Kilenc hónap alatt 59-cel több halott az utakon

  • Megdöbbentően sok halálos baleset történt az év első kilenc hónapjában, volt, hogy öten-nyolcan vesztették életüket már a helyszínen.
  • A baleset statisztika „különben” nem lenne olyan rossz a korábbi évekhez képest, súlyosan például kevesebben sérültek meg, mint tavaly.
  • Bár sok ittas vezető bukott le a közúti ellenőrzéseken, az ittas vezetők által okozott balesetek aránya csökkent a tavalyihoz képest.
  • A balesetek kétharmadát az autósok, minden tizediket a kerékpárosok okozzák, a főbb baleseti okok ugyanazok, mint korábban.

Bár naponta tudósít a média brutálisabbnál brutálisabb balesetekről, melyek közül nem is egyben egyszerre többen is az életüket vesztették már a helyszínen, az év első kilenc hónapjának közlekedési statisztikája összességében korántsem annyira elborzasztó, mint amilyennek a hírek alapján gondolnánk. Csakhogy 39-cel több halálos kimenetelű balesettel több történt és 59-cel többen haltak meg az utakon, mint tavaly, és ez alaposan lerontja a statisztikát.

A személyi sérüléssel végződő balesetek száma például csak 95-tel nőtt az előző év azonos időszakához képest (2021 I.-IX. hónapjában 10570 esetet regisztráltak, a múlt év ugyanezen időszakában 10475-öt). De, mint azt a rendőrség többször hangoztatta, a tavalyi amolyan bezzeg év volt, amikor olyan kevés baleset történt az ország útjaink, mint 1956 óta még soha.

Megnéztük, milyen képet mutat az idei közlekedésbiztonság a pandémia előtti utolsó békeév számaival összevetve. 2019-ben 12304 sérüléssel végződött baleset történt, 1734-gyel (azaz egy falu lélekszámával) több, mint az idén. Ha ebből a szempontból nézzük az elborzasztó, több halálos áldozatot követelő balesetek nagy száma ellenére is jobb a helyzet, mondhatni, biztonságosabbak az utak, mint két éve ilyenkor voltak.

Azonban, ha a számok mögé nézünk, a helyzet már korántsem ennyire megnyugtató. Idén az év első kilenc hónapjában 333 halálos kimenetelő közúti közlekedési balesetben 385-en vesztették életüket (2020-ban 294 baleset követelt emberéletet, s azokban összesen 326-an vesztették életüket). Azaz 39-cel több halálos kimenetelű balesetben 59-cel többen hunytak el, mint egy évvel ezelőtt.

Csökkent ugyanakkor a súlyos sérüléses balesetek száma és az azokban megsérülteké is. Míg tavaly kilenc hónap alatt 3181 esetben 3606-an szenvedtek súlyos sérüléseket, idén csak 2957 súlyos kimenetelű közlekedési baleset történt szeptember végéig az utakon, s ezekben a tavalyinál 221-gyel kevesebben, összesen 3385-en sérültek meg.

Nőtt ugyanakkor a könnyű sérülésekkel végződött balesetek és az ezekben megsérültek száma is. Az idén 7280 balesetben 10430-an szenvedtek könnyű sérüléseket, az elmúlt év azonos időszakában a 7000 könnyű sérüléses balesetnek 9862 sebesültje volt.

Bár sok súlyos kimenetelű baleset okozója ittas volt az elsődleges vizsgálatok szerint, országosan jelentősen csökkent az ittasan okozott balesetek száma. Az összes sérüléssel végződő eset 8,4 százalékában játszott szerepet az alkohol, míg tavaly minden tizedikben.

A baleseti okok lényegében ugyanazok, mint már évek óta és az arányuk sem tér el lényegesen a korábbiaktól. A balesetek 31 százalékát az elsődleges adatok szerint a sebesség helytelen megválasztása okozza, ami magában foglalja az abszolút és a relatív gyorshajtást is.

Abszolút gyorshajtásról akkor beszélünk, ha a jármű a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt. A relatív gyorshajtás pedig azt jelenti, hogy a sofőr nem lépte át ugyan a megengedett maximális sebességet, de az út- és látási viszonyokhoz, vagy sok esetben csak saját akkori vezetési képességeihez képest túl gyorsan hajtott és lesodródott az útról vagy áttért a szembejövők oldalára.

