Kétszáz kilónál is több lehet és nem ismeri a KRESZ-t!

• Az őzveszély elmúltával emeli a tétet a természet – még nagyobb testű állatokkal futhatnak össze a közlekedők az utakon.
• A szarvas akár két mázsás, sőt, nagyobb is lehet, öngyilkosság nagy sebességgel összeütközni vele.
• November végéig még inkább tanácsos komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, különösen az erdős-ligetes területeken.

Július közepétől augusztus végéig tart az őzek párzási időszaka, azaz – ha ezt az őzek is így tudják – hamarosan megszűnik az őzveszély az utakon. Egyre kevésbé kell már az autósoknak attól tartaniuk, hogy egyszer csak a semmiből elébük ugrik néhány magáról megfeledkezett őz, esetleg épp a kocsijuk előtt, féktávolságon belül.

Az őzveszély elmúltával azonban az autósokra leselkedő veszélyek csak fokozódnak. Kezdődik a szarvasbőgés, azaz a szarvasok párzásának időszaka!

Jó hír a közlekedőknek, hogy míg üzekedő őzekkel az ország bármely pontján összefuthatnak a párzási időszakban, szarvasokkal inkább csak a nagyobb erdőségekben és az azokhoz közeli ligetes területeken (az azokon átvezető utakon) találkozhatnak. Összességében kevesebb helyen, mint őzzel.

Augusztustól novemberig – kezdetben Somogyban, Zalában, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben, majd az ország északi területein – párt kereső, a tehenekért harcba induló vagy éppen egy vesztes párbajból menekülő bikákkal és teheneikkel, magányos állatokkal és kisebb-nagyobb csapatokkal. A párzási időszak november végén a zempléni gímszavasok nászával zárul.

Ahogy a párzási időszakokban az őzek, úgy a bőgési időszakban a szarvasok is sokkal aktívabbak, mint máskor. Csökken a veszélyérzetük, az amúgy emberkerülő vadak kevésbé tartanak távolságot az embertől, az utaktól, a járművektől. Szeles időben érdekes módon visszafogottabbak, de pirkadatkor és ha lehűl a levegő, aktivitásuk megnő.

Ezek nem kőbe vésett, tudományosan bizonyított szabályok, inkább csak a vadászok tapasztalatain alapulnak, nem biztos, hogy minden szarvas így működik. Érdemes tehát az előttünk álló hónapokban a szokottnál is óvatosabban közlekedni azokon a területeken (elsősorban a nagy, összefüggő erdőkön, és az azok közül elterülő fás-ligetes területeken) átvezető utakon.

Másképp fogalmazva: november végéig különösen tanácsos komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, és fokozottan óvatosan közlekedni az erdei utakon, de máshol is, ahol sejteni vagy tudni lehet, hogy a párzási szezonon kívül is előfordulnak szarvasok.

Korábban írtunk már arról, hogy akár egy 20 kilós őzzel való ütközésben is totálkárosra törhet egy átlagos személygépkocsi, de még a nagyobb járművekben is komoly károk keletkezhetnek. A szarvasokkal való ütközés sokkal veszélyesebb.

Átlagosan a szarvasok marmagassága (150) centi, a kétszerese az őzekének (75 centiméter). A hosszuk is legalább egy méterrel nagyobb, a súlyuk pedig akár jelentősen is meghaladhatja a 200 kilót. (Vadászattal foglalkozó portálok beszámoltak 400-500 kilós szarvasbikákról is, bár az nem mindig derült ki a tudósításokból, hogy a kérdéses állatot Magyarországon látták-e vagy máshol.)

Abban mindenki biztos lehet, hogy semmi jó nem származik abból az autósra és autójára nézve, ha egy kétszázegynéhány kilós (vagy még nagyobb) agancsos teremtmény riválisnak nézi a párzás jogáért folyó küzdelemben, vagy csupán (az ő szempontjából) önvédelemből támadja meg.

Ha egy húszkilós őzzel való találkozás ronccsá törhet egy személygépkocsit, biztosak lehetünk abban, hogy a szarvasgázolás következményei csak súlyosabbak lehetnek.

