Kilencet egy csapásra!

• Egyetlen nap alatt kilenc ittas vezetőt állított bíróság elé a Ceglédi Járási Ügyészség.
• Sokakat sokkol, hogy két héttel a lebukásuk után már a vádlottak padján kell ülniük.
• Az ittas vezetők többsége szeretne minél előbb túl lenni a dolgon – nem húzzák az időt.

Egyetlen nap alatt kilenc ittas vezetőt állított bíróság elé a Ceglédi Járási Ügyészség november 3-án. A bíróság mintegy kétmillió forintra büntette őket, azaz átlagosan több, mint 200 ezer forintra és – ugyancsak átlagosan – egy évre a gépjárművezetéstől is eltiltotta a vádlottakat. Egy kivételével valamennyi ítélet jogerős.

A vádlottakat, kettő kivételével, az október 23-i hosszú hétvégi Pest megyei közlekedésbiztonsági akciókban kapta el a rendőrség Albertirsa, Cegléd és Csemőn környékén. A vádlottak légalkoholszintje 0,33 mg/l és 0,85 mg/l között mozgott, csakhogy a hatályos szabályozás szerint  0,25 mg/l  felett ez már bűncselekménynek minősül.

Dr. Nisóczi József Levente, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője a Közlekedésbiztonságnak elmondta, nem először állított a Ceglédi Járási Ügyészség tömegesen bíróság elé a célzott rendőrségi akciókban ittas vezetésen vagy más közlekedési bűncselekményeken tetten ért autósokat.

„Azokban az esetekben, amikor a feltételek adottak, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetésétől számított 15 napon belül bíróság elé állítsuk a vádlottakat”, szögezte le Nisóczi, hozzátéve, hogy ez nemcsak a ceglédi ügyészségre igaz.

Két-háromfős bíróság elé állítások más járási ügyészségeken is gyakoriak, mondta a szóvivő. Azonban, hogy kilencet egy napon, ritkaság számba megy.

Nisóczi elmondása szerint azonban ahhoz, hogy az eset után rövid  úton bíróság elé állítsanak egy ittas vezetőt, nem elég a rendőrség és az ügyészség elszántsága.  Ahhoz elengedhetetlen a vádlott és a bíróság együttműködése.

„Ha egy járásbíróságon nem találnak akkor éppen »szabad« bírót, akire a 15 napos határidőn belül kiszignálhatják az ügyet, kicsúszunk az időből, s akkor már csak normál eljárásban folytatható le a tárgyalás”, magyarázta Nisóczi.

Akkor is meghiúsulhat a „gyorsított eljárás”, ha vádlott és/vagy védője valamilyen „törvényes időhúzó praktikába kezd”.

„A vádlottnak és a védőjének jogában áll alaposan áttanulmányozni az ügyben keletkezett iratokat, és az azokban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt, indítványt tenni”, magyarázta a szóvivő. Erre a törvény 30 napos határidőt biztosít a számukra. Amennyiben élnek ezzel a jogukkal, már nem lehet az eljárást bíróság elé állítással lezárni.

Arra is van példa, hogy a vádlott nem, csak a védő tesz indítványt, jelent be panaszt. Ahogy az is számos esetben megtörtént már, hogy a terhelt elfogadta az elsőfokú ítéletet, a védője azonban megfellebbezte azt, ezért nem emelkedett jogerőre.

Az általunk megkérdezett ügyvédek szerint ezek az esetek egyértelműen az időhúzásról szólnak. A terhelt jó színben akarja feltüntetni magát a hatóságok, illetve a bíróság előtt, ő mindent elfogad, nem fellebbez, tudomásul vesz minden döntést, amit az ügyében hoznak. A védő azonban „törvényben előírt kötelezettségét teljesítve, akkor is harcol a védence igazáért, ha az már feladta”.

Sok esetben be is jön ez a húzás. A bíróságok az idő múlását mindig a vádlott javára írják. Többnyire azokban az esetekben is, amikor az ügy elhúzódását maga a terhelt okozza.

Nem róható fel azonban senkinek, hogy él a törvény adta jogaival, lehetőségeivel. Nisóczi szerint azonban a közlekedési ügyek többségében a terheltek is inkább abban érdekeltek, hogy minél előbb pont kerüljön az ügyük végére.

