áthajtó kerékpárosnak nincs. Némely szakértők szerint a jogszabály hibája, hogy a későbbiekben [42§] viszont már csak a járművekre, azaz a járművezetőkre vonatkozóan határozza meg, hogy mit kell tenniük, ha a megkülönböztető jelzéssel haladó járművel „találkoznak”.

A gyalogosokra semmiféle konkrét és kötelező szabályt nem ír elő a KRESZ. Egyes szakértők szerint talán ezért is gondolja úgy sok gyalogos is, hogy nekik nem kell elsőbbséget adni a mentőnek, hiszen ők nem járművel közlekednek. Valószínűbb azonban, állítják más szakértők, hogy ahogy sok járművezető is, a gyalogosok is egyszerűen pánikba esnek a sziréna hallatán, ezért viselkednek olykor finoman szólva is felelőtlenül. És persze azoknak is lehet igazságuk, akik úgy vélik a közlekedők többségének fogalma sincs mi a követendő magatartás, ha jön a szirénázó mentő.

A konkrét ügyben a bíróság meghozta az ítéletét, az jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Van azonban az esetnek néhány tanulsága, amiket érdemes végiggondolni. Például, hogy nem véletlen használ egy mentő (rendőr, tűzoltó) kék lámpát és szirénát. Lehet, hogy éppen a kék lámpával-szirénával haladó járművet akadályozó autós, kerékpáros egyik hozzátartozóján, barátján, jó ismerősen akarnak segíteni.

A KRESZ ez ügyben amúgy nem ad mérlegelési jogot a közlekedőknek: Senki nem vonhatja kétségbe, hogy egy megkülönböztető jelzéssel haladó jármű jogosan használja a jelzést, még akkor sem, ha az egy civil autó. A kék lámpával és a szirénával szemben senkinek sincs elsőbbsége.

De, ami még ezeknél is fontosabb tanulsága az esetnek az az, hogy gyalog és kerékpáron sem célszerű úgy közlekedni, hogy kizárjuk az életünkből a külvilág zaját. Ha túl hangos a zene, nemcsak hogy szó és segítség nélkül elmehetünk valaki mellett, aki esetleg a segítségünkre szorul, a mentők szirénáját sem halljuk meg. Ennek pedig igen súlyos következménye lehet. Akár halálos is.

F.Gy.A.