A rendőrség Facebook-oldalán figyelmeztette az autósokat a szarvasveszélyre. Azt javasolják, az erdős-ligetes területen hajtson mindenki lassabban és tartson nagyobb követési távolságot az előtte haladótól, hogy akkor is időben meg tudjon állni, ha az előtte lévő autósnak egy elé ugró szarvas miatt vészfékeznie kell.

Ahol egy szarvas felbukkan, általában több is feltűnhet, főleg most, a párzási időszakban. Akár egy több tucatnyi egyedből álló csapat is.

Az útra tévedt állatok viselkedése kiszámíthatatlan. Egy aszfalton sétáló szarvast jobb békén hagyni. Megvárni, amíg eldönti merre megy tovább. Kiszámíthatatlan, hogy miként reagál, ha a türelmetlen sofőr rádudál vagy akár csak felbőgeti a motort.

Amennyiben féktávolságon belül ugrik elénk egy szarvas és már elkerülhetetlen a baleset, a szakemberek azt javasolják, senki ne kísérelje meg néhány hirtelen kormánymozdulattal elkerülni, amit már úgy sem lehet. Az autóban ülők szemből a legvédettebbek, azaz a bennülőkre nézve a frontális ütközés a kisebbik rossz.

A hirtelen irányváltással azt kockáztatja a sofőr, hogy az autója megcsúszik, irányíthatatlanul sodródni kezd és jobb esetben az árokban köt ki, rosszabb esetben egy fába csapódik. Oldalról a karosszéria kevésbé védi a bennülőket, mint szemből, ez még azoknál a típusoknál is igaz, amelyekben van oldalsó légzsák – ezért veszélyesebb az állát elütésénél minden más megoldás.

Fontos tudni, hogy ha valaki vadat gázol, semmiképpen ne akarja maga ellenőrizni, hogy él-e még. Ne próbálja meg lehúzni az útról. Ha ugyanis az állat még él, támadhat és különösen egy ereje teljében lévő szarvasbika, súlyos sérüléseket is okozhat a kíváncsiskodónak. (Ugyanilyen megfontolásból nem tanácsos utána menni az állatnak, ha elmenekült, bár már alig állt a lábán és hatalmas, jól látható sérülései voltak. A sérült vad felkutatását is bízzuk a profikra.)

A vadgázolás közlekedési balesetnek minősül, tehát értesíteni kell a rendőrséget. Ők tudják, hogy melyik vadásztársaság a területileg illetékes, majd értesítik őket és gondoskodnak a tetem elszállításáról.

Tilos a csomagtartóba pakolni az elütött vadat és haza vinni pörköltnek. Egészen pontosan lopásnak minősül, büntetőeljárás indulhat miatta a vadtolvaj ellen. Azért nem, mert elgázolta, csak azért, mert a tetemet hazavitte.

Biztosítási (jogi) szempontból a vad veszélyes üzemnek minősül, ahogy a gépjármű is. A hatályos jogszabályok szerint veszélyes üzemek ütközése esetén azok tulajdonosai maguk viselik a saját kárukat. Az autós nem fizet kártérítést (vadkárt) a vadásztársaságnak (hacsak nem bizonyítható, hogy szándékosan sebesítette és ölte meg vagy gázolta el az állatot), a területileg illetékes vadásztársaság pedig nem felel a járműben keletkezett kárért, így értelemszerűen a vadásztársaság biztosítója sem.

Aki rendszeresen autózik vadveszélyes utakon, a szakemberek azt tanácsolják, szereltessen fel vadrácsot a kocsija elejére, vagy szereltessen bele vadriasztót, ami az emberi fül számára hallhatatlan frekvencián elriasztja a jármű közelében tartózkodó vadakat – legalábbis a gyártók és forgalmazók szerint. Azonban a legbiztosabb, ha kifejezetten vadkárra vonatkozó külön biztosítást köt. Több biztosító is kínál már ilyeneket évi 5000-7000 forint közötti áron.

F.Gy.A.