Kikapcsolhatja azt a vackot, csak a végén nehogy sokba kerüljön
Miért vesz valaki egy mindenféle kütyüvel felszerelt új autót, ha nem használja azokat?
„Ki lehet kapcsolni ezt a vackot? Igen? Akkor kapcsolja ki, kérem, mert az idegeimre megy az állandó sípolás meg rángatás!”. Az ilyen és hasonló kérések, ha nem is mindennaposak, de igen gyakoriak a szakszervizekben. Jellemzően vadonatúj autók magabiztos gazdái teszik fel a kérdést a szakszervizek munkatársainak, és az a vacak, aminek a kikapcsolását kérik, az autó valamelyik vezetést támogató eszköze.
Jogosnak tűnik a kérdés: Miért vásárol valaki mindenféle vezetést támogató, és ez által a sofőr és autója mellett más közlekedők biztonságát is jelentősen növelő kütyükkel telepakolt méregdrága autót, ha az átvétel után szinte azonnal kiiktattatja valamennyi elektronikus segítőjét? Megteheti ezt egy autótulajdonos?
Dávid Alíz ügyvéd szerint a válasz egyértelmű. Minden olyan eszköz és berendezés kikapcsolható egy autóban, aminek a használatát a KRESZ nem írja elő kötelezően. Kötelező használni a biztonsági övet, meghatározott esetekben a biztonsági gyermekülést. Nem kötelező ugyanakkor a blokkolásgátló, a sávtartó, vagy a sávelhagyás-jelző használata, ahogy annak a berendezésnek a használata sem, ami figyelmeztetheti az autó vezetőjét, ha túl közel ment az előtte haladóhoz. Ahogy a kihangosító sem kötelező, de kézben tartott telefonon beszélgetni szabálysértés.
Ezzel azonban még korán sem értünk a végére a „nem kötelező használni” kategóriába tartozó eszközöknek. Bármi (bármelyik vezetést támogató rendszer) kikapcsolható, még a blokkolásgátló, s menetstabilizátor is.
Dávid Alíz azonban óvatosságra inti az autósokat. A „ha valamit nem kötelező használni, mert nem írja elő jogszabály kötelezően a használhatót, akkor tehát ki is kapcsolható” elv csak a hatósági eljárásokban érvényesül. Senkit nem bírságolhat meg a rendőr, a szabálysértési vagy büntetőeljárásokban sem lehet az autós terhére róni, ha kikapcsolt egy nem kötelező eszközt.
Még csak nem is vizsgálhatja a rendőrség, hogy vajon akkor is bekövetkezett volna a baleset, ha az autó tulajdonosa használja a sávtartó berendezést, vagy nem kapcsolja ki a blokkolásgátlót, és így tovább. Nem kötelező ezek használata, tehát az eljárás során mellékes tényező, hogy volt-e vagy sem, használták-e vagy sem.
Ma még több olyan autó fut az utakon, amelyekben nincs és soha nem is volt semmiféle gyárilag beszerelt vezetést támogató eszköz. Ezért aztán ma még azokban a személygépkocsiban sem kötelező használni a biztonságot növelő kütyüket, amelyekben azok már szériatartozékok.
Ennek ellenére mások mellett Bíró József, a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedésbiztonsági tagozatának elnöke is úgy véli, hogy egy felelősen gondolkodó autós, ha már van a járművében olyan eszköz, ami segíti őt a vezetésben, ami növeli a biztonságát, használja is azt.
Dávid Alíz azonban más szempontokra is felhívta a figyelmet. Érdemes alaposan elolvasni az autó használati útmutatóját, a garancia feltételeit, ahogy a biztosítási kötvényben a szerződési feltételek apró betűs részeit is. Ma még jellemzően semmiféle következményei nincsenek annak, ha valaki kikapcsoltatja a nem kötelező biztonsági eszközöket. Nem változnak a jótállás feltételei, és a biztosító sem tekinti szerződésszegésnek.
Ma még és általában! – figyelmeztet az ügyvéd.
Ez a helyzet azonban egyes autópiaci szakemberek szerint megváltozhat. Egy gyártó az általa készített autók menettulajdonságait, biztonsági paramétereit abból kiindulva állapítja meg, hogy a jármű minden eleme rendeltetésszerűen működik. Vegyünk egy közismert példát: az autók légzsákjait úgy állítják be, hogy figyelembe veszik az autóba szerelt biztonsági öv testre gyakorolt fékező hatását is. A kettőnek (övnek és légzsáknak) együtt kell megakadályoznia, hogy az autóban ülők kifejeljék a szélvédőt vagy lefejeljék az előttük lévő ülést.
Nem lehet tudni, meddig tűrik el a gyártók és forgalmazók, hogy az egyre okosabb és biztonságosabb autóikat lebutítsák és ez által – attól függően, hogy mely elemeket kapcsolják ki – veszélyesebbé tegyék azokat a tulajdonosaik. Alighanem előbb-utóbb történik majd valahol egy olyan nagy médiafelzúdulást kiváltó súlyos baleset, ami a szakemberek szerint a vezetést támogató eszközök használata esetén elkerülhető lett volna, de legalábbis könnyebb sérülésekkel is megúszhatták volna az érintettek, és a gyártók hozzáállása gyorsan megváltozik majd. És talán még a hatóságoké és a jogalkotóké is!
Ahogy ma már egy fillért sem fizet a biztosító annak, aki ittasan okozott kárt az autójában vagy más autókban, nem zárható ki, hogy a jövőben bizonyos, majd idővel egyre több biztonsági eszköz használata is kötelezővé válhat. De ha nem is lesznek kötelezők, a biztosítók megkövetelik majd, s ha kiderül, hogy az autósok mégsem használták azokat, akkor kisebb kártérítést kapnak. Már csak ezért is ajánlott alaposan átolvasni a jótállással kapcsolatos rendelkezéseket, ha egy új autót veszünk!
Volt már olyan eset, ha nem is a közlekedésbiztonság terén, hogy a biztosítók keményebb elvárásokat írtak elő partnereik számára, mint a jogalkotó. 1990-ben más, a szocializmusból itt maradt jogszabály mellett eltörölték azt a kormányrendeletet is, ami szabályozta, hogy különböző összegű kézpénzszállítmányokat, milyen biztonsági intézkedések mellett szabad útnak indítani. Aznap, amikor a szóban forgó kormányrendelet hatályát vesztette, a biztosítók egy új melléklettel egészítették ki az általános szerződési feltételeiket. Az új melléklet a megszűnt kormányrendelet volt.
F.GY.A.