„Azoktól az ittas vezetőktől, akiknek a szervezetében annyi alkoholt mutatott ki a vizsgálat, ami már bűncselekménynek minősül, a rendőr a helyszínen elveszi a jogosítványt. És abban mindenki biztos lehet, hogy nem fogja vissza adni pusztán azért, mert a terheltnek a munkájához, vagy bármilyen más okból szüksége van rá. Ha egyszer elvették a jogosítványt, azt már csak akkor kapja vissza a sofőr, ha majd azt a bíróság jogerős döntése alapján visszakaphatja”, mutatott rá Nisóczi József Levente.

Joggal vetődhet fel a kérdés, ugyan milyen indítványt tehet az a sofőr, akit leintett a rendőr az úton, megszondáztatott és a szonda jelzett? Mivel mentheti magát az ittas vezetés vádjával szemben, a siker reményében, ha egyszer már megfújta a szondát, s az ittasságot jelzett, majd még egy másik,  egy hitelesített eszközzel elvégezték a vizsgálatot, és még akkor is ittasnak bizonyult?

A légalkoholszondák egyik nagy előnye, hogy gyorsak, pontosak, és, ha azokkal – a helyszínen és a rendőrkapitányságokon lévő hitelesített eszközök is – azt állapítják meg, hogy a sofőr ittas volt, nem kell további vizsgálatokat lefolytatni. Nincs vérvétel, laborvizsgálat, nincs semmi.

Az ittas vezető elítéléséhez elvileg nem kell más, mint a rendőri intézkedésről készült jelentés, a légalkoholszondák méréseinek dokumentumai, a gyanúsított vallomása, valamint, hogy az ügyészség mindenezt időben megkapja. És persze egy szabad bíró, aki a törvényben előírt 15 napos határidőn belül az ügyet letárgyalja. Maga tárgyalás egy óra alatt lefolytatható alapesetben.

„Vannak, akik megpróbálnak trükközni. Különböző betegségekre vagy éppen speciális egészségi állapotukkal próbálják magyarázni, hogy miért jelzett náluk ittasságát a műszer, noha ők nem fogyasztottak alkoholt”, mesélte a Pest megyei főügyészség szóvivője.

„Nekünk ilyenkor ellenőrizni kell a terhelt állításait, még akkor is, ha nyilvánvaló, vagy ha tapasztalatból tudjuk, hogy nem mond igazat. Nem emlékszem olyan esetre, amikor ez a védekezés igaznak bizonyult volna. Azonban a terheltnek jogában áll valótlanságokat állítani, legalábbis addig, amíg azzal másokat megalapozatlanul nem vádol bűncselekménnyel”.

A többség azonban, ha már elkapták és kiderült, hogy ivott vezetés előtt, azt szeretné, ha mielőbb pont kerülne az ügye végére és a lehető legrövidebb időn belül visszakaphatná a jogosítványát. Ezért inkább nem tesznek semmiféle észrevételt, indítványt, csak legyen vége mielőbb az eljárásának.

Az ilyen ügyeket akár tárgyalás mellőzésével is elintézhetnék, azonban az ügyészség általában ragaszkodik ahhoz, hogy a bíróság tartson tárgyalást az ittas vezetők ügyében. Nisóczi szerint komoly lélektani hatása van annak, ha valakinek le kell ülnie a vádlottak padjára.

„Többnyire még két hét sem telik el, hogy felhajtottak pár pohárral, majd a volánhoz ültek, és már a bíróságon ülnek, és ítélkeznek felettük, ez sokakat sokkol”, állítja az ügyész.

Még azok sem mosolyognak ott, mondja Nisóczi, akik már nem először állnak bíróság előtt. Azokat pedig, akik amúgy általában jogkövetők, kifejezetten feszélyezi, hogy csak akkor szólalhatnak meg, ha azt a bíró megengedi, hogy szembesítik őket a tetteikkel, hogy ők a rossz fiúk, akiknek ráadásul ezt még a fejükre is olvassák. Egyeseket ez a helyzet jobban megvisel, mint a büntetés, amit kiszabnak rájuk.

F.Gy.A.