Kié legyen a Lánchíd?
- A magánautók és a gyalogosok előtt fél évig még zárva marad a felújított híd.
- „Könnyebb lenne nem visszaengedni, mint később kitiltani a hídról az autókat”.
- Napi 30 ezer kilométerrel többet pöfögnek a gépkocsik a Lánchíd kiesése miatt.
- Ez csak egy ideiglenes állapot – igaz, a festett kerékpársávokra is ezt mondták.
December 16-án átadták a közösségi közlekedésnek, valamint a taxiknak, a motorosoknak és a kerékpárosoknak a 2021. márciusban lezárt Lánchidat. Mivel a járdák decemberig nem készültek el, még jó fél évet kell várni ahhoz, hogy a gyalogosok is használhassák Széchenyi Budapest jelképévé vált hídját. Azt azonban ma még megjósolni is nehéz, hogy az autósok mikor térhetnek vissza a hídra, visszatérhetnek-e rá valaha.
Karácsony Gergely főpolgármester a december 16-i hídátadón azt mondta, a mostani – azaz, amikor az autósok és a gyalogosok nem használhatják a hidat – ideiglenes forgalmi rend. A véglegesről a munkálatok teljes befejezése után, a budapestiekkel közösen fog dönteni.
A 18 hónapig tartó lezárás alatt Budapest ikonikus hídja teljesen megújult, még a hídfőket őrző kőoroszlánok fogait is rendbe tették. Több mint 18,8 milliárd forintba kerültek a munkálatok, ebből hatot a kormány magára vállalt azzal a feltétellel, hogy „a gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónapot”.
December 16. óta tart a vita, hogy a magánautók és a gyalogosok ki-, avagy letiltása a hídról, minek minősül. Tény, hogy a részleges lezárás meghaladja a 18 hónapot, hiszen a járdák még nem készültek el, így a kivitelező és a főváros, ha akarná sem tudná a gyalogosokat visszaengedni a hídra. Kormánypárti politikusok szerint ez viszont akkor azt jelenti, hogy a főváros szerződést szegett, emiatt pedig a kormánynak nem kell kifizetnie a feltételekkel odaígért hatmilliárdot.
A főpolgármester ezzel szemben azzal érvel: korábban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa is hozzájárult ahhoz, hogy a végleges forgalmi rendet csak a felújítás teljes befejezése után alakítsák ki. Csakhogy az elmúlt napokban – de már a felújítás alatt is – több olyan cikk és nyilatkozat látott napvilágot, melyek üzenetei mind egy irányba mutattak: „A 21. században aligha lesz még egy ilyen lehetőség a forgalomcsillapításra a környéken”. „Egyszerűbb lenne nem visszaengedni az autósokat a hídra, mint később kitiltani őket onnan”.
Ezek a mondatok semmi jóval nem kecsegtetik az autósokat. Különösen nem, ha felidézzük: Karácsony Gergely már a főpolgármester-jelöltként is a zöld Budapest ígéretével kampányolt. Később – a pandémia alatt – személyesen terjesztette elő azt a javaslatot, amelynek az alig burkolt célja – bár Főpolgármesteri Hivatal tagadta – az autósok kiszorítása a főváros belső útjairól. Tíz év alatt hatodával kell csökkenteni részvételük arányát a forgalomban Budapesten.
[Korábbi cikkünk innen érhető el.]
A Magyar Autóklub már a Lánchíd részleges átadása után tiltakozott az ideiglenes forgalmi rend ellen. Egyelőre úgy tűnik, épp annyira hiába, mint anno a Nagykörúton (majd más nagy forgalmú utakon) az „ideiglenes” kerékpársávok felfestése ellen.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke szerint a másfél éves lezárás bebizonyította, hogy nem omlott össze a főváros közlekedése, az autósok megtalálták az útvonalukba igazítható átkelési lehetőséget. A szomszédos hidak felvették a Lánchíd korábbi forgalmát, miközben a hídhoz vezető utakon megszűntek a mindennapos torlódások.
„Érdemes lenne megkérdezni a környéken élőket, akarják-e, hogy újra zsúfoltság és dugók legyenek a környékükön”, vetette fel Balogh Samu [azt nem kívánta megkérdezni, hogy mit szólnak a kialakult rendhez azok, akiknek az utcáiban a Lánchíd lezárása óta rendszeresek a dugók]. A kabinetfőnök szerint összességében a közlekedés a Lánchíd lezárása dacára folyamatos volt Budapest útjain.
De milyen áron? – jegyezte meg Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, aki szerint nem tartható tovább, hogy ne legyen átkelési lehetőség az autósok számára a Margit- és az Erzsébet-híd között. Nemcsak arról van szó, hogy az autósoknak a Lánchíd kiesése miatt több mint három kilométert kell kerülnie, hogy Budáról Pestre vagy Pestről Budára autózhassanak. Ez azt is jelenti, hogy naponta 30 ezer kilométerrel többet pöfögnek az autók a belvárosban, csak azért, mert nem használhatják továbbra sem a Lánchidat.
Balogh sorolta azokat a fővárosi fejlesztéseket – Ferenciek tere, Kossuth tér, Móricz Zsigmond körtér átépítése –, ahol a forgalomcsillapítás (azaz az autóforgalom elterelése, korlátozása, kitiltása) hatására élhetőbb terek alakultak ki. Zöldült a város. Kovács a VII. kerületi forgalomszervezéssel kontrázott, ahol „az erőszakos zöldítés”, a forgalmi rend szerinte kellően át nem gondolt megváltoztatása azt eredményezte, hogy egyes fontos szolgáltatások autóval sokkal nehezebben érhetők el, mint korábban.
Az autóklub vezető jogásza szerint a főváros egy-két éve alakult szervezetek véleményére alapozza a döntéseit. Nem törődik a realitásokkal, hogy tudniillik sokak számára az autó vagy munkaeszköz, vagy nincs más alternatívája a közlekedésüknek. Szerinte hiába érvel Balogh Samu azzal, hogy a főváros útjai nem bírják el tartósan azt a naponta be- és kihajtó 3-400 ezer autót, amelyek az agglomerációból érkeznek. Sem a közösségi közlekedés kapacitása nem elegendő az autózás kiváltására, sem parkolóhely nincs elég a kombinált közlekedéshez.
Kovács Kázmér azt mondta: az autóklub nyitott minden reális megoldásra, de tiltakozik és a jövőben is tiltakozni fog a titokban előre eldöntött lopakodó és az autósokat indokolatlanul és súlyosan hátrányos helyzetbe hozó korlátozások ellen. Szerinte a város közlekedési rendszerének átalakításához nemcsak tiltani kell, szükség lenne reális alternatívákra is, hogy az autósok eldönthessék mikor milyen közlekedési módot választanak.
F.Gy.A.