Kevesebb kibocsátás = kevesebb baleset?

• A járművek, és nem az emberek állnak ma még a közlekedésbiztonság fókuszában – véli egy szakmai szervezet.
• Ha kevesebb négykerekű, több kétkerekű és gyalogos lesz majd az utcákon, akkor kevesebb lesz a baleset és még a CO2-kibocsátás is kedvezőbb.
• Össze kell kapcsolni a klímavédelmet és a balesetek megelőzését.

Az, hogy a forgalom nagysága lineáris összefüggésben van a biztonsággal, az mindenki számára világos, aki korán kelő, és gyakran szokott autóba ülni akkor, amikor az emberiség túlnyomó része még alszik. Ennél is nyilvánvalóbb bizonyítékot szolgáltatott a fenti állításra a COVID és a vele járó lezárások. Amikor nincs munkába, iskolába járás, nincs forgalom sem, és érthető, hogy sokkal kevesebb baleset történt.

Persze ahogy a járvány lecsengett, a csúcsforgalom gyorsan visszatért a nagyvárosokba, és a balesetek száma ismét elérte, sőt meg is haladta a pandémia előtti szintet.

De nem mindenhol! Azokban az országokban, nagyvárosokban, ahol tudatosan készültek a forgalom újraindulására, jelentős eredményeket értek el a súlyos és halálos balesetek számának a visszaszorítása terén.

Csakhogy: ahol a közúti biztonság javult az elmúlt években, ott az autók utasai aránytalanul többet profitáltak ebből. Abban a 34 országban, amelyekre vonatkozóan a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) tett közzé adatokat, az elmúlt években átlagosan 19%-kal csökkent az autóbalesetben elhunyt emberek száma. A gyalogosok azonban sokkal kevesebbet nyertek ebből, a halálozási rátájuk mindössze 3%-kal, a kerékpáros halálos áldozatok száma pedig csupán 1%-kal csökkent.

Szakértők megvizsgálták, hogy lehetne elérni, hogy a sérülékeny közlekedők nagyobb biztonságban legyenek, és azt találták, hogy olyan lépéseket kell tenni, ami egybeesik a kibocsátás csökkentés érdekeivel. Vagyis legyen kevesebb autó az utakon, legyenek alacsonyabb sebességhatárok, több tömegközlekedés, kerékpáros és gyalogos, valamint az ezt, vagyis aktív mobilitást szolgáló infrastruktúra.

Az ehhez szükséges megoldások már közismertek. Ilyen például a „15 perces város” koncepció. Nem kell autóba ülni, ha a munkahelyek, óvodák, iskolák, üzletek, orvosi rendelők gyalogosan vagy kerékpárral könnyen elérhetők.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseknek a közlekedési ágazatban biztosítaniuk kell, hogy a fenntartható mobilitás biztonságosabb legyen a jelenleginél – állapította meg az ITF kutatása. Remek példák vannak arra, hogyan lehet ezt véghez vinni. Brazíliában, Fortaleza város „Lively Sidewalk” programja olcsó, szabványos anyagokat – festéket, padokat, oszlopokat és növényeket – használt fel olyan gyalogos terek kialakítására, ahol korábban még járda sem volt. Ennek eredményeként az úton gyaloglók száma 92%-kal csökkent.

Lengyelország fővárosa, Varsó a 2020-ig tartó évtizedben felére csökkentette a közlekedési halálos áldozatok számát a nemzeti és helyi politikai kezdeményezések stratégiai kombinációjával – ezzel elérve az ENSZ által kitűzött célt. Helsinki és Oslo pedig saját szakpolitikai megoldásaikkal nullára csökkentette a gyalogos és kerékpáros halálos áldozatok számát 2019-ben – ezzel bizonyítva, hogy a közúti halálesetek kiküszöbölése, a „Vision Zero” nem csupán álom, hanem reális ambíció.

Az éghajlatvédelem és a közlekedésbiztonság céljainak összekapcsolása olyan új távlatokat nyithat a közlekedésszervezők előtt, ami néhány évtized alatt a mainál sokkal barátságosabb hellyé teszi a kisebb és nagyobb településeket egyaránt.

N.V.