Minden negyedik baleset az elsőbbség meg nem adása miatt történt, az összes eset 17 százaléka pedig a kanyarodás szabályainak megsértése miatt.

A negyedik fő baleseti ok a nem megfelelő követési távolságtartás, az összes baleset kilenc százaléka emiatt történik a rendőrség adatai szerint. Az összes személyi sérüléssel végződött baleset négy-négy százaléka történt az előzés szabályainak megsértése miatt, illetve a gyalogosok hibájából.

A balesetek kétharmadát (66%) a személygépkocsik vezetői okozták. Minden tizedikért a szabálytalan kerékpárosokat terheli a felelősség. Az összes baleset nyolc százalékáért okolhatók a teherautósofőrök, öt százalékáért a motorosok, négy-négy százalékáért a segédmotoros-kerékpárosok és a gyalogosok. A legkevesebb balesetért a buszvezetők okolhatók, száz esetből egyben mutatható ki az ő felelősségük.

– Tavaly, a Köszönetkampányunkkal nem magunkat ajnároztuk, a közlekedőknek mondtunk köszönetet, amiért szabálykövetők voltak, amivel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 65 évre visszamenően nem történt olyan kevés baleset egy évben, mint tavaly – mondta Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, amikor a számok kommentálására kértük.

Óberling emlékeztetett, a rendőrség a tavalyi Köszönetkampányában azt is elmondta, nem az ő érdemük a balesetek számának jelentős csökkenése. Ahogy azért sem ők a felelősek, ha éppen nő a balesetek száma.

– Felfoghatatlan és nincs is rá magyarázat, hogy miközben a személyi sérüléses balesetek száma alig emelkedett, 95-tel történt csak több baleset kilenc hónap alatt, mint az előző év azonos időszakában, a halálos tragédiák és áldozatok száma drasztikusan megnőtt – mondta az ezredes.

Óberling szerint némely esetben talán soha nem derül ki, mi történt. Például, hogy miért rohant bele fékezés nélkül egy kisbusz egy forgalmi okok miatt megállni kényszerült kamionba öt ember halálát okozva.

– A kisbusz valamennyi utasa a helyszínen meghalt, így szinte lehetetlen lesz tisztázni, hogy mi történhetett a tragédia előtti pillanatokban, miért nem fékezett a sofőrt, miért nem próbálta meg kikerülni a kamiont – jegyezte meg az ezredes.

Az ilyen és hasonló esetekben a rendőrség a műszaki hiba lehetőségén túl azt vizsgálja, nem mobilozott-e a sofőr esetleg vezetés közben, vagy nem lehetett-e fáradt, esetleg ittas. Sokszor azonban még ezekre a kérdésekre sem sikerül egyértelmű és az áldozatok hozzátartozóit is megnyugtató választ kapni a vizsgálatok végén.

– A pandémia alatt hat-hét százalékkal visszaesett a közúti forgalom is – mondta Óberling –, ennél azonban nagyobb mértékben csökken a balesetek száma, aminek szerintük az volt a legfőbb oka, mi legalábbis erre a következtetésre jutottunk, hogy az emberek szabálykövetőbbek, toleránsabbak voltak a járvány idején, együttműködőbbek és segítőkészebbek egymással – fogalmazott Óberling ezredes. – Félő, hogy az akkor biztonságosabb utakat eredményező folyamatok visszafordultak.

A rendőrség szükség szerint reagál a közlekedésbiztonság romlására. Idén biztosan lesz még két akció. Októberben a tehergépjárműveket és a buszokat ellenőrzik majd fokozottan egy előre eltervezett nemzetközi akció keretében, novemberben pedig az ittasan vagy drog hatása alatt vezetők kiszűrését tervezik.

– Elsősorban nem akciókban gondolkodunk azonban – szögezte le Óberling József. – A megyei  főkapitányságok és a városi kapitányságok saját hatáskörben is tarthatnak fokozott, illetve célzott ellenőrzéseket, ha indokoltnak látják. Senki ne lepődjön meg, ha a rendőrség például az övhasználat ellenőrzésébe kezd, miután több baleset is azért követelt halálos áldozatot, mert az utasok kirepültek egy ütközés után. Nyilvánvaló, hogy nem voltak bekötve. Ha rövid időn belül több ilyen esettel is találkozunk, az arra utalhat, hogy romlik az övhasználati fegyelem, ami ellen viszont fel kell lépnünk, mert az öv életet menthet.

F.Gy.A.